Miután a balliberális értelmiség már 2014 előtt zsákutcába vezette az ellenzéki pártokat, amelyek erre egyébként is fogékonyak voltak, megerősödött a Jobbik, és ugyanez a ballib értelmiség tehetetlenségében a Jobbikkal való összefogásban látja a kiutat.

Így foglalhatók össze az elmúlt hetek történései, amelynek hozománya a Jobbik centrumba kerülése, konszolidációja és rehabilitációja, melynek következménye a baloldali liberálisok alárendelt szerepbe kerülése. Már nem ők akarják felhasználni a Jobbikot, hanem fordítva.

Egyértelműen Vona irányít, miután a balliberális holdudvarban mindent arra tettek fel, hogy Vona és a Jobbik nélkül nem lehet Orbánt legyőzni, ezért szükség van rájuk. Kiszolgáltatott helyzetbe hozták magukat a képmutató náci párttól, mely már baloldaliként adja el magát.

A Spinoza Házban rendezett beszélgetés a magyar demokratikus baloldal mélypontja, mely kifejezi a rendszerrel való megalkuvásból, a kollaborációból következő tehetetlenségének súlyos mértékét.

Orbán szélsőjobboldali rendszerében csak akkor maradhatott volna erős a baloldal, ha a fasiszta rendszerrel nem kollaborál, hanem ellenáll. Természetes, hogy egy szélsőjobboldali rendszerben egy náci párt megerősödhetett. Az ő híveik elvárásának  a náci párt megfelelt, tőlük nem várta senki, hogy a liberális demokráciát védelmezzék.

Tévednek a baloldali értelmiségiek, amikor azt hiszik, hogy ők tesznek szívességet Vonának és a Jobbiknak. Azzal, hogy megnyitották az utat a náciknak a legitim közéletbe, azok már fölénybe is kerültek. Vona leereszkedő stílusban eteti őket, hogy a tévedéseiket nyugodtan fogadják el. A róka nyugtatja a tyúkokat.

Vona már nem együttműködést ajánlott a Spinoza Házban, hanem azt javasolta, hogy a baloldaliak szavazzanak rájuk. A baloldali értelmiség tolja a nácik alá a színpadot, akik elviszik saját szavazóikat, és azok észrevétlenül azonosulnak a populista náci eszmékkel. Ilyen öngyilkos baloldali politika még nem volt Magyarországon.

A baloldal támogatói nagy része elfogadja a Jobbikot, mert a liberális baloldali értelmiség hitelesíti. Hogy a belső konfliktust feloldják, a Jobbik egészével elfogadóak és megértőek lesznek. Ezekből egy idő után nemcsak Jobbik-szavazó, hanem elkötelezett szélsőjobboldali szimpatizáns lesz.

Vona saját elmondása szerint már többet beszél baloldali liberális közönség előtt, mint a Toroczkai és társai nevével fémjelzett náci pártjának hallgatósága előtt. Vona azt hazudja, hogy Orbán tőle már jobbra áll, és a tehetetlen ballib értelmiség ezt hálásan elhiszi neki. A Jobbik nem baloldali, nem liberális, nem demokratikus elkötelezettségű párt – már erre kell figyelmeztetni.

Kevés idő, s valamelyik lökött ballib értelmiségi kör őt javasolja majd közös miniszterelnök-jelöltnek. A 2014-es választások előtti hisztériához hasonló állapotok alakulnak ki, miután a rendszer lényegéből fakadóan elképzelhetetlen olyan összefogás, amely Orbán leváltásához vezetne.

A csapda, amelybe 2014-ben beleestek azzal, hogy nem utasították el a törvénytelen NER-t, hogy nem bojkottálták a rendszert és a csaló választásokat, működik. Nem tudnak mit tenni, Orbán csapdájába lavírozták magukat. Vagy kijönnek vagy mélyebbre ásnak.

Az egyetlen kivezető út a visszatérés lenne ahhoz a ponthoz, ahol elárulták az Alkotmányt, a jogot, ahol a kollaboráció mellett döntöttek. Puccsistákat nem lehet választáson legyőzni, mert olyan szabályokat alkottak, hogy ezt megakadályozzák. Ezen nem segít az álom, hogy majd a népszerűvé vált nácik legyőzik őket a kollaboráció miatt ellehetetlenült demokraták számára.

Orbán terve működik, totális káosz a baloldalon, ami nem fog elmúlni a választásig. Nem fogja őket a Jobbik sem legyőzni, viszont Orbán a következő ciklusban kitekeri Simicska és Vona nyakát (is). A választáson soha nem látott győzelmet fog aratni, hogy a következő ciklus újabb mérföldköve lehessen a NER-nek. A demokrácia maradékának felszámolása.

Ehhez asszisztál az ellenzék, ezt legitimálja, és ehhez ad felhatalmazást a számára. Közben a holdudvar liberális értelmisége képtelen szembenézni a tévedésével, inkább kokettál egy képmutató és hazug náci párttal, amely taktikai okokból megjátssza magát, mint vállalja a tévedését és felhagyjon az Orbán rendszeren belüli kollaborációval.

Egyetlen esély a rendszerből való kilépés, a passzív ellenállás, Orbán ellen a rendszeren kívüli összefogás és ellenállás. Nem a nácikban kell bízni, hanem az antifasiszta hagyomány erejében, az elvszerűségben, a hamis kompromisszumok elutasításában és őszinteségében. Ehhez le kell mondani Orbán pénzéről, de vagy a pénz vagy a szabadság.

Aki a pénzt választja, az a pénzt is elveszíti. Aki a szabadságot választja, az a pénzt is megnyeri. Amire most készül a liberális baloldal, az maga az öngyilkosság.







Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.