Egy kérdés feszít engem. A kérdés pedig ez: honnan tudhatnánk meg, valójában mekkora a költségvetési hiány?
Varga Mihály a napokban – aktuálisan – 3.298,7 milliárd forint hiányról nyilatkozott. De nem tudhatjuk, hogy ez valós szám, vagy már 3,900 milliárdnál tartunk, talán ha a költségvetési lyukhoz hozzáadjuk az MNB várhatóan kb. 2.000 milliárdos hiányát, akkor most mi van? Varga miniszter minden hiányt pontosan összeszámolt, vagy csak bemondott egy durchmarsot? A sajtóban röpködnek a milliárdok: a jacht, Ferihegy, tanárok bére, nyugdíjak – minél több a szám, annál nagyobb a zavar. Annál nagyobb lehet a kavarás.
A magyar költségvetést – leginkább – négy autentikus tényező ellenőrizhetné, ha akarná (és ha tudná):
a Költségvetési Tanács,
az Állami Számvevőszék,
a bátor 135
és az ellenzék.
Nézzük sorra, ki mit tett a költségvetés ellenprzése céljából.
Költségvetési Tanács tagjai:
Dr. Kovács Árpád (az ÁSZ egykori elnöke),
Dr. Matolcsy György (egyébként a költségvetéssel „összeférhetetlen” MNB elnöke),
Dr. Windisch Lálszó (mellesleg az ÁSZ elnöke).
Állami Számvevőszék vezetői:
Dr. Windisch László elnök (most a Költségvetési Tanács tagja),
Dr. Karas Mónika (a közismerten elfogulatlan Médiatanács egykori elnöke, szakértő),
Dr. Szomolai Csaba (a Lölö-féle gigabank egykori vezérigazgató helyettese).
A személyi összefüggéseket nem szeretném kommentálni.
Országgyűlés Költségvetési Bizottsága:
A Bizottságnak 16 tagja van, ebből 9 fideszes, 1 KDNP-s, 1 nemzetiségi képviselő (ő a Fidesszel szavaz) és a maradék 5 fő ellenzéki. DK nincs közöttük, minek? Az ellenzéki arány tehát 31 százalékos.
Ebben az évben eddig 11 alkalommal ült össze a Bizottság (11 jegyzőkönyv olvasható a neten), jobbára a 2022/2023/2024 évi költségvetések jogszabályi megoldásaival, a költségvetés részleteivel nem, legfeljebb egyes elemeivel foglalkozott. Az ülések az általánosság szintjén mozogtak, nagyon kevés konkrét számot találunk a célkitűzések és a teljesítések összevetéséről.1
Bátor 135, Fidesz országyűlési képviselők:
Nekik Orbán megmondja, miről mit kell gondolni, mikor melyik gombot kell megnyomni. Fogalmuk nincs semmiről.
A negyedik tényező az ellenzék lenne – ha lenne:
Az ellenséknek szinte semmi lehetősége nincs arra, hogy a költségvetést ellenprizze vagy abba beleszóljon. Ezért tisztességes ellenzék nem is venne részt a parlament „munkájában”, mert ilyen munka nincs, s ha a költségvetéshez sincs semmi közük, akkor minek vannak ott?
A helyzet az, hogy egyik – erre kötelezett – állami hatóság sem ellenőrzi a költségvetést. A Költségvetési Tanács évek óta nem publikál jelentést. Az Állami Számvevőszék ellenőrzési programjában talán 5 év múlva kerül sor a költségvetés ellenőrzésére. Talán, mert ennél sokkal fontosabb a pártok költségvetésének ellenőrzése (kivéve ez alól a Fidesz). A 135 bátor ellenőrzési ténykedése abból áll, hogy meghallgatják Varga Mihály – tényektől mentes – éves beszámolóját, majd anélkül, hogy egyetlen kérdést is feltennének, egyhangúan megszavazzák, amit eléjük tesznek.
Ezt éppenséggel nem nevezhetjük ellenőrzésnek. Mondjuk, a 135 bátorból talán ha 3 tudna érdemben kérdezni, nem több, mint 8 van barátságban az ezer milliárdos számokkal, a többi csak nyújtózkodik.
Az ellenzéknek még lövése sincs idevágó kérdés feltételére, viszont van már kormányprogramja. Amihez majd pénzre – költségvetésre – lesz szüksége. Mert milyen program az, ami semmibe nem kerül? Annyit tudhatnak már, hogy egy horribilis lyuk fogadná őket, ha egyáltalán matematikai esélyük lenne valaha is kormányozni. A konkrét számokat persze nem ismerhetik, de legyen nekik is egy kis meglepetés. Mire odaérnek, hogy ezek megbuknak, már sem külföldi kölcsönökből, sem a lakosság megfejéséből nem számíthatnak további forrásokra.
Legfeljebb a Moody’s barátságos minősítésére, amivel Orbánékat is a víz tetején tartják.
Mindent összevetve megállapítható, hogy a Magyar Állam költségvetését senki sem auditálja. A kormány azt hazudik, amit akar. Nem tudhatjuk a valóságot: igazából mekkora a hiány és miért akkora, amekkora. A költségvetés egy ország életének legfontosabb része, ha egy kormány költségvetését nem fogadják el, az a kormány megbukott. Az a kormány is, amelynek költségvetési hiánya augusztusban eléri a tervezett éves hiányt. Magyarországon ezekbe nem lát bele senki, a valós helyzettel senki nincs tisztában. Azt csinálnak, amit akarnak.
George Orwell: Nineteen Eighty-Four (1984) című könyve és Magyarország 2023-ban betöltött helyzete ugyanaz, a legpontosabban fedik egymást.
A szerző az USA-ban élő magyar származású amerikai közgazdász, magánvállalkozó. 1988-ban az első magánszemély, aki Kelet-Európából céget alapított az Egyesült Államokban. Magyarországon vegyesvállalatok alapítását menedzselte a nyolcvanas évek közepén, amikor az még újdonság volt. A legelső „modern” kft. bejegyeztetője volt Magyarországon 1986-ban. Az USA-ban befektetési tanácsadással, hazai cégek amerikai hitelezésével és kereskedelemmel foglalkozott. Jelenleg nyugdíjas.