A menekültügy fájdalmasan szembesít mindenkit a magyar nép tájékozatlanságával, sok esetben műveletlenségével és az iskolázottság hiányából fakadó gyenge értelmi képességeivel. De képzett emberek is úgy keverik a fogalmakat, mint pókerjátékos a lapokat. A magyar értelmi színvonalat tényként kell elfogadni, és valakinek magára kellene vállalnia egy menekültügyi kisszótár vagy kiskáté elkészítését. Legalább azoknak meg kellene adni az esélyt, akik nem rosszindulatból, hanem tudatlanságból áldozatai a gyűlöletkeltő propagandának.
A közösségi oldalakon olvasható bejegyzésekből rekonstruálni lehet a tipikus téveszméket. Sokan azzal példálóznak, hogy már Anglia és Franciaország is megállítaná a menekültáradatot és védené a határokat. Más országok kerítéseivel mi a helyzet? Ezek szerint Orbánnak mégis igaza van? Vagy akkor ezek az országok is fasiszták? – hangzanak el a kérdések. Nem, ők nem fasiszták. Tisztázni kell, hogy vannak menekültek, akik az országukban üldözésnek, kínzásnak vannak kitéve, vagy az életük forog veszélyben. S vannak illegális bevándorlók, akik szimpla határsértők. Jöhet ugyanabból az országból két ember: az egyik határsértő, a másik menekült. Minden esetben egyedileg kell elbírálni, ki melyik kategóriába tartozik.
Az illegális határátlépőket minden állam jogosan tartóztatja fel és jogosan toloncolja ki. Ha nem így lenne, feleslegesek lennének a határok és nincs értelme az útlevélnek. A menekült azonban teljesen más kategória. Az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata egyértelműen megkülönbözteti a törvénytelen határátlépőktől a menekülteket. Maga a nyilatkozat az érvényességére vonatkozóan kijelenti, hogy „Mindenki, bármely megkülönböztetésre, nevezetesen fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy bármely más véleményre, nemzeti vagy társadalmi eredetre, vagyonra, születésre, vagy bármely más körülményre való tekintet nélkül hivatkozhat a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított összes jogokra és szabadságokra.” E jogok egyike, hogy „3. cikk: Minden személynek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz”, továbbá „5. cikk: Senkit sem lehet kínvallatásnak, avagy kegyetlen, embertelen vagy lealacsonyító büntetésnek vagy bánásmódnak alávetni”.
Akikkel szemben megsértik ezeket az emberi jogokat, azok egy más országban menedékjogot kérhetnek. Olvassuk: „14. cikk: Minden személynek joga van az üldözés elől más országban menedéket keresni és a más ország nyújtotta menedéket élvezni.” Az is szerepel a Nyilatkozatban, hogy mindenkinek joga van a hazáját elhagyni. Mindebből az következik, hogy aki menekült, az jogosan lép be egy másik ország területére, és jogosan kér menedéket. Az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata az alapja az aláíró országokra kötelező érvénnyel bíró „A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának”, amelynek 12. cikke szerint „Minden olyan személynek, aki törvényesen tartózkodik valamely állam területén, joga van e területen a szabad mozgásra és a tartózkodási helye szabad megválasztására”.
Ez azt jelenti, ha valaki nem minősül illegális határsértőnek, hanem menekültkérelmével törvényesen tartózkodik egy állam területén, akkor fogságban sem lehet tartani, táborba sem szabad zárni. Konkrét példával megvilágosítva: amikor Kertész Ákos író menekültjogot kért Kanadában, nem zárták be egy debrecenihez hasonló szögesdróttal bekerített táborba, mint egy bűnözőt, hanem szabadon odamehetett, ahova akart, a kanadai állam a kérelme elbírálásáig lakhatási segélyben részesítette. Magyarország megsérti ezeket az egyezményeket. Az olyan menekülttábor, mint a debreceni, kizárólag azt a célt szolgálhatná, hogy ha a menekült nem tud hova menni, nem tud magáról gondoskodni, akkor az állam ebben segít. Fasiszta országokban képzelhető el csupán az, ami Magyarországon van, hogy fegyveres őrök kísérgetik a menekülteket, kutyás rendőrök félemlítik meg szögesdrótok között a gyermekeiket. A táboruk valóságos börtön. Olyan embereknek, akik semmilyen bűncselekményt nem követtek el.
Ez azt is jelenti, hogy ha valaki illegális határsértő, azt azonnal ki kell toloncolni. De ha menekült, szabad mozgást kell neki biztosítani. Nem kötelezhető arra, hogy börtönben, vagy sátortáborban tartsák őket, mint az állatokat. Ez magyar találmány, a nemzetközi jog (itt fel nem sorolt számos paragrafusa) ezt nem teszi lehetővé. Ezért határsértőkkel, illegális bevándorlókkal szemben minden ország jogosan védi a határait, akár úgy is, hogy kerítést emel. Menekültekkel szemben viszont nem lehet kerítést emelni. Ponyimájes? A nemzetközi jog, az alapvető emberi jogok nyilatkozata ezt tiltja. S ezzel szemben nem elégséges indok, hogy Salgótarján legyen a salgótarjániaké, és a szíriai menekültek nem beszélnek úgy, mint Hatvanban: nem tudják kimondani, hogy „Hátvánbán háráp á kácsá”.
Ezért nem lehet egyenlőségjelet tenni az amerikaiak, az izraeliek, az ausztrálok kerítései, valamint Orbán kerítése között. Amíg azok a határőrizet eszközei, Orbán kerítése az egyetemes emberi jogok és a humánum lábbal tiprása. Ezen nem segít az, hogy Orbán a menekülteket önkényesen határsértő illegális bevándorlóknak minősíti. De ha ezt teszi, akkor azokat nem lenne szabad menekülttáborba vinni, hanem azonnal ki kellene utasítani. Ezt azonban nem lehet megtenni a háborús övezetből érkező, félig megkínzott nőkkel és férfiakkal, akikre hazájukban a halál vár, ezért Orbán kettős játékot játszik: illegális bevándorlónak nevezi őket, de menekültként bánik velük, mert azok. Ebben az esetben viszont nem lenne szabad a mozgásukat és a szabadságukat korlátozni. Az megy menekülttáborba, aki akar, ez csupán egy felkínált segítség kellene, hogy legyen. Ha valaki Amerikában menekültstátuszt kér, nem viszik Guantanamóra, hanem szabadon él Amerikában, ahol akar, és várja a kérelme elbírálását.
Ez az egyik fontos különbség. A többi kerítést emelő állam törvényes demokrácia, Magyarország pedig egy büdöslábú banditák által vezetett primitív fasiszta ország. Amerika nem menekültekkel szemben épített kerítést a mexikói határra, hanem illegális bevándorlók és csempészek ellen. Azon a határon nem menekültek érkeztek, hanem határsértők, illegális bevándorlók. Izrael sem menekültek ellen emelt kerítést, hanem terroristák ellen, és sorolhatnánk. A „menekült” és az „illegális határátlépő” között akkora különbség van, mint mondjuk Teréz anya és Al Capone között. Orbán Al Capone-nak nevezi Teréz anyát, és bebörtönzi. A menekült nem bűnöző, hanem bűnözők elől menekül. Aki az üldözöttet nem segíti, az a bűnöző, nemzetközi jogot sért. Aki menekültet, üldözöttet bűnözőnek nevez, és ellene uszít, az a világ szemetje. Így tekint ma a magyarokra a világ.
Különösen fájdalmas ez azok után, ahogyan a történelem során az üldözött és menekülő magyarokat befogadták. Ne higgyék a magyarok, hogy 1956-ban ők kisebb kulturális traumát jelentettek Amerikában, mint néhány szíriai vagy afgán menekült Magyarországon. Nem foglalkoztak ezzel az amerikaiak és az európai országok sem. Több százezer magyart fogadtak be. Orbániából néhány év alatt 600 ezer magyar árasztotta el Európát, akik valődi gazdasági bevándorlók, egyelőre nem menekültek. Orbán alantas viselkedése után sem mondta egyetlen európai ország vezetője sem, hogy a kkor a magyarokkal kifelé. És az Orbán-rendszer bukása előtt újra nagy magyar menekültáradat lesz. Minden kerítésen átmásznak majd, hogy megmeneküljenek. Hogy nincs semmi részvét bennük? Döbbenetes.
Demokráciákban nem az egyeduralkodó paprikajancsi dönt menekültügyekben, hanem a hatalmi ágak szétválasztása nyomán a független bíróság. Ha Amerikában benyújt valaki egy menekültkérelmet, akkor nem az elnök terem ott, és dönti el, hogy mi lesz a kérelmekkel, hanem a jog alapján járnak el. Ha valaki megfelel a törvényekben és a nemzetközi jogban előírt feltételeknek, akkor annak a bíró menekültstátuszt ad. S abban az sem akadályozza meg, ha valamelyik fasiszta politikus azt mondja, hogy Amerika legyen az amerikaiaké, mert attól kezdve a menekült ugyanolyan amerikai, mint bárki más.
Nem aggódik senki, hogy az országot tönkre teszi a más kultúrájával. Amerikának elég nagy harca van a radikális iszlámmal, nagyobb, mint a magyaroknak, de a menekültkérelem elbírálásánál semmiféle szerepet nem játszik az illető származása, vallása és világnézete. Nincs előítélet, amely alapján eleve bűnözőnek és terroristának minősítenének valakit. Ilyet csak rasszista nép fogalmaz meg. A magyar iszlámfóbiásokat az sem zavarja, ha a menekültet határsértőként kezelik, minden sunyiságot és jogtalanságot helyeselnek, csak muszlimnak ne kelljen menekültstátuszt adni. A magyarok nem tudják, hogy Magyarországon jelenleg is rengeteg muszlim él? Kit bántottak a muszlim orvosok, mérnökök, tanárok, vendéglősök? A matyóhímzést átalakították volna?
Ismételjük meg a kérdést: akkor most a többi kerítést építő demokratikus ország is fasiszta? Nem. Vagy akkor Orbán sem fasiszta? De, Orbán fasiszta.
A fentieken kívül tetten érhető a különbség abban is, hogy mire hivatkozik az egyik, mire a másik. A demokratikus országok az illegális bevándorlást határrendészeti kérdésnek tekintik, az illegális határátlépés ténye áll a középpontban. Függetlenül a határsértő származásától, fajától és vallásától. Nem azért nem mehetnek be egy demokratikus országba, mert a multikulturalizmussal veszélyeztetik az ország „kultúráját”, hanem azért, mert törvénytelenül lépték át a határt. Ha ugyanezt törvényesen teszik, Isten hozta őket. A menekülteket pedig ettől teljesen elkülönítve kezelik, aminek semmi köze a határsértéshez.
Ezzel szemben Orbán kijelentette, hogy egyetlen menekültet sem fogad be. Ezt meg hogy képzeli Felcsút esze és furfangja? Ez sérti nemcsak az egyetemes emberi jogokat, hanem a nemzetközi egyezményeket is. Ilyet egy ország miniszterelnöke nem mondhat. Ha elolvassuk a nyilatkozatait, amelyekben a magyar fajt védi, teljesen világos, hogy a menekültek ellen épített kerítése fasizmus. Rasszizmus az alapja. Az óriásplakátjai, amelyek azt sugallják, hogy minden menekült bűnöző (miközben saját és gyermeke életét menti), nemcsak hazugság, gonoszság és aljasság, hanem előítéleten alapuló rasszizmus. A „tiszteletben kell tartanod a kultúránkat” című primitív uszítás is azt feltételezi, hogy mosdatlan, kulturálatlan, alacsonyabbrendű népek érkeznek, akiken segíteni kellene a jog szerint, de nem segítünk, mert faji és vallási előítéletek miatt kerítést állítunk eléjük. Ez fasizmus.
Szeretném a nagyokos magyar testvéreket felhomályosítani, hogy nem látnak a menekültek fejébe. Azok között rengeteg képzett, intelligens ember van, akiknek talán még annál is több esze van, mint az őket lenéző magyar embörnek. Hihetelen, hogy a 21. században a gyerekét félti valaki, csak azért, mert a másik ember másképp néz ki. Kitalálnak mindent, mintha marslakók jönnének. A gyerekekkel szembeni legtöbb erőszakot a magyar családokban követik el. A nők átesnek a komondoron. Miről beszélnek?
Orbán uszító és gyűlöletkeltő „konzultációs kérdései”, óriásplakátjai nem csupán erkölcstelenek, mocskosak, hanem a nemzetközi jogba is ütköznek. A korábban említett A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 20. cikke azt mondja: „Minden háborús propagandát törvényben kell megtiltani. Törvényben kell megtiltani a nemzeti, faji vagy vallási gyűlölet bármilyen hirdetését, amely megkülönböztetésre, ellenségeskedésre vagy erőszakra izgat.” E cikk szerint Orbán nemzetközi bűnöző a gyűlöletkeltő és uszító plakátjaival és „kérdőívével”, s jól halad abba az irányba, amelyet évekkel korábban megjósoltam neki: jó esélye van arra, hogy a NER a hágai nemzetközi bíróság előtt érjen véget. Nem ezért, ennél lesznek nagyobb bűnei. De tény, hogy Orbán uszítása nyomán már megszületett az erőszak. Sokak már megölték a szívükben azokat az embereket, akiket időnként már megvernek és kifosztanak. A menekültek pedig nem bántottak senkit.
Nem tudunk az életnek olyan területét mondani, ahol ez a bűnszervezet ne fasiszta módon intézkedett volna. Mind közül a legaljasabb és legmocskosabb a menekültekkel szembeni uszítás, a magyar emberek becsapása, bennük az idegengyűlölet felkorbácsolása. Nincs aljasabb dolog annál, amikor az életüket mentő emberekbe rúgnak bele, méghozzá a nagy keresztény szívükkel, ártatlan embereket iszlám gyilkosokkal, bűnözőkkel azonosítanak. Amikor egy nép szívéből kiölik a könyörületet, az irgalmat és a jóindulatot. Ez a magyar társadalom radikális fasizálódásához vezet, amelynek következményei nem biztos, hogy a menekülteken csapódnak le. Orbán országa a farkasok tanyája lesz. Minden bárány veszélyben van. Nemcsak a menekültek.
A magyarokat egyszer saját butaságuk viszi a sírba. S a sírt nem veszik majd körül népek, a szemükben pedig gyászkönny nem ül. Ha így folytatják, a civilizált emberek közutálatát fogják élvezni.
Most éppen ne tévesszük szem elől, hogy már fegyvereket vásárolnak. Előbb-utóbb használni fogják őket.
