Sebestyén Eszter: Ki védi meg Czeglédy Csabát?

0

Czeglédy Csaba őrizetbe vételekor azonnal beindult a goebbelsi propaganda, így a közvélemény tudatába injektáltak szerint a szombathelyi ügyvéd egy MSZP-s Gyurcsány-ember, s ekként nyilván súlyos bűnöző. Kevéssé ismert azonban, hogy Czeglédy a szegények és civilek ügyvédje. 

Mi is az a Czeglédy-ügy?

Mint ismeretes, a Csongrád Megyei NAV Bűnügyi Igazgatóságának nyomozói azonos időpontban több helyszínen – Makón, Szombathelyen, Sümegen, Budapesten, Csabrendeken – tartottak házkutatást, és kezdetben hat embert vettek őrizetbe, majd költségvetési csalás miatt gyanúsították meg őket. A gyanú szerint Czeglédy Csabához köthető iskolaszövetkezet működése során követhették el a csalást a terheltek. Az idén június 13-i, hajnali rajtaütés és őrizetbe vétel után két nappal elrendelték az előzetes letartóztatást. Azóta egyrészt folyamatosan hosszabbítanak, másrészt szaporodik az őrizetesek, majd később előzetesek száma. Nyilván azért, mert december 15-én ismét lejár az ügyészi hosszabbítás, és ezért praktikus volna, ha vakolna valaki Czeglédyre. Talán nem is véletlen, hogy a legutóbb őrizetbe vett, majd előzetesbe pakolt, pusztán adminisztratív munkatársak mind kisgyerekes családanyák. Ketten közülük, munkakörüknél fogva aligha tudtak volna részt venni a feltételezett csalásban, de feltehetően könnyebben megtörhetők a családban betöltött szerepük miatt.

Az ügy körülményei

  • Czeglédy cége 10 éve folyamatos NAV-ellenőrzés mellett végzi tevékenységét, ám ez idő alatt egyetlen olyan hatósági határozat sem született, amely jelen eljárást alátámasztaná.
  • július 29-én indult nyomozás költségvetési csalás miatt, ám két évig sem tanúmeghallgatások, sem egyéb – hétköznapokban használatos – nyomozati cselekmény nem történt.
  • június 13-án a NAV nyomozói házkutatást tartottak, és őrizetbe vették Czeglédy Csabát, valamint ugyanebben az időben országszerte több társát.
  • Az ügyvéd lakása egyben a Kamaránál bejegyzett aliroda, így a házkutatásnak két feltétele adódik: bírói engedélyhez és ügyészi jelenléthez kötött. Ezek a feltételek valószínűleg nem teljesültek.
  • Az őrizetbe vétel után két nappal – ami egybeesik a letartóztatás napjával – éppen le akarta leplezni a közgyűlésben a város korrupciós ügyeit.
  • A cég székhelye Szombathely, telephelye Szombathely és Budapest, mégis a Csongrád megyei Bűnügyi Igazgatóság intézkedett. Eljárásjogilag azért, mert az ÁFA és SZJA meg nem fizetésével gyanúba keveredő alvállalkozó makói illetőségű, és ez jogalapot adott arra, hogy az ottani ügyészség felügyelje a nyomozást.
  • A június közepén elrendelt előzetes ellenére Czeglédyt csak szeptemberben hallgatták meg először.
  • Az előzetes letartóztatás feltételei: fennáll a szökés vagy elrejtőzés veszélye; feltételezhető, hogy bizonyítékokat akar megsemmisíteni, vagy tanúkat akar befolyásolni/megfélemlíteni, bűnismétlés. (Bővebben lásd lejjebb: “Mi az előzetes letartóztatás?”)
  • Az előzetes állandó hosszabbításának indoka Czeglédyék esetében: a büntetési tétel olyan magas, hogy ez önmagában megalapozza a fogvatartást.
  • A Büntetőeljárási törvény passzusai szerint: az előzetesnek indokoltnak kell lennie; törekednie kell arra, hogy a lehető legrövidebb ideig tartson. (Bővebben lásd lejjebb: “Mit ír a Büntetőeljárási törvény az indokoltságról?”)
  • Az Európai Bíróság (EJEB) joggyakorlata szerint: többször hoztak olyan ítéletet, ami szerint Magyarországon (és más országokban is) „színvonalasabb indokolásának” kellene lennie az előzetes letartóztatásoknak. (Bővebben lásd itt.)
  • Mivel az ügyvéd az esedékes kifizetés napján nem tartózkodott Magyarországon, előre utalt. Jogi terminussal élve, az elvártnál gondosabb volt a magatartása. A több ezerből pusztán tíz körüli egyént nem fizettek ki, és azért nem, mert éppen a kifizetés napján zárolta a NAV a számlát.

A nem kifizetetteket tehát nem Czeglédy, hanem az államhatalom – abszurd módon – gazdasági misziszterhez rendelt karhatalma nem fizette ki, egész pontosan akadályozta meg a kifizetést.

Ki Czeglédy Csaba?

Elsősorban a szegények és civilek ügyvédje. Czeglédy alacsony társadalmi környezetből származik, az egyetemi tanulmányait többször meg kellett szakítania, hogy megélhetését biztosítsa. Jelenleg is lakótelepen él, s megjegyzendő, hogy a feltételezett óriási költségvetési csalás miatt tartott házkutatás is abban a panelházi lakásban folyt, ahol az ügyvéd felnőtt, és jelenleg is él. Czeglédy nemcsak létformáját tekintve nem tud/akar elszakadni gyökereitől, hanem számos „telepi”, környékbéli ismerősét védi ingyen, ahogy a jogállami keretekért küzdő civilek tömegét sem azért védi, hogy bankszámláját hizlalja.

Mondani sem kell, hogy ezzel együtt nem lehet hamisnak nevezni azokat az állításokat, hogy ellenzéki politikusokat és civil ellenállókat is védelmébe vesz (a Szabadság téri aktivistáknak is sorra nyerte a pereket, akiket szintén elhivatottságból védett), na, de valahol érthető, hogy egy nélkülözésben felcseperedő egyén a baloldalon köt ki. Szülővárosában fontos politikai szerepet tölt be, az országos politikában sosem nyilvánult meg a frontvonalban, de fontos háttérember. Bár jelenleg eléggé úgy fest, hogy a kétes jogi aktusok által szándéka ellenére sikerült médiaszemélyiséget faragni belőle.

Arról nem is szólva, hogy a napokban Budai Gyula is növelte a dicsfényt a szegények és civilek nemezise körül azzal, hogy egy Czeglédy által képviselt perben a Kúria – amely jogforrás –, Baka András tanácsvezetővel az élén, olyan „precedenssel”, szolgált a nemzetnek, hogy a volt elszámoltatási biztosnak sikerült bayerzsoltos mélységekbe süllyednie (lásd később >>„Maradjál csendbe!” „Nem kaptál szót!” „Gyökér!”<< cím alatt).

És igen: az ügyvéd múltjához tartozik a felfüggesztett büntetése (a Rébusz Iskolaszövetkezetben elkövetett cselekmény miatt jogerősen 1 év 4 hónap felfüggesztettre ítélték); és az is, hogy egy kilogramm befektetési aranyat foglaltak le egy osztrák pénzintézet Czeglédy által bérelt széfjéből a sajtó szerint.

Ezekre ugyanakkor van ésszerű magyarázat. Elsősorban az, hogy ezeknek az eseteknek a propaganda általi tálalása éppen megelőzi a teljesen más ügyben elrendelt házkutatást és őrizetbe vételt. Másodsorban akad jogi annotáció is. A nyomozás fogalmából és természetéből adódóan nyomozóhatóságot felügyelő szervnek, elvileg tudnia kell, hogy a széf két személy nevén volt, és azt nem Czeglédy érdekében nyitották. Ez alapján – vagy másként szólva – pedig elmondható, hogy az ügyészség tudja, kinek az érdekében nyitották.

Miért kellett kivonni a forgalomból az ügyvédet?

A goebbelsi propaganda eltalált egy olyan személyt, akivel

  • egyszerre két ellenzéki pártot is lejárathat országosan
  • fel lehet tolni a témát az erősödő Gyurcsányra
  • tovább lehet vele aprózni az elemi részecskéire esett MSZP-t
  • le lehet vele járatni a szombathelyi MSZP–Együtt–DK–Éljen Szombathely! választási szövetséget, ami szembemegy Hende Csaba volt katonaminiszter helyi érdekeltségével, bővebben lásd például itt
  • ki lehet húzni a talajt a jogállamiságért küzdő civilek talpa alól, mert így elakadnak a Czeglédy által képviselt peres ügyeik

Kényes ügyek jogi képviselője

  • Nyakó István képviselője, a baloldali politikus kopaszokkal folytatott ádáz harcában, ami onnan ered, hogy megakadályozták őt abban, hogy a Nemzeti Választási Irodánál leadja népszavazási kezdeményezését. Az ügyről: Nyakó feljelentést tett a választás rendjének megsértése miatt, az ügyet sikeresen felderítették (név szerint beazonosították az elkövetőket), az eljárást mégis megszüntették bűncselekmény hiányában. Ez pedig azt jelenti, hogy a rendőrség szerint köztörvényes bűncselekmény nem történt. Ezért a baloldali politikus magánindítvánnyal élt, amely eljárásban szintén nem sikerült megtalálni az ügy sértettjét, ezennel a bíróságnak. Így Nyakó pótmagánvádló, december 10-én lesz a tárgyalása.
  • Az Altus Zrt. vezetőjének, Dobrev Klárának az ügyvédje.
  • Választások jogsértéseiben számos választási csalás gyanújának benyújtója.
  • Orbán, Lázár, Rogán, Deutsch elleni személyiségi jogi perek elindítója.
  • Az összes, a jogállamiságért és a történelemhamisítás ellen küzdő Szabadság téri civilnek megnyerte az ügyét.
  • A tao-pénzek nyilvánossá tétele melletti ügyek képviselője.
  • Mészáros Lőrinc feljelentője, közérdekű adattal visszaélés alapos gyanúja miatt (FUNA).

Összességében úgy fest, az ügyvédnek veszélyes a bátorsága, elszántsága, s főként szakértelme, amit a jogászkormány prominensei pontosan átlátnak.

Miért van szüksége a hatalomnak a kopaszokra?

Krasztev Péter kultúrantropológus egy korábbi nyilatkozatában így fogalmazott: „A centrális erőtér nemcsak politikai fogalom a Fidesznél, hanem társadalmi koncepció is. Ez azt jelenti, hogy csak a bázisuk van a centrumban, és a többieket kicsapja a szélre. Ez nagyon átgondolt koncepció, ami szerint mindenkit ki lehet vetni a társadalomból, vagy annak szélére küldeni. Így legitimálnak és állítanak szolgálatukba tolerálhatatlan társadalmi csoportokat, akiket máshol kizárnak a normák szerint. Kik a kicsapottak? Mindenki, aki fölösleges, nem hasznos számukra: a filozófusok, a sérültek, a gyerekek stb. Ezzel szemben ezek a >>náci verőemberek<< igenis hasznosak számukra (…). Ez nemcsak jól átgondolt, hanem iszonyatosan veszélyes koncepció is egyben, éppen azért, mert tolerálhatatlan csoportokat tesz legitimmé. (…) A centrális erőtér társadalmi felfogásnak része az ellenségkép-képzés. (…) Hozzáteszem, hogy egyszerűen nem értem, miért siklik át afölött a közvélemény, hogy a hatalom ezeket a gorillákat (kopaszok) használja, nem tudok még egy európai országot mondani, ahol ezt megengedhetik maguknak, egyszerűen nincs rá példa.” A teljes nyilatkozat itt érhető el: https://prherald.hu/?p=57036

Miről szólt a felcsúti tao-per?

Arról, hogy a felvett támogatásoknak és annak szerződéseinek nyilvánosnak kell lennie, így annak is, hogy mire költik, továbbá a fel nem használt összeget vissza kell fizetni államnak, lévén, az közpénz. A Kúria november 15-én arról határozott, hogy  a tao-pénzek nyilvánosak, illetve megerősítette, a felcsúti Puskás Ferenc Akadémiának is ki kell adnia, mire mentek a vállalatoktól kapott tao-pénzek. Az ügy azért került harmadfokra, mert az idén februárban hozott jogerős bírósági ítéletet sem fogadta el a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány, ezért felülvizsgálatot kért.

A Czeglédy ellen bevetett goebbelsi propaganda égető szükségét adja az is, hogy a fogvatartott ügyvéd a sajtópereit kivétel nélkül megnyeri, bővebben lásd, pl. itt http://sztarklikk.hu/kozelet/czegledy-sorra-nyeri-a-sajtopereket-most-a-ripostrol-derult-ki-hogy-hazudott/331274 és itt http://sztarklikk.hu/kozelet/czegledy-csaba-pert-nyert-a-tv2-ellen-is/331568

„Maradjál csendbe!” „Nem kaptál szót!” „Gyökér!”

Vajon mitől ideges Budai Gyula ex elszámoltatási médiaszereplő, aki a fent idézetteket vágta egy ellenzéki képviselő fejéhez az országgyűlés igazságügyi bizottságának ülésén?

A tanácskozáson Bárándy Gergely (MSZP) számon kérte a legfőbb ügyészen, hogy a fővárosi főügyész véleménycikket írt, amelyben kritizálta a bíróságokat. Ibolya Tibor azt feszegette az írásában, hogy a Kúria döntése szerint Polt Péter korábbi pártkötődése miatt az ügyészséget fideszesnek lehet nevezni. Bárándy pedig azt kifogásolta, hogy a fővárosi főügyész egy konkrét üggyel kapcsolatban nyilvánosan bírálta a bíróságokat, és eközben komcsizott. Budai Gyula erre adott, még gyengének se nevezhető érve: „Jól teszi. Hát azok a bírók, nem? Komcsi mindegyik.” A bukott elszámoltatási médiaszereplő ez után sem állt le, még odaszúrta Bárándynak, hogy „Maradjál csendbe!” „Nem kaptál szót!” „Gyökér!”. A Magyar Bírói Egyesület nem hagyta szó nélkül az esetet, kemény válasszal nyilvánultak meg, ami szerint sajnálattal tapasztalják, hogy „az elmúlt napokban a jogállamiság kereteit feszegető, a bírói függetlenséget megkérdőjelező, a bírákat, a bírói kart indokolatlanul sértő kijelentések és vélemények láttak napvilágot mértékadó politikusok nyilatkozataiban.” A szervezet azért többes számban fogalmaz, mert Budai bayerzsoltos mélységekig züllött kijelentése előtt, Lázár János vádolta meg bosszúállással Baka Andrást, a tao-ügyekben hozott döntése után. A harmadfokú tanácsot – amely azt a döntést hozta, hogy nyilvánosságra kell hozni a szerződéseket és a költéseket – ugyanis Baka vezette.

Mi az előzetes letartóztatás?

Az őrizetbe vétel max.  72 óráig tarthat, ez után a terheltet szabadlábra helyezik vagy elrendelik az előzetes letartóztatását, amelyet az ügyész indítványoz, a max. 72 óra alatt. Ha a bíró az indítványnak helyt ad, elrendelik az előzetest. A büntetés-végrehajtás „vendégszeretetét” gyanúsított és vádlott is „élvezheti”. Előzetesbe szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény megalapozott gyanúja miatt lehet kerülni.

Az előzetesnek vannak tartalmi és eljárási, valamint különös feltételei. Esetünkben ez utóbbi a fontos:

  • a terhelt megszökött, vagy a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság elől elrejtőzött, vagy szökést kísérelt meg, illetőleg az eljárás során ellene újabb, szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény miatt eljárás indult,
  • szökésének vagy elrejtőzésének veszélyére tekintettel vagy más okból megalapozottan feltehető, hogy az eljárási cselekményeknél a jelenléte másképp nem biztosítható,
  • megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén, különösen a tanúk befolyásolásával vagy megfélemlítésével, tárgyi bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével, meghamisításával vagy elrejtésével meghiúsítaná, megnehezítené vagy veszélyeztetné a bizonyítást,
  • megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt véghezvinné, vagy szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el.

Megszűnt a 2013-mas módosítással az előzetes letartóztatás időtartamának – eddig négyéves – felső korlátja.

Mit ír a Büntetőeljárási törvény az indokoltságról?

  1. § (1) Ha a vádirat benyújtása után elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás tartama
  2. a) hat hónapot meghalad, és az elsőfokú bíróság még nem hozott ügydöntő határozatot, az elsőfokú bíróság,
  3. b) egy évet meghalad, a másodfokú bíróság

az előzetes letartóztatás indokoltságát felülvizsgálja.

(2) Ha a vádirat benyújtása után elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás tartama egy évet meghalad, az előzetes letartóztatás indokoltságát az a bíróság, amely előtt az eljárás folyik, legalább hathavonta felülvizsgálja.

(3) Ha az előzetes letartóztatás tartama a három évet eléri, az előzetes letartóztatás megszűnik, kivéve az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás esetét, továbbá ha az ügyben harmadfokú bírósági eljárás, vagy hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárás van folyamatban.

  1. § (1) A bíróságnak, az ügyésznek, illetőleg a nyomozó hatóságnak arra kell törekednie, hogy az előzetes letartóztatás a lehető legrövidebb ideig tartson. Ha a terhelt előzetes letartóztatásban van, az eljárást soron kívül kell lefolytatni.

(2) Az előzetes letartóztatás nyomban megszűnik, illetőleg meg kell szüntetni, ha a tartama meghosszabbítás vagy fenntartás nélkül lejárt, az eljárást jogerősen befejezték, a nyomozást megszüntették, a vádemelést mellőzték, illetőleg elhalasztották, vagy ha az elrendelésének oka megszűnt.

(3) Az előzetes letartóztatást a vádirat benyújtásáig az ügyész is megszüntetheti.

„Szabadságot Czeglédy Csabának!”

Mécs Imre 2017. szeptember 14-én, a szombathelyi Városháza előtt tartott tüntetésen elmondott beszéde.

„Czeglédy Csaba hasznos közéleti tevékenységet folytat támogatja a civil társadalom küzdelmét a demokratikus jogállam visszaállítására, a modern európai normák alkalmazására. Fellép a hatalom bűnei és a törvénytelenségek ellen. Eredményesen védi a hatalom túlkapásaival szemben a civileket, segíti az emberek öntudatra ébredését, kezdeményezései mind a magyar társadalom fejlődését célozzák. Meggyőződésem, hogy tudatosan távolították el. Azon önkormányzati közgyűlés előtt tartóztatták le, amelyen fel akart szólalni egy helyi igen nagyszabású korrupciós ügyben.

A veszélyes embereket szokták börtönbe zárni. Czeglédy Csaba valóban veszélyes. Csakhogy nem a társadalomra nézve veszélyes, arra nézve csakis hasznos, jó. Czeglédy Csaba a hatalommal bűnösen visszaélőre veszélyes.

Czeglédy Csabát azért tartóztatták le, hogy ne tudjon beszélni, ne tudjon hatni, ne tudjon működni, segíteni a kisembereken, a polgárokon. Nem is szólva arról, hogy egy ügyvédnek, akinek jelentős irodája van, negyedévi kiesést jelent a munkából. A hírét megtapossák. És utána mi lesz, ha kiderül, hogy semmi sem igaz? Az ügyészség megvonja a vállát, és csöndben kiereszti. Abból nem lesz újsághír, legföljebb pár sor apró betűkkel. Bűnszövetséget próbálnak kreálni teljesen alaptalanul, hatalmasra felduzzasztani a maroknyi semmit, hogy félelmet és a megtévesztett közvélemény elítélést elérjék velük szemben. Egy bűnös-bűnöző banda, amely lerombolva a jogállamot, ezermilliárdnyi forintot gyűjtve a privát számláikon – ez a banda mocskol be egy embert, aki a bűneiket feltárja.

Húsz évig voltam az Országgyűlés tagja, volt képviselőként mondom, hogy az egyik leggyalázatosabb intézmény, amellyel gyakran visszaélnek, az az előzetes letartóztatás intézménye. Hiszen hamis, koholt vádakkal embereket ki tudnak vonni a forgalomból, és börtönbe lehet juttatni ügyészi indítványra. A politikai, koncepciós perek tipikus eszköze ez az intézmény. Igaz a latin közmondás, >>A capite foetet piscis<<, vagyis fejtől bűzlik a hal.”

“SZABADSÁGOT CZEGLÉDY CSABÁNAK!”

A teljes beszéd itt érhető el. Mécs Imrét, a város polgármestere nem engedte felszólalni a közgyűlésben, ezért a Városháza előtti tüntetésen mondta el beszédét

Bűnös-e Czeglédy Csaba?

Hogy Czeglédy Csaba bűnös-e, azt jogállamban az igazságszolgáltatás dönti el. Egyelőre ott tartunk, hogy még az előzetes fogvatartás feltételei sincsenek meg a magyar Büntetőeljárásról szóló törvény szerint, a nemzetközi joggyakorlat szerint pedig gyakorlatellenes az eljárás, de a fideszes többségű országgyűlés – idegen hatáskört gyakorolva – már hozott olyan határozatot, amely a vádemelés és bírói szak előtt döntött a bűnösségről, nyomást gyakorolva így az ügyészségre és a bíróságra. Felporszívózva ezzel a jogállamiság utolsó morzsáit is.

A magyar Országgyűlésnek nevezett Mikroszkóp Színpadon pusztán három ember szavazott a törvénysértő országgyűlési határozat ellen: Szelényi Zsuzsa, Kónya Péter és Kész Zoltán.

Jól jegyezzük meg a nevüket! Talán még szükségünk lehet rájuk.

[Akit bővebben érdekelnek elsősorban azok a helyi ügyek, amelyek miatt Czeglédy Csaba úgy általában útban áll, s főként a Keresztapa egyik Családfőjének, Hende Csabának, az olvassa Szendrő-Németh Tamás blogját.]