Míg az egyik oldalon a maffia és egy új maffiacsalád versengő családfői 220 milliárdot költenek a Városliget elpusztítására, addig a másik oldalon jogkövető állampolgárok ellen vádat emelnek az NVI-ből jól ismert agresszorok (kopaszok) feljelentései alapján.

Ebben a részben nyilatkoznak a vádlottak, megszólalnak a véleményformáló értelmiség prominensei, valamint az érintett terület szakemberei (rendőrök, történészek és a TASZ jogásza) is.

A vádlottak szerint: „Itt a vége a jogállamnak”; „megvádoltakból vádlókká akarunk előlépni”; „a biztonsági cég emberei és a rendőrök keltettek félelmet akarategységben.”

PROICS LILLA

„Itt a vége a jogállamnak, amikor az ember szabálykövető, és a rendőrség követ el jogsértéseket annak érdekében, hogy a köztulajdont gorilláknak (kopaszok) adja át. Ezt az ügyet végigköveti a rendszeres jogtalanság, amiben a rendőrség részt vesz.

Úgy látom, amikor az állam rendfenntartói felszólításra sem végzik a törvényi kötelességüket, akkor mi magunk vagyunk kénytelenek cselekedni, így volt ez tavaly a Városligetben is.Nem szenvedhettük már tovább a hatóságok sorozatosan, szervezetten és módszeresen végrehajtott törvénysértő fellépését  egyébként sokkal többen, mint ahányunkat a rendőrség szíves közreműködésével beazonosítottak, meggyanúsítottak, majd megvádoltak felelősen jártunk el. A meggyanúsítás és a vádemelés sem éppen jogállami keretek közt zajlott, pl. én vagyok az egyetlen a vádlottak közül, akinek meg se mutatták a nyomozás során azokat a felvételeket, amelyek alapján meggyanúsítottak, arra hivatkoztak, hogy >>veszélyeztetné a vádemelési javaslat stratégiáját<<.

Bár az is hozzátartozik, hogy amikor az egyik alezredes végleg kitessékelt minket a volt Kertem területéről (azt mondta, hogy >>ide be már nem jöhet senki, csak kifelé távozhat<<), akkor felvilágosított jogainkról. Pontosan elmondta, hogy  bár vissza nem mehetünk  ha felmászunk a kerítés beton talapzatára, bármilyen testhelyzetet felvehetünk, a kerítésen belülre belóghat a kezünk, de verbálisan nem provokálhatjuk a biztonsági cég embereit. Hozzátette, hogy ha inzultus ér minket a gorilláktól, ő intézkedni fog. Ez így is történt, amikor bentről (kopaszoktól) fizikai atrocitás ért minket.”

Lilla a kerítésen demonstrál (balról a harmadik) az alezredes jogi felvilágosítása alapján Fotó: Keresztes Magdi

Lilla a kerítésen demonstrál (balról a harmadik) az alezredes jogi felvilágosítása alapján Fotó: Keresztes Magdi

LADÁNYI GYÖRGY

„A vád alapján mi a nyilvánosságot megbotránkoztattuk, ami alatt az ügyészség az orbanista nyilvánosságot érti, de ott a mi szimpatizánsaink voltak (a magyar társadalom 83 százaléka utasítja el a Liget Projektet  a szerző), eltekintve néhány beépült civilruhástól és más kollaboránstól, de ők a szakmájuknál fogva voltak jelen.

Ezért készülünk is a tárgyalásra, ahol megrövidítettekből, sértettekből, megbántottakból és megvádoltakból vádlókká akarunk előlépni. Perbe fogjuk az Orbán-rezsimet, annak holdudvarával együtt:

  • a magyar társadalom megosztásáért
  • barátaik anyagi és politikai támogatásáért
  • a korrupcióért
  • az olyan projektek, mint a Liget Projekt párton belüli és baráti társaságokon belüli felosztásáért
  • a média és művészetek szétveréséért
  • az autószerelő Kubatov receptje alapján történő társadalmi felosztásért, ami szerint csak barát és ellenség létezik
  • az ellenség kiéheztetéséért.

Azt is el kell mondanom, hogy a gyanúsítási szakban a vizsgáló, aki kihallgatott, többször bocsánatot kért az eljárásért, és azt is mondta, legszívesebben bűnözőket, pl. bankrablókat üldözne.”

LENGYEL PÉTER

„A vádirat rám vonatkozó tartalma nem igaz, és nem is fogják tudni bizonyítani, mivel olyan nem történt, nem lehet róla felvétel. A demonstráción fotósként, videósként vettem részt.

Az egész ügy egy röhej! Megkreálták és most nem tudnak kimászni belőle. Összesen ezt a 9 embert tudták előásni a több gigányi videó anyagból, egy év nyomozás után, olyan szituációban, ahol több száz ember volt, hömpölygött a tömeg. Ez vicc! Bár megjegyzendő, hogy a sokaságból talán azért minket választottak ki, mert mi Ligetvédők vagyunk, aznap pedig megjelent a Városligetben rengeteg olyan ember, aki csak a minket ért eljárás miatt jött szolidarítani.

Azzal vádolnak minket, hogy szervezetten félelmet keltettünk, holott, itt inkább arról van szó, hogy a biztonsági cég emberei és a rendőrök keltettek félelmetakartegységben. Hiszen reggel maximum 30 ember lehetett a helyszínen, amikor kivezényeltek 300 rendőrt. Mi ez, ha nem félelemkeltés? A nagyobb tömeg, ennek reakciójaként érkezett.

Szomorú mellékkörülmény az ügyben, hogy novemberben eredetileg 5-en voltunk meggyanúsítva,  számtalan ismeretlen tettes mellett, aztán 9-en (akik ellen vádat is emeltek  a szerző), azaz 7 hónap nyomozás kellett további 4 ember beazonosításához, vagy valaki 5-ünk közül esetleg felismerte Ligetvédő társát.

A helyszínen egyébként engem nem igazoltattak, novemberben értesültem róla  szóbeli idézést követően , hogy meg vagyunk gyanúsítva, rögtön rabosítottak is. A nyomozás lezárásakor telefonon értesítettek, hogy élhetekiratbetekintési jogommal. Ekkor tudtam meg, hogy az ügyész valószínűleg vádat fog emelni. Ez most meg is történt.

De egyébként az egész nem lep meg. Egy éve, amióta védem a Ligetet, számtalan ügyben voltam már meggyanúsítva, eddig mindegyik nyomozást megszüntették, de van köztük olyan is, amiről a mai napig síri csend van. Ezért szerintem ezek a kreált ügyek a nyomásgyakorlás eszközei.”

Péter (piros bukóban és sárga felsőben) a demonstráción fotósként, videósként vett részt Fotó: Keresztes Magdi

Péter (piros bukóban és sárga felsőben) a demonstráción fotósként, videósként vett részt Fotó: Keresztes Magdi

„ISMERETLEN KATONA”

(Munkahelye miatt név nélküli nyilatkozó.)

„Én egy emberrel beszélgettem, ott ismertük meg egymást, amolyan bemutatkozás volt ez Lillával. Azt, hogy én a Gulyás Mártonnal és R. Attilával csináltam valamit, azt a vádiratból tudtam meg. Nem is ismerem őket.”

Az az ország, ahol csak formális és önkényesen alakítható a jogrendszer, ott nem lehet normarendszer sem. Mivel a jogrendszer alapja a normarendszer.

Míg az egyik oldalon az új maffia keresztapái 220 milliárdot költenek a Városliget elpusztítására:

egy éve mérgezik a környék lakóit a rákkeltő azbeszttel, gyilkolják az élővilágot, a faunát és a flórát, nem szólva az emberekről. Csak romboltak, pusztítottak és öltek. Eleddig 220 milliárdból.

Addig a másik oldalon:

jogkövető állampolgárok ellen vádat emelnek a választási irodánál (NVI) megismert kopaszok feljelentése alapján.

Az értelmiség szerint: „..ebben az országban több joguk van az OSB lapoknak, mint a kormány akaratával szembehelyezkedő állampolgároknak”; „hazánkban a törvényességnek interpretációja van”; „a Liget politikai jelentőségét a maffia-működés adja”.

MAGYAR FRUZSINA (dramaturg)

„Július 6-a is sűrű és kemény nap volt a Ligetben. Fogtuk egymás kezét, élő láncot alkottunk, többen leültek a földre, és ahogy már a Szabadság téri tiltakozásnál is, közöltem a rendőrökkel, hogy nem szolgálhatják ki a diktatúrát, nekik köztünk lenne a helyük. És hogy ne engedelmeskedjenek a kormány erőszakszervezetének, a kopaszoknak. Többen hallottuk, amint a kopaszok utasították a rendőröket. Felismertük őket, ők voltak a választási irodánál is. És június 28-án az akkor még meglévő Közlekedési Múzeumnál. Erős politikai beszédet tartottam. Megafonon keresztül hívtam föl a tüntető tömeg figyelmét arra, hogy ez az egész nem csak, illetve elsősorban nem a Városligetről szól, és így a mi ellenállásunk is a megalomán, a jogállamot porig zúzó hatalomgyakorlás elleni tiltakozás, és a Ligetbe költöztetni szándékolt múzeumi negyed nem szól másról, mint a miniszterelnök Várba költözéséről. Elmondtam azt is, hogy amikor a fákért és a Ligetért küzdünk, akkor azlényegében a diktatúrával szembeni ellenállásunk. Mindennek alapja a hatalom és a pénz – ennek a liget projektnek csúfolt rombolásnak is. A nagyon fontos környezeti kérdésekről hozzáértők szóltak a Ligetben is és másutt is. Július 6-án is próbáltuk megakadályozni a romboló tevékenységet, és több hullámban odaültünk-álltunk a gépek elé. Amikor én kerültem sorra, álltam, és többszöri felszólításra sem mozdultam. Ekkor kikapták a lábamat, és a legelemibb szabályokat sem betartva, karomnál-bokámnál fogva kihurcoltak a rendőrök, majd ledobtak a földre. A karomon napok múlva is látszottak a nyomok.

Magyar Fruzsina szakszerűtlen elvitele Fotó: Vörös Szilárd

Magyar Fruzsina szakszerűtlen elvitele Fotó: Vörös Szilárd

Szabálysértési eljárásban 50 ezer forint pénzbüntetést szabtak ki, de természetesen nem fizettem be, hanem rendőrségi meghallgatást kértem, ahol a már a Szabadság téri pereinket is velünk sikerre vivő Czeglédy Csabával jelentem meg. Mindketten elmondtuk, hogy a rendőrség oszlatása jogellenes, a végrehajtás meg szabályellenes volt, felvázoltuk az egésznek a politikai alapjait, és a rendőrségi jelentésben foglaltak hazugságaira is rámutattunk. Készültünk feljelentést tenni, már szinte teljesen készen volt, amikor Czeglédy Csabát koncepciós eljárásban őrizetbe vették.”

Magyar Fruzsina és Ladányi György fogják egymás kezét az élőláncban Fotó: Vörös Szilárd

Magyar Fruzsina és Ladányi György fogják egymás kezét az élőláncban Fotó: Vörös Szilárd

KRÉMER BALÁZS (szociológus, egyetemi docens)

„Mérvadó véleményformálók is az ellenkezőjét akarták elhinni és elhitetni annak, hogy a tiltakozás, a hatalommal szembeni konfliktus felvállalása, az nem feltétlenül babazsúr, és  a búskomor „nemtejcik” kollektív zümmögése. A Ligetvédők >>beleálltak<< a konfliktusba, kiléptek a kényelmes komfortjaikból, kaput és palánkot döngettek és döntöttek. Ennek vannak kockázatai és lehetnek kényelmetlen következményei – épp emiatt tisztelhetjük a Ligetvédők bátorságát.Olykor muszáj elhagyni életünk komfortzónáját:

ez messze nagyobb tanulságokkal kell, hogy szolgáljon az ellenzéknek, mint amennyire úgy tűnik, nem szolgál.

Sokan csak fanyalognak a Ligetvédőkön, ezzel felmentést is adva maguknak.

A polgári engedetlenségről szóló vitákban is többször megfogalmazódott, a tisztességtelen hatalmi működéssel szembeni erőszakmentes kiállás erkölcsi és politikai kötelezettség, még akkor is, ha az erkölcstelen politikai hatalom valamely tételes jogszabályát sérti. Ezt az elvet olyan jelentős figurák képviselték, mint Gandhi vagy Martin Luther King.

A kormány és a kormányzati szervek (benne a rendőrség és az ügyészség) magatartása semmilyen meglepőt nem tartalmaz: ők az >>erőből lenyomás<< elvét követik bármely kérdésben, szabályszerűnek tűnő magatartásuk csak időhúzás: ameddig az emberek már nem emlékeznek és a politikai sztorit hazug módon, mint közönséges erőszakos és köztörvényes eseményt lehet újramelegíteni.

Van persze az a kérdés, hogy az erőfitogtatáson, a bármilyen tiltakozás és protest állami erővel történő leverésén túl (amelyek elég nyomós indokok lennének önmagukban is…), van-e más oka is a példa statuálásának, az erőszak gyakorlására is kiterjedő állami hatalom működésbe hozatalának. Azt hiszem, hogy igen – és ez a maffiaállam sajátos gazdasági mechanizmusában keresendő. Nevezetesen abban, hogy szemben mondjuk, Közép-Ázsia antidemokratikus kormányzataival, ahol a politikai hatalom az exportcikkek (főképp olaj és gáz) privát kisajátításához igénybe vett eszköze, addig a hazai maffiaállam nem képes exportpiacokat elkonfiskálni, az csak a hazai pénzek és piacok lerablásával, ha úgy tetszik, az állam és a hazai lakosság kifosztásával képes gyarapodni. Ezt manapság a vizes VB számainak nyilvánosságra kerülésével pontosabban látjuk, mint bármikor korábban.

Na jó, hát akkor Da CapoalFine, a konklúzióm: húzzanak a sunyiba…”

GÁBOR GYÖRGY (filozófus, egyetemi tanár)

A polgári engedetlenségre – mint állampolgári magatartásra  éppen az Alaptörvény ad lehetőséget, mivel annak preambuluma transzcendens elveket fogalmaz meg, amelyek felülírják a pozitív, írott törvényeket. Az Istentől eredeztethető keresztény szellemiségű törvények biztosítják, hogy a mindenkori hatalom elszámoltatható legyen az emberi méltóság vagy a moralitás szempontjai alapján. A keresztény szellemiségből következően az állampolgárban az isteni jelenik meg, és ez az, amit a keresztény jogfilozófia, mint természeti törvényeket ismer, vagyis adott, hogy az egyén lelkiismerete szerint fellépjen az írott törvényekkel szemben. Ebből következően, a transzcendens elvek miatt nem korlátlan az uralom, és ezért a politikai hatalomnak számítani kell arra, hogy az emberek morális kötelemnek, és hitükből fakadóan kötelezettségüknek érzik azt, hogy a hatalom túlkapásaival szemben fellépjenek.

Mivel az Alaptörvény hivatkozza a szent korona tant, mint a folytonosság megtestesítőjét, ezért joggal utalhatunk az Aranybulla 31. cikkelyére, amely kimondja, hogy a hatalom nem korlátlan, és tartalmazza a mindenkori ellenállás jogát. Ha a hatalom visszaél a jogalkotással, mindenkinek joga van hűtlenségi vétek nélkül ellenállni, ellentmondani a mindenkori hatalomnak. Ha az Alaptörvényben a transzcendensre hivatkoznak, akkor ebből természetszerűleg következik az isteni eredetű lelkiismeret, ami felülírja az ember alkotta törvényeket.Vagyis az az ember követ el morális vétséget, aki nem lép föl a hatalom túlkapásaival szemben, megalkuvóvá válik, és ez az ő lelkiismeretét rombolja.Másként: a saját helyzetével visszaélő hatalom nem csak azzal követ el bűnt, hogy a törvényeket a maga céljára használja, hanem az emberi fundamentális méltóságot is sérti, mert szembeállítja az egyént saját lelkiismeretével.”

RIPP ZOLTÁN (történész, kutató)

„Hol zsarnokság van, ott zsarnokság van. A maffiaállam hatalomgyakorlói arra törekszenek, hogy maguk alá gyűrjék a jogszolgáltatás maradék önállóságát. Igazságszolgáltatásról komikus volna beszélni, kiváltképp a Sukoró-per ítélete után. A tapasztalt hatósági önkény ennek szerves része.

Elismerésem az ellenálló bátraknak.”

VÁSÁRHELYI MÁRIA (szociológus, az MTA főmunkatársa)

„Ez ugyanaz az ügyészség, amely bűncselekmény hiányában nem emelt vádat azok ellen a Kopaszok ellen, akik erőszakosan megakadályozták az MSZP képviselőjét abban, hogy állampolgári jogaival élve népszavazási kezdeményezést nyújtson be a Nemzeti Választási Irodában a vasárnapi nyitvatartás ügyében. Amint a Választási Iroda felvételei is bizonyítják, a kizárólag büntetett előéletű verőemberekből álló, Kopaszok nemcsak fenyegető jelenlétükkel, hanem fizikai erőszakkal  lökdösődés, mozgási szabadság korlátozása  is megakadályozták, hogy Nyakó István elsőként beadhassa népszavazási indítványát. A dolog tehát úgy áll, hogy Magyarországon az ügyészség, ha politikai kérdésekről, a hatalom érdekeiről van szó, akkor az állampolgárok helyett az OSB-lapok oldalára áll. Ezek szerint ugyanis az OSB lapokkal szembeni fellépés kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartás, ám ha egy állampolgárt akadályoznak meg előre kitervelten, szervezetten és erőszakosan abban, hogy alkotmányos jogait gyakorolja, az nem törvénysértő. Annak semmi köze a csoportosan elkövetett garázdasághoz. Mint ahogy jogszerű a népszavazási eljárásban közreműködő állami szerv működésének akadályozása ill. manipulálása is. Persze nyilvánvalóan csak akkor van ez így, amikor a népszavazás megakadályozása a kormány érdeke. És csak akkor, ha a Városliget legyalulására kizárólag azért van szükség, hogy Orbán Viktor megalomán, hagymázas Vár-foglalási vágyai megvalósulhassanak. Úgy tűnik,ebben az országban  ha a hatalom úgy akarja több joguk van az OSB lapoknak, mint a kormány akaratával szembehelyezkedő állampolgároknak. Hajrá Magyarország, hajrá OSB lapok!”

KRASZTEV PÉTER (kultúrantropológus, egyetemi docens)

„A centrális erőtér nemcsak politikai fogalom a Fidesznél, hanem társadalmi koncepció is. Ez azt jelenti, hogy csak a bázisuk van a centrumban, és a többieket kicsapja a szélre. Ez nagyon átgondolt koncepció, ami szerint mindenkit ki lehet vetni a társadalomból, vagy annak szélére küldeni. Így legitimálnak és állítanak szolgálatukba tolerálhatatlan társadalmi csoportokat, akiket máshol kizárnak a normák szerint. Kik a kicsapottak? Mindenki, aki fölösleges, nem hasznos számukra: a filozófusok, a sérültek, a gyerekek stb. Ezzel szemben ezek a >>náci verőemberek<< igenis hasznosak számukra, ezért őket sosem fogják a perifériára küldeni. (A >>náci verőemberek<< alkalmazása a jobboldali kormányoknál hagyományos. Először az Antall-kormány alatt használták őket, Göncz Árpád kifütyölésére, ez azóta szinte bevett gyakorlat, de persze ez >>szemérmes kísérlet volt ahhoz képest, amit most ezek művelnek<<.) Ez nemcsak jól átgondolt, hanem iszonyatosan veszélyes koncepció is egyben, éppen azért, mert tolerálhatatlan csoportokat tesz legitimmé. Ennek a szemléletnek az áldozatai a civilek, és így a Ligetvédők is: ők is fölöslegesek a hatalom számára. A centrális erőtér társadalmi felfogásnak része az ellenségkép-képzés. Aki nem hasznos, nem kell, fölösleges, az rögtön ellenség is lesz. Nemcsak nem törődnek velük, hanem tesznek arról, hogy ellenség képében jelenjenek meg  ez később ürügyé tehető a velük szembeni fellépésre, leszámolása.

Egyrészt a polgári engedetlenség elnyomása minden autoriter hatalom próbája. Itthon ennek hagyománya avval kezdődött, hogy Orbán szétszedte a Kossuth-téri kordont, és persze az utána történt események is ennek keretein belül zajlottak.

A polgári ellenállás a kordonbontásával kezdődött, amit az akkori hatalom – a demokrácia elvei szerint – jól tolerált, az akkori kormány nem torolta meg az engedetleneket.  Az pedig a másik véglet volt, amikor a kockakődobálók is csak úgymond polgári engedetlennek voltak tekintve.

Másrészt a polgári ellenállás mindig annak a fokmérője is, hogy a hatalom mennyire szolgálja az állam polgárait, hogy mennyire terjeszti ki az állampolgár fogalmát. (Ez a hatalom nem tekinti sajátjának az állampolgárok összességét, ez abból is látszik, hogy folyamatosan kizárja és jogfosztja azokat, akik neki nem hasznosak.)

Ergo hazánkban a törvényességnek interpretációja van, mivel az egyik esetben a szabályost is büntetik, a másik esetben a normákon kívül esőt sem, sőt, mindkettőt polgári engedetlenségként nevesítik.

Hozzáteszem, hogy egyszerűen nem értem, miért siklik át afölött a közvélemény, hogy a hatalom ezeket a gorillákat (kopaszok) használja, nem tudok még egy európai országot mondani, ahol ezt megengedhetik maguknak, egyszerűen nincs rá példa.”

A szakterület szakemberei szerint: ha hiányzika tényállási feltétel, akkor nincs bűncselekmény!

TÖRTÉNÉSZJELÖLTEK: EZ A MAGÁNKIEGYEZÉSEK KORA

Az adatfelvételkor olyan volt hallgatókat kérdeztem, akik abszolutóriumot szereztek vagy aspiránsok. Az Osgood-skálán* mért kutatás kiterjedt: a) az ország légkörével összefüggő attitűdjeikre, valamint b) a július 6-ai esemény politikai légkörére. Mindkettőt értéksemleges tulajdonságpárokban (pl. szigorúelnéző, oldott-feszült stb.) állítottam össze, politikával vagy közélettel konnotált szavak nem szerepeltek a tulajdonságpárokban.

Az Osgood-féle attitűdskála szubsztantív értékelése:

A kormányzat visszaél a választóktól kapott hatalmával. A nem választott, nem ellenőrizhető üzleti köröket részesíti előnyben az állampolgárokkal szemben. A kormány nem ad a demokrácia formalizált kereteire. Vannak múlt századi párhuzamok, az összehasonlítás nem lehet egzakt, konkrétan egyhez sem lehet hasonlítani.Jelen folyamat erősíti a választói apátiát. Összegezve: a választókat foglalkozási státusoktól függetlenül magánkiegyezések felé tolja a hatalom, a közjogi bizonytalanságok miatt.

*Ez a skála a szemantika (jelentéstan) alapján működik, az érzelmi viszonyulást fejti föl. A felelő a tulajdonságpárok közti ítéleteket benyomásaival, „érzéseivel” (egy skálán) nyilvánítja ki az attitűdtárgyra vonatkozóan.

MIT MONDANAK A RENDŐRÖK?

A rendőrökkel való beszélgetéseimet két csoportra osztom föl: aktívakra és „veteránokra”. Vizsgálatot, mint pl. az „ifi történészek” nem vállaltak, de szívesen beszéltek. Ezért nem is lehet elmondásaikat szakszerűen szubsztantívan értékelni, így megpróbálom összefoglalni azok lényegét, törekedve inkább a teljesség átadására, mint a nyelvtani precizitásra.

Az aktívak szerint kollégáik nem erre esküdtek föl; nem tudják, hogy ők mit csinálnának hasonló helyzetben; akik tudják, hogy mit csinálnának, azt mondják, végrehajtották volna maguk is az elöljárói utasítást (bár nem szívből); nem lehet tudni, hogy mi van a háttérben, de ez a 6-ai nem volt olyan, amit a környezetük ne kérdezett volna meg (legközelebbi hozzátartózik, a híradások alapján); ilyenek/hasonlók mindig előfordultak, ez most egy kicsit több volt a szokásosnál; érthetetlen; tele van homállyal; az íróasztalnak vannak mély és mélyebb fiókjai, ebben bízhatnak a Ligetvédők; elvileg kínosanügyelnek arra, hogy az ilyenek ellen ne lépjünk föl, főleg így; ellentétes utasításokat kaptunk, helyben kellett kiigazodni, mi is „be voltunk ijedve”; a bűncselekménynek társadalomellenesnek kell lennie.

A „veteránok” szerint a határozott többségi vélemény, hogy a maiak azért olyanok, amilyenek, mert nem volt, aki megtanítsa őket; az fölülről jött, hogy a Tóthban már nem lehet bízni; a Bucsek a maga szempontjából tudja, mit csinál; a Tóth jó kérdés, hogy megtette-e volna… ; mind tudta, hogy nem volt jogszerű; nem tudhatták, hogy nem volt jogszerű; szégyellem, hogy tanítottam őket; nem tudnék a vezetőjük lenni, de nem is hiszem, hogy kíváncsiak a szakmára; ehhez a szakmához kellék a diploma, hasznos, de kellék, ez hivatás; az intézkedők ki vannak szolgáltatva az utasítóknak; az erodálódás nem orbáni eredetű; a „Vezérnek” behódolásról szól az egész; a szakma a rendszerváltás előtti néhány évben indult el lefelé a pályán, aminek a gödre a 2010-es puha diktatúra kezdetével egyidejű; ők csak a munkájukat végezték, csak még nem tudják, hogy nem jól; „ezek”  nem rendőrök; ha rendőrök lettek volna, ott se lettek volna (de nekik is van családjuk); sajnálom őket, és sajnálom magamat; a bűncselekményi tényállás ez (vádirat– a szerző) alapján nem valósulhatott meg.

Az idézett vélemény-attribútumok egy átfogó kutatás igényét vetik föl. Amit a bennük rejlő sokféle ellentmondás a történész-aspiránsok vizsgálatánál komplexebb módszertant kíván.

TÁRSASÁG A SZABADSÁGJOGOKÉRT (TASZ)

Hegyi Szabolcs, a TASZ jogásza azt mondja:

„Az ügyészség súlyos bűncselekménnyel vádolja a 9 tüntetőt, mert a szankció ugyan enyhe, a csoportos garázdaság szabadságvesztéssel is büntethető. A vádirat >>szikár<<, hiányos, nem veszi figyelembe a cselekmény meghatározó körülményeit, és több ponton téves. Mert:

  • a vádlottak alapjogukat gyakorolták, demonstráltak, intenzív tiltakozási keretbe helyezhető a cselekményük, és ennek figyelembe vétele >>teljesen hiányzik<< a vádiratból
  • alapjogok korlátozásánál különösen fontos a szigorú mérlegelés, és hogy büntetőjogi korlátozásra csak a legvégső esetben kerülhet sor; az alapjog-korlátozás szigorú tesztjének alkalmazása szintén hiányzik a vádiratból
  • a birtokvédelmi határozat hibás volt, ezt bíróság mondta ki, továbbá a birtokvédelem rendőri végrehajtása jogszerűtlen volt, amennyiben nem hagytak lehetőséget a tüntetőknek arra, hogy önkéntesen távozzanak, és tulajdonukat magukhoz vegyék

Megjegyzem, hogy a garázdaság tényállását is igen >>nagyvonalúan<< értelmezi  ügyészség. A garázdaság paradigmatikus esete a kocsmai verekedés, és 3 feltétele van:

  • erőszakos
  • kihívóan közösségellenes
  • alkalmas a megbotránkoztatásra vagy a riadalomkeltésre,

és az utóbbi kettővel kapcsolatban legfinomabban szólva is >>ésszerű kétely merülhet föl<<. A vádiratban az ügyészség nem indokolja meg, hogy pontosan miért is alkalmas a megbotránkoztatásra vagy riadalomkeltésre a cselekmény, és hogy mitől lett volna közösségellenes a vádlottak tiltakozása a kérdéses legalitású területfoglalással szemben, vagy a tüntetésük egy közpark megóvásáért.

Márpedig, ha a tényállás valamely feltétele hiányzik, nem bizonyított, akkor bűncselekmény sincs.

Nehéz látni továbbá, hogy miért tartott egy évig a nyomozás, ha annak alapját videó felvételek szolgálják.”

Konklúzió

Az „Elméleti alapvetés”-ben kitérek a magyar autokrácia sajátságaira, a Magyar-féle maffiaállam fogalomra, és annak kiterjesztésére, miszerint amikor az állam diktálja az erőszakot, az diktatúra, vagy ha – még – nem az, mindenképpen annak előszobája. Nem vitatom Magyar Bálint analógiás szóösszetételét, illetve azt a Cosa Nostra-keretet, amely értelmezi azt, csupán arra világítok rá, hogy az utolsó kötet megjelenése után eltelt idő olyan eseményeket tárt a közvélemény elé, amelyek mellett nem lehet elmenni szó nélkül, és nem lehet nem látni azt, hogy a demokráciaskálán azóta is visszaléptünk néhány lépcsőfokkal. A vádirat megismerése, a temérdek és hosszú beszélgetés, a kisebb kutatás arra késztet, hogy az alábbiakat fogalmazzam meg.

A Magyar Bálint-i a maffiaállam-meghatározás szerinti politikai család Családfőjének  politikai családjában az egyik elvérezni látszik, de van helyette új család. A régi családok és új család koncon marakodása pedig (letelepedésikötvény-biznisz, műkincsek, Városliget-einstandolás) egyrészt a Keresztapának jól jön, nem kell energiát fektetnie az oszd meg és uralkodj stratégiába, mivel megy az magától, másrészt az állami korporációk diktatúrába hajlását eredményezi. Közben nem elhanyagolható, hogy míg Orbán maffiaállamáról beszélünk, addig párhuzamosan putyini diktatúrát emlegetünk, holott „Oroszországot (…) befejezetlen maffiaállamnak lehet tekinteni.” (Rácz, 2015: 491.)

Még világosabb terminológiai szétválasztásban: amikor a maffia alulról behatol az államba, az is lehet maffiaállam. Ami nálunk – a Magyar-féle fogalom szerint – bekövetkezett az a maffia módszerekkel operáló állami működés. Ez az ún. fordított polip. Ehhez képest jelenleg már arról van szó, hogy az állam a saját erőszakszervezetét arra használja föl, hogy békés állampolgáraival szemben, erőszakosan és jogszerűtlenül lép föl, akkor teljes autokráciáról vagy akár diktatúráról beszélhetünk.

*

[A cikk szerzőjét a július 6-ai események előtt (a Ligetvédők közül elsőként), június 27-én állította elő a rendőrség, a helyszínen eljárás alá vont státuszban volt, a jogi felvilágosítást (elvitelre szánt személy) pedig nem ő kapta meg, hanem egy társa. Az intézkedés ezen mozzanata a mai napig nem teljesen tisztázott, mert a sértett (szerzőnk) által indított per folyamatban van, a rendőrök ellen pótnyomozást rendeltek el. Szerzőnk ellen ugyanakkor bűncselekmény hiányában megszüntették a nyomozást, míg a sérelmére elkövetett okirathamisítás ügyében jelenleg is tart a nyomozás.]

Felhasznált irodalom:

Magyar Bálint (2015): A magyar maffiaállam anatómiája. Budapest: NoranLibro 80-81.

Rácz András (2015): Oroszország, a befejez(het)etlen maffiaállam. In: Magyar Bálint (szerk.): Magyar polip 3. A posztkommunista maffiaállam. Budapest: NoranLibro 491.

Seligman, M.E.P. (1972): LearnedhelplessnessAnnualReview of Medicine23(1): 407-412.

Köszönettel tartozom segítő útmutatásaikért Vásárhelyi Júliának és Telcs Gábornak.

1 hozzászólás

  1. […] „Itt a vége a jogállamnak, amikor az ember szabálykövető, és  a rendőrség követ el jogsértéseket annak érdekében, hogy a köztulajdont gorilláknak (kopaszok)  adja át. Ezt az ügyet végigköveti a rendszeres jogtalanság, amiben a rendőrség részt vesz. Úgy látom,  amikor az állam rendfenntartói felszólításra sem végzik a törvényi kötelességüket, akkor mi magunk vagyunk kénytelenek cselekedni, így volt ez tavaly a Városligetben is. Nem szenvedhettük már tovább a hatóságok sorozatosan, szervezetten és módszeresen végrehajtott törvénysértő fellépését  –  egyébként sokkal többen, mint ahányunkat a rendőrség szíves közreműködésével beazonosítottak, meggyanúsítottak, majd megvádoltak  –,  felelősen jártunk el. A meggyanúsítás és a vádemelés sem éppen jogállami keretek közt zajlott, pl. én vagyok az egyetlen a vádlottak közül, akinek meg se mutatták a nyomozás során azokat a felvételeket, amelyek alapján meggyanúsítottak, arra hivatkoztak, hogy “veszélyeztetné a vádemelési javaslat stratégiáját”. (…) A teljes szöveg itt érhető el (KLIKK). […]