Kontra József

Amerika újjáépítésének programját hirdette meg az USA 45. elnöke, Donald Trump a Kongresszus és a Szenátus közös ülése előtt elmondott beszédében. Nevezhette volna a Roosevelt elnök által híressé és sikeressé vált New Deal-nek is, azután, hogy a lényegi elemeket tekintve a demokrata Roosevelt elnök újjáépítési programját kopírozta. A Rebuilding America trumpi program utakat, hidakat, vasutat, szövetségi pénzből finanszírozott infrastrukturális beruházásokat ígér 1000 milliárd dollárból. A szerinte külföldön, egyebek között a Közel-Keleten feleslegesen elszórt dollármilliárdokat az USA újjáépítésére kell költeni.

Fülbemászó dallamok ezek minden fülnek, akik valaha is látták az Egyesült Államok infrastruktúráját, repülőtereit, vasúti hálózatát és útjait. Munkahelyek millióit lenne képes ezzel teremteni, ha egyébként az USA nem nyögne a rekordmagasságú államadósság terhe alatt. Az államilag finanszírozott infrastrukturális újjáépítés valóban képes lendületet adni a gazdaságnak, azonban az amerikai gazdaság a 2008-09 pénzügyi válságból kilábalva emelkedő pályára lépett. A Rebuilding America programja hemzseg az önellentmondásoktól. Történelmi adócsökkentést ígér a középosztálynak – nem különben a leggazdagabbaknak – ám szavai szerint a katonai kiadások soha nem látott, történelmi mértékkel nőnek. Beszédében felidézte egy másik amerikai elnököt, Eisenhowert is, ám éppen ő volt az, aki az 1961-es beszédében a katonai komplexum túlhatalmától féltette az országot. Trump most legalább 10 százalékos, mintegy 51 milliárdos emelést helyezett kilátásba. 

Édes hazugságok

A beszéd elhangzása után, a Washington Post vagy a Huffington Post által elvégzett tényekkel való szembesítésből kitűnik, Donald Trump szövegírói vagy több évtizedes adatokkal dolgoztak, vagy egyszerűen kitaláltak adatokat. Jóllehet Trump mostani retorikája szöges ellentéte volt a kampányban és az elmúlt hónap ámokfutásában megszokottnak, ám hűen illeszkedett az elnök által konstruált alternatív valóságnak. Állítása szerint minden negyedik amerikai egyszerűen kihullott a munkaerőpiacról. Ha ez igaz lenne, akkor a 325 milliós USA-ban legalább 94 millió embernek kellene munka nélkül egyik napról a másikra élnie, ezzel szemben a tény, hogy a munkanélküliség éppen történelmi mélységben van, csupán 7,6 millió azoknak a száma, akiket nem foglalkoztatnak. Trump úgy számolt, hogy Obama elnök akkora államadósságot hagyott hátra, mint őt megelőzően az összes amerikai elnök. Jóllehet az amerikai kereskedelmi deficit és az államadósság a csillagos égbe szökött, ám köszönő viszonyban sincs Trump alternatív valóságával. Szerinte Amerika romokban hever, erről az Obama-elnökség, az illegális bevándorlók, a NATO, a külpolitika, a szervezett bűnözés és a Transz-Atlanti Kereskedelmi Megállapodás tehet.

Az illegális bevándorlás politikája – legalább is retorikájában – enyhülni látszik, állampolgárságot ígér azoknak a gyerekeknek, akiknek a szülei illegális emigránsok, ám ezzel együtt éppen az illegális bevándorlókat tette felelőssé, hogy az Egyesült Államok utcáin erőszak tombol és vérben úszik. Ezzel szemben a valóság az, hogy az elmúlt két évtizedben jelentősen csökkent az erőszakos cselekmények száma az USA-ban, igaz, 2014-2015-ben enyhe növekedést mutatott. Zárójelben, éppen az illegális emigránsok azok, akik az adatok szerint a legkevésbé felelősek a bűncselekményekért, hiszen őket akár egy gyorshajtásért vagy rajtakapott bolti lopásért azonnal kiutasítják az országból.

Igaz, békülékenyebb hangot ütött meg az illegális bevándorlókkal szemben, ám mint ígérte, a mexikói határon hamarosan elkezdi megépíteni a kampányban megígért falat. Ahogy mondta, ez igenis „egy nagyon nagy, hatalmas fal lesz”. Az amerikai törvényhozás republikánus többsége hangos ovációval és vastapssal fogadta a már sokadszorra belengetett falépítést.

Míg más állami munkahelyeken létszámstopot és bérbefagyasztást ígér, addig a határőrizeti szervek, az USA erőszakszervezetei soha nem látott szövetségi költségvetési támogatást kapnak. Kanadát és Ausztráliát emlegette a bevándorlás-politika példaképeként – jóllehet a két ország emigrációs politikája gyökeresen eltér egymástól – azzal kiegészítve, csakis olyanokat engednek be majd az USA-ba, akik hasznot is hoznak Amerikának. Úgy engeszteli az emigránsokat, hogy egyúttal bűnbakká teszi őket Amerika romlásáért. Ezzel szemben a tavaly ősszel közzétett jelentés szerint az újonnan érkezett emigránsoknak nincs mérhető negatív hatása az amerikai gazdaságra, sőt, éppen a régebben érkezett emigránsoknak köszönhető az amerikai gazdaság lendülete.

Berlin, Párizs és Brüsszel a példája annak, hogy megfelelő átvilágítás és szűrés nélkül engedték be az emigránsokat és terrorcselekmények lett a végük. A beszédírók most nem vették be a szövegbe a pár nappal ezelőtti fiaskót, amikor éppen Svédországot és Stockholmot hibáztatta a menekültpolitikájuk miatt egy egyébként meg nem történt terrortámadás miatt.

A vas és acél országa

Trump belevág az Obama adminisztráció által holtvágányra tett Keystone olajvezeték megépítésébe mondván, annak amerikai acélból, amerikai vasból csakis amerikai munkaerővel kell megépülnie. Állítása szerint már megállapodott a Forddal, a Fiat-Chryslerrel, a General Motors-szal, a Sprinttel, a Softbankkal, a Lockheeddel, az Intellel valamint a Walmarttal, hogy csakis az USA-ban bővítik a termelésüket, nem másutt, csakis az USA-ban ruháznak be, ám épp a Ford nyilatkozta az ABC Newsnak, hogy semmiféle megállapodást nem kötöttek Trumppal, sőt, még tárgyalni sem tárgyaltak. Hasonlóan nyilatkozott a General Motors is. Részükről a hosszútávú amerikai munkahelyteremtés éppen az Obama-adminisztrációhoz köthető, ahhoz az irdatlan mennyiségű segélyhez, amelyet az amerikai autóipar feltámasztásába öntöttek a pénzügyi válság után. Míg az amerikai katonai komplexumnak a már említett tízszázalékos költségvetésnövelést ígért, személyes sikerként olvasta fel a súgógépről, hogy máris megállapodott az amerikai hadsereg egyik legfontosabb beszállítójával, a Lockheed Martinnal, hogy csökkentik legújabb vadászgépük, az F-35-ösök árát. Trump szerint ezzel további dollármilliárdokat takarított meg elnöksége első két hetében. Ezzel szemben a valóság az, hogy a gépek ára csak elhanyagolható mértékben csökkent az eredeti árhoz képest.

A populizmus, mint édes manna

Trump első, a Kongresszus és a Szenátus előtt elmondott elnöki beszédében Reagan gazdaságpolitikáját, Roosevelt és Eisenhower elnök szociálpolitikáját, legalább is annak vezérmotívumait firkáltatta fel a súgógépre, felmondva az amerikai fülnek édesen csengő, és valóban történelmi jelentéssel bíró szlogenjeit és eseményeit. Kijelentve, hogy az emberi jogokat a szívén viseli, sőt azok nem máshonnan, mint szíve leges-legközepéből erednek. Onnan üzenve ítélte el az elmúlt hetek rasszista és antiszemita atrocitásait. A muzulmán hitű lakosságnak és szavazóknak tett retorikai gesztusként a terrorizmusért a radikális iszlámot tette felelősség – szakítva a korábbi szóhasználatával és politikájával –, ám egyelőre nem tudni, a szövegírók Bush elnök 2001. szeptember 11-ét követően elmondott beszédéből smitteltek ki egy bekezdést, avagy valóban fordulat történt Trump politikájában.

Ami gonosz, az mind Obama-elnökségéhez köthető, ezért haladéktalanul visszavonják az Obamacare-ként ismert összes egészségügyi jogszabályt. A Ház felállva, tapsorkánnal fogadta a bejelentést. Ami a tényeket illeti, a már három hete bejelentett részintézkedések szinte a teljes káoszba taszították az amerikai egészségügyi rendszert. Trump elnök a minap éppen arról tweetelt, nem is gondolta volna, hogy az egészségügy ennyire bonyolult. Jóllehet a választási kampányban győzelemre vitte Trumpot a populista ígéretek tömkelege és retorika, most a fazonra igazított gazdasági populizmus támogatását kérte a demokrata képviselőktől. Pártok feletti nemzeti összetartozást és kiegyezést kért, a nemzeti megbékélés programját is beígérte, ám a Demokrata Párt képviselői a beszéd elhangzása után csapatostul hagyták el a Kongresszus termét.

A média – amelyet korábban Amerika első számú közellenségének nevezett –  most annyival úszta meg, hogy éveken keresztül elhallgatta a szervezett bűnözés áldozatainak és túlélőinek panaszait. Emiatt tartja Trump elnök fontosnak, hogy szerte az országban úgynevezett Voice irodákat működtessenek, ahol az áldozatok hangot adhatnak sérelmeiknek.

Gyorsan tegyük hozzá, hogy az amerikai médiakutatás szerint éppen az áldozatok megszólaltatása, az erőszakos cselekmények napokon keresztül történő bemutatása és elemzése teszi ki a hírműsorok jelentős részét.

Az USA 45. elnökének békülékeny, már-már a republikánus tradíciókat felidéző első elnöki beszéde éppen visszafogottságában, szelídségében rítt ki a korábbi Trump-beszédek közül, ám a tartalom mit sem változott. A hónapokkal ezelőtti kampánypopulizmus Trump elnök mostani programbeszédében gazdasági populizmusként jelent meg átírva a korábbi kampányjelszót egy újabbra. Amerika új fejezetet nyit. Az álmok valóra válnak. Sőt, bárki megláthatja, a nagyszerű – mostantól fogva még nagyszerűbb – Amerika álmai éppen most válnak valóra. Itt és most. Éppen azokban a percekben, amikor Trump elnök a súgógépről olvas. Az ABC News-nak nyilatkozó republikánus politikai tanácsadó, Alex Castellanos szerint, igaz, Donald Trumpot január 20-án iktatták hivatalába, ám a mostani beszédével vált valódi elnökké. Az elhangzottak alapján, ha más nem, az 1000 milliárd dolláros ígéret teszi Donald Trumpot elnökké.



Egy hozzászólás : Trump smittelt egy nagyot

  1. NERKeseru

    March 1st, 2017

    Innen uzennem a kedves redneck Trump szavazoknak, hogy jo uton vagytok brothers, pont olyan vagany egeszseg-biztositasotok lesz, mint nekunk magannyugdij-megtakaritasunk, vagy allamositott m.nyugdij folyoszamlank 🙂 Jobbulast kivanok, ugyes szavazok vagytok, hamar meglesz az eredmenye, amit megereztek 🙂 De majd johettek ide kozmunkara, 164.4 U.S. dollars havonta a tet :))))

    Reply

Szóljon hozzá

  • (nyilvánosan ez nem jelenik meg)