2024, november25, hétfő
KezdőlapKiemelt fő hírBöjte Csaba, a képmutató fasiszta pap, elutasítja a kisebbségek védelmét

Böjte Csaba, a képmutató fasiszta pap, elutasítja a kisebbségek védelmét

-

Böjte a Transindexnek adott igen tanulságos interjút, amelyben a kirekesztésről és a gyűlöletkeltésről kérdezték, s ennek kapcsán a keresztényi szeretetről, szolidaritásról, az üldözöttek melletti kiállásról kellett volna beszélnie a nagy jótevőnek. Ennek kapcsán Böjte úgy állította be magát, mint aki politikailag semleges, ezért nem kifogásolja például a kirekesztést, és nem áll ki üldözöttek mellett, holott ennek egyetlen oka, hogy az üldözők az általa elfogultan támogatott szélsőséges politikai irányzathoz tartoznak. Azt állítja: „Soha nem harcoltam senkivel, nem is fogok.”

Böjte a kétezres évek első évtizedében nagyon sokat járt Amerikában, ahol szélsőjobboldali magyar politikusokkal turnézott, tartott politikai gyűléseket, ahol pénzt is gyűjtött az árváknak. Lapunk már akkor szóvá tette, hogy politikai propagandára használja fel az árvákat. Morvai Krisztinával és jobbikos antiszemitákkal turnézott. Ezt írtuk akkor róla: „Az árvák ügyét állítja politikai harcok szolgálatába, az ő fegyverei az ő árvái. Ez mérhetetlenül erkölcstelen. (…) Az ő szerencsétlenségükkel hitelesítenek egy politikai irányzatot. Böjtének nincs joga ehhez. Ez visszaélés a kiszolgáltatott gyerekekkel.” Böjte ráadásul antiszemita, szélsőjobboldali politika szolgálatába állította őket, velük hitelesítette a szélsőjobboldali politikai irányzatokat, köztük a Fideszt.

A „nem politizáló” Böjtének az újságírásról azért van véleménye: „Ezért is fontos például, hogy az újságírás ne problémaorientált legyen, hanem sikerorientált, az értékekre figyeljen. Az emberek szeretnek csatlakozni valahova, szeretnek odaállni a sikerek mellé.” Ha valaki nem tudná, ez az újságírós és a sajtó feladata. Böjte akár átvehetné a KESMA és a magyar propagandagyár, esetleg a médiahatóság irányítását. Orbán sikerei mellé kell állítani az embereket, ezt mondja ezzel a politikailag semleges pap. Talán kötelezővé is tenné az újságíróknak.

Figyelemre méltó az is, hogy Böjte Csaba, mint pap, hogyan készíti fel a gyerekeket az életre: „Vagy 150 gyereket küldünk boxedzésre. Azért teszem, mert az élet ilyen. Küzdeni kell. A ringben nincs fejlesztő pedagógus meg pszichológus, ott te vagy a két öklöddel. Vagy megvéded magad, vagy kiütnek.” Ezt vajon hol tanulta, hol olvasta a Bibliában? Ezt mondta Jézus? Ez a keresztény tanítás? Ez a szeretet ereje? Ezt az embert tartják egyesek a jóság nagykövetének, aki arra tanítja az árva gyerekeket, hogy pofán kell baszni az ellenfelet, különben téged ütnek ki? Nem ártott meg egy kicsit a fasizmus szolgálata az árvák megmentőjének?

Ha ez az ember így gondolkodik, akkor még csak nem is keresztény. Az ájtatoskodás mögött megbúvó politikai elkötelezettség és haszonlesés, ami felülírja a kereszténység alapvető normáit, akkor is megmutatkozott, amikor Orbán szemefényei, a magyar válogatott törzsszurkolói azt kiabálták, hogy „Ronaldó homoszexuál”. Miközben Ronaldo nem sokkal korábban hatalmas összeget utalt át Böjte árváinak megsegítésére. De a világpolgár liberális Ronaldo buzizása nem zavarta a „politikailag semleges” csupaszív papot, ha azt Orbán szélsőséges hívei teszik. Böjte ilyenkor hallgat, ahogy a Transindex sem tudott egyetlen együttérző, szolidáris keresztényi szót kicsikarni belőle, amikor az kérdezte, nem kellene megszólalni, ha egy párt terroristának állít be pusztán a bőrszínük miatt embereket.

Böjte, akinek a végtelen jóságától el kell olvadnia mindenkinek, aki sokak számára a „keresztényi szeretet” megtestesítője, nem áll ki senki mellett, aki Orbán fasiszta államának üldözöttje. Pedig a Transindex kiváló riportere nem hagyta annyiban a dolgot: „Nem erre vonatkozott a kérdés, hanem, hogy ki kell-e állni az üldözöttek és megbélyegzettek mellett?” Itt a nagy jótevőnek torkára akad a szó. Példát is említ az újságíró (akinek persze az lenne a dolga, hogy csak jó dolgokról írjon és benyaljon a nagy Böjte „atyának”): „Például a menekültek, vagy mostanában a melegek esetében. Az ő védelmükben a pápa például többször kiállt az utóbbi években. Mintha Erdélyben és Magyarországon nem történne ez meg.”

Mintaszerű Böjte válasza, mintha csak Jézust hallanánk: „Én nem álltam ki a heterók mellett, vagy más szexuális irányultság mellett sem.” Gratulálunk. Az üldözött feketék mellett sem kell kiállni, mert a fehérek mellett sem állt ki, az üldözött és bántalmazott nők mellett sem kell kiállni, mert Böjte a férfiak mellett sem állt ki, akik verték ezeket a nőket. Szinte érezni, ahogy a riporter elneveti magát: „Mondjuk a heteroszexuálisokat nem is bántja senki.” Mire Böjte: „Én sokszor hallottam liberális oldalról csúf megjegyzéseket olyanokra, akiknek két-három gyereke van. Ki lehetne állni mellettük is.” Böjte nyilván mellettük sem állt ki, vagy azt gondolja, mellettük azért már ki kellene állni. Vajon milyen sérelem érhette őket, milyen törvényt hoztak ellenük?

De a politikamentes Böjte megmondja a tutit, miért nem kell sem a menekültekkel, sem az üldözött melegekkel foglalkozni: „Jelenleg nem ez a probléma, hogy a székely ember mit gondol a melegekről.” Ezért egy keresztény papnak sem kell gondolkodnia erről. Az újságíró nem hagyja: „Annak a melegnek lehet, hogy probléma, akiről éppen gondolnak valamit.” Feltételezve, de meg nem engedve, hogy székelyek között is lehet valaki meleg. A keresztény Böjte válasza: „Az az ő problémája, hogy mit gondol magáról. De nekem úgy tűnik, hogy nem foglalkozik ezzel senki sem. Ez egy gumicsont, amit néhány liberális vagy más média kitalált, és erről akarnak beszélni. Holott vannak reális problémák, amiket meg kellene oldani.” Az az ő problémája, mondja a keresztény pap.

A legszebb utána, hogy a riporter a szexuális felvilágosításról kérdezi, ami Romániában is parlamenti ügy, mire Böjte azt mondja, „hogy a házasság előtti nemi élet bűn”. Mire a riporter: „De a szexuális felvilágosítás nem éppen a házasság előtti nemi életet jelenti.” Mire Böjte: „Én ezt tartom.” Ennek a középkorból és a náci Németországból idecsöppent embernek a szexuális felvilágosítás már nemi életnek számít, ami pedig bűn. Hol van ez a Bibliában? És ez az ember, aki papi nőtlenségben él, s ha betartja azt, amit másoktól megkövetel (ami ezeknek a képmutató papoknak nem szokásuk), akkor soha életében nem volt nemi élete, szexuális aktusa, könyvet is írt erről „Szerelem tanösvény” címmel. Megáll az ész. Bokszolni akarunk, üssenek ki.

Majd elmesél egy történetet, amitől mindenkinek hasra kellene esni, és ha ezt egy fideszes fasiszta körben mondja el, akkor ettől kezdve örök hivatkozássá válik, hogy a „Böjte atya megmondta”. Ezt mondta Böjte: „voltam San Franciscóban, van ott egy magyar iskola, ott tartottam előadást. A városban minden póznán ott lobog a szivárványos zászló, és megkérdeztem, hogy ettől oldódott-e meg a probléma, kevesebb gond van? Elmondták a jogászok, hogy semmi nem oldódott meg, és sokkal több gond van abból, hogy megengedtek mindenkinek mindenfélét.” Erről azért nyugodtan megkérdeznénk az ott élő embereket, hogy ugyanezt mondják-e, vagy csak a fasiszta amerikai magyar közösségben hallotta ezt. Lévén, hogy Böjte angolul nem beszél.

De vajon, ahol nem engednek meg az embereknek semmit, ott vajon megoldódtak-e a problémák? Afganisztánban jönnek a tálibok (nem a fideszes tálibok), akik nem engednek meg mindenfélét, s akik Böjte elveit vallják, meg is követelik, nem adnak teret a liberális szennynek. Vajon megoldódnak ezzel a problémák vagy több gond lesz? Milyen szép lesz ott a bűntelen élet. Mit gondol Böjte, aki szerint a homoszexuálisok üldözése „gumicsont, amit néhány liberális vagy más média (!) talált ki”, mert ők akarnak erről beszélni, az jó lesz? Nyilván igen, a csupaszív Böjte átlát ezen.

Az interjú legragyogóbb része a vége. Azt mondja a riporter: „Az emberek öt százaléka meleg, annyian vannak az össztársadalmon belül, mint a magyarok Romániában.” És csattan a jótevő Böjte válasza erre: „Én a kilencvenöt százalékkal akarok foglalkozni! Nem bántja senki őket, sehol nincs gond.” Mit is mond ezzel Böjte „atya”: leszarom az öt százalékot, ezt mondja a keresztény pap, miközben a magyarokkal példálózik a riporter, hogy ők is öt százalékos kisebbség Románián belül. Akkor őket is le kell szarni? A kisebbségek, a jogfosztás nem számít, csak bizonyos esetekben.

A Transindex újságírója nem adja fel, hátha kijön valami emberi szó az emberiség nagy jótevőjéből, a „krisztusi szeretet megtestesítőjéből”, aki a fasisztákkal ért egyet mindenben: „A magyar törvénykezésben éppen most mosták össze a melegséget a pedofíliával, és hasonlóra készülnek Romániában is. Ez elég bántó lehet.” Böjte szerint nincs ebben semmi bántó: „Én elolvastam azt a törvényt, semmi nincs összemosva. Az egy hazugság” – válaszolja Böjte, a független, a politikailag semleges, aki soha nem harcol senki ellen.

„Értem, de….”, próbálkozik még a ragyogó riporter, mire Böjte lezárja a beszélgetést, mert ez tovább nem érdekli őt: „Ne haragudj, de most a te problémádat akarod, hogy az én problémám legyen.” Gyönyörű: az a riporter problémája, nem az övé. Neki az igazságtalanság, az elnyomás, a jogfosztás, a kisebbségvédelem, az üldözöttek melletti kiállás nem problémája. Neki a fasizmus nem probléma. Neki az a probléma, ha valahol nincs fasizmus, mint San Francisco-ban. Szegény árvák, jól megszívták.

Íme, a pártoktól független, politikailag semleges Böjte „atya” (mintha száz éve a nácikkal fotózkodott volna):







Amerikai Népszava
Amerikai Népszava
Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.
25,000KövetőKövessen minket!
1,000KövetőCsatlakozzon!
340KövetőIratkozzon fel!

Legutóbbi bejegyzések