A magyar gyerekek – katolikusok és reformátusok – továbbra is magyarul tanulhatnak és imádkozhatnak Marosvásárhelyen egy és ugyanazon Istenhez .

Az olvasható a Fidesz honlapján, hogy “Magyarország nem támogatja Horvátország és Románia OECD-hez való csatlakozását.” (Ugyanez magyarul: Magyarország nem támogatja Horvátország és Románia csatlakozását az OECD-hez. A nemzet mellett miért éppen a nemzet nyelvét ne nyomorgatná a magát nemzetinek nevező oldal és a nemzeti hírügynökség?) A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) pénteken közleményt adott ki, amelyben magyarázattal szolgált e barátságtalan lépésre Magyarország két szomszédjával szemben.

Románia esetében a marosvásárhelyi katolikus iskola bezárásával, Horvátország esetében pedig a MOL horvátországi beruházása körül kialakult helyzettel, valamint a MOL vezetőjével szembeni horvát magatartással indokolták a támogatás megtagadását. Ebből tehát teljesen világosan kiderül mindenki számára, hogy a MOL horvátországi beruházása körül “helyzet”, a MOL vezetőjével szemben pedig “horvát magatartás” van.

Kezdjük a MOL-lal, mivel az közelebb áll hozzám, mint a marosvásárhelyi katolikus gimnázium, mert ott ritkán szoktam tankolni és egyébként is ateista vagyok. Szóval az MTI-Fidesz azért magyarázza el ilyen szájbarágó módon, hogy „a MOL horvátországi beruházása körül kialakult helyzet”, valamint „a MOL vezetőjével szembeni horvát magatartás,” hogy az olyan információs zárványba szorított helyeken, mint Esztergályhorváti, Ásotthalom vagy Érpatak is világos legyen az ott élő érzékeny lelkek számára:, hogy „báncsák’ a magyart”.

Köztudott, hogy a MOL egyenlő a nemzettel, a cég elnöke, Hernádi Zsolt a magyarsággal. „Ami jó az Egyesült Államoknak, az jó a General Motorsnak és fordítva” – mondta közel hetven éve a GM elnöke, Charles Erwin Wilson. És ez érvényes a Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt-e is, amelyet Hernádi Zsolt 16 éve elnököl. Olyan alelnökkel, mint Csányi Sándor, aki az MLSZ elnökeként halmozza magának a jól tejelő tisztségeket és a magyar labdarúgásnak a babérokat, továbbá finanszírozza az első osztályú (sic!) magyar bajnokságot, az NB I-et OTP álnéven.

A Mol igazgatóságában olyan nagyágyúkkal foglal helyet, mint például Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki szerint nyugodtan zárjuk be a gimnáziumokat, szakmunkásokra van az országnak szüksége, vagy Martonyi Jánossal, aki az utolsó magyar külügyminiszterként látott közvetlen közelről amerikai elnököt Orbán Viktor oldalán a Fehér Házban. Vagy 15 éve.

A horvátok azért csinálnak „helyzetet” a MOL körül, mert nem tetszik nekik, hogy a MOL – a horvát állam szerint – kedvezőtlen feltételek mellett vásárolta meg a horvát olajtársaságot, egyszerűen kimazsolázta belőle a jövedelmező részeket, a veszteségeseket a horvát államra hagyva. Tehette ezt azért, mert az akkori kormányfőt Ivo Sanadert – állítólag – Hernádi Zsolt egy orosz közvetítő cég segedelmével dollármilliókkal megvesztegette, amiért az érintett kormányfő börtönbe került. Erre hivatkozva a horvátok a tranzakció felülvizsgálatát kezdeményezték és Hernádi Zsolt ellen nemzetközi elfogató parancsot adtak ki az INTERPOL-lal karöltve, mivel azt gondolták, ha bebizonyosodott, hogy a horvát kormányfő kenőpénzt kapott, akkor azt valakinek adnia is kellett.

Ezért szerették volna Hernádit kihallgatni, mert őt gyanították a megvesztegetés másik oldalán. Elkövették azonban azt a hibát, hogy előtte nem kérdezték meg Polt Pétert, Magyarország legfőbb ügyészét. Ha megtették volna, gyorsan megtudhatták volna tőle, hogy Hernádi Zsolt ártatlan, mint a ma született bárány. „A MOL vezetőjével szembeni horvát magatartás” miatt a horvátok még várhatnak egy kicsit az OECD tagságra.

Hacsak át nem gondolják a „MOL körül kialakult helyzetet” és be nem ismerik, hogy Ivo Sanader a 10 millió dolláros kenőpénzt saját magától kapta, vagy – ahogy az az ítéletben szerepel – egy orosz cégtől, amelynek ebből semmilyen haszna nem származott, vagyis csak úgy arra jártak és letettek 10 milliót Sanadert asztalára. Budapest azt is elfogadná, hogy nem is volt vesztegetés, illetve a horvát állam akarta a MOL-t megvesztegetni, hogy vegye meg az INA horvát olajtársaság veszteséges részeit is, de Hernádi nem hagyta magát 10 millió dollárért sem korrumpálni. Ennyi, és nyitva az út az OECD felé.

A marosvásárhelyi katolikus iskola még egyszerűbb eset. A gyermekeiket oda járató szülők ugyanis a Vatikán bukaresti nagykövetétől értesültek arról, hogy az iskolát bezárják. Őt pedig a román hatóságok informálták ugyanerről. Ebből arra lehet következtetni, hogy az iskola a Vatikáné. Vagyis, a Vatikánnak kellene megvívnia Romániával az iskoláért, és nyilván meg is teszi. Hálából azért, hogy Budapest is kész nap mint nap a vérét hullajtani a Vatikán érdekeiért. Egyébként a tragikus helyzet az iskola bezárása után az lesz, hogy a diákoknak a magyar nyelvű Bolyai Farkas Gimnáziumba kell beiratkozniuk.

Összgezve: a helyzet tehát az, hogy a keresztény magyar gyerekek – katolikusok és reformátusok – magyarul tanulhatnak és imádkozhatnak egy és ugyanazon Istenhez Marosvásárhelyen az idei tanévben is, mégpedig ugyanazokban az egymástól elkülönített épületekben, ahol tették ezt eddig is, csak – nota bene – egy református magyar igazgató irányítása alatt. A Vatikán – a magyar kormánytól kapott hátszelet kihasználva pedig – jövőre megint nekifuthat, hogy ezt az áldatlan állapotot felszámolja és – végre újból és intézményileg is – szét lehessen választani egymástól a katolikus és a református magyar gyerekeket a drága jó atyaúristen megelégedésére.

A magyar külügyminiszter szerint viszont Marosvásárhelyen a katolikus egyház, a magyar kisebbségek, a gyermekek, a családok és a romániai restitúciós folyamat elleni támadás történt. Csíky Csengele, a Civilek a Katolikus Iskoláért szülői csoport szóvivője az MTI-nek elmondta: a kialakult helyzetben kielégítőnek találják a megoldást. Hála Istennek, mert akkor talán Románia mégiscsak az OECD tajga lehet és a katolikusok is tesznek egy újabb lépést a reformátusok felé.

Mindkét ügyből jól látszik a magyar kormány törekvése arra, hogy a lehető legjobb kapcsolatokat ápolja a szomszédaival, jelen esetben Horvátországgal és Romániával. Úgy, hogy közben egy jottányit sem enged sem Hernádi Zsolt és a MOL, továbbá Csányi Sándor érdekeiből, de nem engedi meg azt sem, hogy bárki büntetlenül kezet emeljen a Vatikán gimnáziumára, amelyben magyar katolikus gyerekeket tanítanak. Ami érthető, mivel az erdélyi római katolikusok elsöprő többsége magyar nemzetiségű. Egész Romániát nézve is több mint 50 százalék az arányuk. Vagyis a Vatikán érdeke, hogy a római katolikus magyar gyerekek katolikus gimnáziumba járjanak és ne a Bolyai Farkas Gimnáziumba, melyet több mint 400 évvel ezelőtt református tanintézetként alapítottak meg ugyancsak magyar, de református gyerekek számára.

A két kardinálisnak nehezen nevezhető ügyben jól fel lehet ismerni a magyar külpolitikát irányító vezérelveket. Ezek lényege: vessz össze minden szomszéddal és szövetségessel, az összes nagyhatalommal, mert így bizonyíthatod, hogy megalkuvás nélkül képviseled a magyar érdekeket. Mindeközben ne hagyd magad befolyásolni a realitásoktól, a nemzetközi erőviszonyoktól, a magyar gazdaság és a határon túl élő magyarok érdekétől, mert ezek figyelembe vétele letéríthet az eszmeileg tiszta és elvileg szilárd útról, amelynek lényege: az univerzumban csak egy nép van, a magyar, amelyet – kiválósága és különleges nyelve miatt – mindenki gyötörni és leigázni próbál, mert irigy a sikereire és a zsenialitására, mert nem akarja elismerni, hogy a magyar kiválasztott nép, amelynek a kereszténység és a római katolikus egyház érdekeinek védelme a küldetése.

Már amennyiben a katolikus egyház érdekei egybeesnek Orbán és családja, iskolatársai, barátai, strómanjai és vazallusai érdekével, ami egyébként – immár lassan 8 év óta – költői kérdés. Az állam és az egyház vadházasságból származó zabigyerekét, Mária (közmunka) alapú országát a magyar püspöki kar nemcsak a kebelére fogadta, de gátlástalanul le is húzza, a magyar államot és az adófizetők pénzét az anyaszentegyház gyarapodása kimeríthetetlen forrásának tekinti, amiért igen csekély árat fizet, amikor erkölcsi támogatást nyújt az évszázadok óta legerkölcstelenebb magyar politikai kurzusnak, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének, minden idők egyik legócskább magyar vezetőjének Orbán Viktornak.

Zsebesi Zsolt