Egy napok óta a magyar sajtóban és az interneten keringő felvétel a Napnál is világosabban mutatta meg, hogy Kádár János, aki orosz tankokat hívott be, totális diktatúrát működtetett, Orbánnál százszor tisztességesebb volt, és nem nyúlt olyan eszközökhöz, mint ő, aki még most is sikerrel hazudja demokráciának a rendszerét, a korrupt kollaboráns ellenzéke miatt.

Kádár János hitt egy ideológiában, a proletariátus osztályharcában és győzelmében, azért mindent megtett, de volt benne emberség és tisztesség, ami a lekoszlott felcsúti cserecsatár esetében nincs. Kádár betartott bizonyos emberi és erkölcsi normákat, nem lopta szét az országot. Puritán módon élt, ugyan 1956 után meggyilkoltatta lehetséges politikai riválisát, ahogy a császárok teszik, gyilkos volt, de utána nem véletlenül szerette a nép.

Kádár diktatúrája még a hetvenes években sem verte le egy betiltott vallási közösség imaházának lakatját, hanem egy éven át ügyeskedett, hogy valaki más megszerezze a tulajdonjogot, s csak akkor mentek be az épületbe. Kíváncsian várjuk, amikor Orbánnak “elsül” a viszkető tenyere, és elkezdi a nyílt diktatúra szakaszát, amikor lövetni kezd a tömegbe, hogyan viszonyul majd Orbán Kádár Jánoshoz.

Kádár megközelítőleg sem hozott olyan aljas intézkedéseket a Soros Alapítvány ellen, amely támogatta az ellenzékieket, mint Orbán. Magyarázkodott az “adminisztratív intézkedések” miatt, hogy akik külföldön a rendszer ellen beszélnek, azok ne kapjanak kiutazási engedélyt, de a rendszer még ezeket sem tartotta be. Ezzel szemben Orbán a legveszélyesebb tűzzel játszik, az antiszemita érzelmeket gerjeszti fel, és törvénytelenségeket követ el. Kádár saját törvényeiket legalább komolyan vette.

Orbán megbélyegzi azokat a civil szervezeteket, amelyek külföldről is pénzt fogadnak el, mintha a támogatások elfogadásával magyarország ellenségeinek ügynökei lennének. Holott csak arról van szó, hogy Orbán fel akarja számolni a civil szerveződéseket, hogy semmiféle közösség ne működjön, amely nincs a diktatúra kontrollja alatt. Ezeket ő nem támogatja, a felszámolásukat pedig nehezíti, hogy külföldi alapítványok támogatnak emberi jogi és más nemes célokat. Ezeket ő ügynöktevékenységnek és burkoltan hazaárulásnak bélyegzi.

A civilek elleni törvény a fizikai erőszak előkészítése, Kijelöli, megjelöli, sárga csillaggal látja el azokat, akiket megsemmisítésre kiválasztott. Felkorbácsolja ellenük az indulatokat, hogy a hivatkozási alapot és a tömegtámogatást megszerezze a fizikai atrocitásokhoz, koncepciós perekhez, akár politikai gyilkosságokhoz.

Kádár ilyet nem tett és nem is tett volna. A rendszernek voltak ellenségei, voltak el nem fogadott szerveződései, és voltak üldözöttei, de ilyen gyűlöletkeltés és uszítás, a nemzet ilyen megosztása nem volt. Mégcsak nem is magyarellenesnek, csak rendszerellenesnek nevezték azokat, akik a nyílt társadalom, a lelkiismereti és világnézeti szabadság, valamint a politikai pluralizmus “talaján álltak”.

Kádár szemellenzős volt, korlátolt volt, egy idő után képtelen volt haladni a korral. Saját elvtársainak is agyára ment. De Kádár nem volt maffiózó, nem volt alvilági személyiség, a “demokratikus centralizmuson” belül is több volt a demokrácia, mint Orbán Fideszében. A külkapcsolatokra vigyázott, betartotta a protokolláris szabályokat, tisztelettel beszélt még az ellenfeleiről is. Olyan hangot soha nem ütött meg, mint Orbán és pribékjei.

Kádár az 56-ban is feltámadt szélsőjobb, a volt horthysták és nyilasok ellen hívta be az oroszokat, és azokat nyomta el. Orbán a szélsőjobboldal, a horthyzmus és nyilas idológia uralmát támasztja alá az oroszokkal. A szovjet hadsereg mindenképpen bevonult volna a Köztársaság téri nyilas csürhe és a söpredék gyilkolása miatt. Orbánnak nem lett volna muszáj Magyarországot orosz gyarmattá tenni. Tartozhattunk volna a Nyugathoz.

Ezért téves az előkerült, Sorosról szóló Kádár-beszéd interpretációja, amely Orbánt Kádárral hasonlítja össze, Kádár szövegét Orbán szájába adja, s ezzel azt állítja, hogy Orbán olyan, mint Kádár. Ezzel szemben a valóság az, hogy Orbán meg sem közelíti Kádárt, Kádár nem volt egy Geci. S örök hálával tartozunk Simicska Lajosnak ezért a kifejezésért, mely minden más szónál pontosabban és plasztikusabban írja le ennek a felcsúti gazembernek a lényegét.



Szóljon hozzá

  • (nyilvánosan ez nem jelenik meg)