/

A homofób-vita lényege: elhagyható bűn vagy vele született adottság a homoszexualitás?

20 perc olvasási idő
13

A homofób törvény által felvetett kérdés az, hogy élhetnek-e az egyházon kívüli emberek a nemi identitásuktól függetlenül szabad életet, élvezhetnek-e a heteroszexuálisokkal egyenlő jogokat, vagy továbbra is megvetett, megbélyegzett, megtűrt és másodrangú emberek lehetnek csupán, akiknek titkolniuk kell a nemi idetitásukat és bujkálniuk kell, hogy ne érje hátrányos megkülönböztetés és megvetés őket. A vita mögött az a kérdés áll, hogy a homoszexualitás az emberrel vele született adottság, vagy olyan felvett identitás, amit el lehet hagyni. Ez utóbbi az egyházi álláspont, amelyet az egyháztagok élete sem igazol, s erre épül a homoszexuálitásról szóló tájékoztatás, információ tilalma, ami azt feltételezi, hogy ha valaki hall a homoszexualitásról, akkor azzá válhat. Az pedig káros.

Ezzel szemben maguk a homoszexuálisok azt állítják, hogy aki nem született annak, az soha nem lesz meleg. Ezért nem folytatnak “propagandát” sem, nem akarnak senkit meleggé tenni, mert nem is lehet. Ahogy egy melegből sem fog senki heteroszexuálist csinálni, ami nem azt jelenti, hogy nem lesznek heteroszexuális kapcsolatai, de a vele született hajlamát soha nem veszíti el. Ezt tagadja az egyházi felfogás, a legnevetségesebbek szerint a homoszexualitás fertőzéssel is terjed, mint egy vírus. Megfeledkeznek, hogy a Biblia szerint az emberrel minden vele született Ádám miatt. Ezért az informálás a megértést segíti, másrészt azokat a fiatalokat, akik felismerik a velük született meleg identitást, és a társadalmi elutasítás miatt elindul a lelki kálváriájuk, ami tragédiához vezethet.

A törvény körüli vita lényegére mutatott rá Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök, aki az uniós csúcson kijelentette, hogy “Nem meleggé váltam. Az vagyok, ez nem döntés kérdése. Ez alapvető jogokról szól, a jogról, hogy lehetünk mások”. Ezzel egybecseng Pete Buttigieg amerkai közlekedési miniszter kijelentése miszerint bármit megtett volna azért, hogy ne legyen meleg, de melegnek született. Az orbáni homofób törvény mögött az a középkori vallási felfogás áll, hogy senki nem születik melegnek, hanem azzá válik. Bűn, mint a házasságtörés, csak súlyosabb, szégyenletesebb, amit lehet választani vagy elutasítani. A homoszexualitás szerintük nem vele született identitás, hanem szexuális perverzió, amit bármikor el lehet hagyni. Hány ellenpéldát hozzunk?

Ez az, amit az élet cáfol, a propaganda állításai ellenére ez még senkinek nem sikerült. A frissen megtérők lelkes bizonyságtevéseit beárnyékolja a tény, hogy egy félév vagy néhány év elmúltával a “végleg megszabadultak” újra elesnek, és kiderül, hogy a hajlamaikat csak elfojtották, de azoktól soha nem szabadultak meg. Az egyházak olyasmit várnak el egyházon kívüli személyektől, amire ők maguk sem képesek. A katolikus egyház saját papjaitól is azt kéri, hogy igyekezzenek uralkodni az ösztöneiken. Az egyházak által alapított “kinevelő” kurzusok és intézmények súlyos visszaélések helyszínei, működésük csődtömeg, az erről szóló sikertörténetek hazugságok, súlyos botrányok övezik, amikor kiderül a valóság.

A társadalmi megítélés azon múlik, hogy az emberek a középkori vallási felfogás szerint, a legsötétebb bűnök elkövetőiként elfajzottként tekintenek a melegekre, vagy született adottságnak tekintik, amiről senki nem tehet, és amit nem lehet megváltoztatni. Egy biztos, hogy a keresztény felfogás nem lehetne sem megbélyegző, sem gyűlölködő, különösen nem az egyházon kívüliekkel szemben, mert a Bibliában Pál apostol szerint az egyháznak nincs köze a kívülállókhoz. Az egyházon belül pedig, ha mindenki más kegyelemből, hit által üdvözül, s nem az erkölcsi törvény megtartásával lesz igaz ember, akkor ez érvényes a homoszexuálisokra is. Nincs helye megkülönböztetésnek és gyűlöletnek. Főleg, hogy ezt politikai célokra használják az emberi jogokat védő liberálisokkal szemben.

A középkori felfogást képviselő egyházak fenn akarják tartani a jogot, hogy megbélyegezzék azokat, akik melegek, s elvárják, hogy az egyházhoz való csatlakozás után váljanak heteroszexuálissá. Az egyházon belül meg kell játszaniuk, vagy harcolniuk kell az identitásuk ellen, az egyházon kívül pedig elvárják a megvetésüket és a megbélyegzésüket. Az egyházakon belül sok pásztor és hívő azzal és attól “igazul meg”, hogy nem meleg (vagy csak leplezi), sokszor ez maga a keresztény identitás lényege. Viszont ez feljogosítja őket, hogy minden további nélkül elkövessenek bármilyen bűnöket. A szentség az, ha nem vagy homoszexuális. Minden más mellékes. Kimutatták, hogy a legnagyobb homofóbok nagy része látens vagy gyakorló homoszexuális, aki kompenzál.

Mindez része annak, hogy a természetfölötti perspektívát elveszítő egyházak evilág erkölcsi megjobbítására cserélték az evangélium igazi üzenetét, amely éppen a bűnbocsánatról és a kegyelemről szól. Jézus Krisztus tökéletes engesztelő áldozata megoldotta és lezárta a bűn problémáját, mert az emberek az erkölcsi törvény cselekedete, megtartása nélkül üdvözülnek és igazulnak meg, ha hit által elfogadják ezt az engesztelő áldozatot. Az emberi élet megváltozása az ajándékba kapott megigazulás és az Istennel való személyes közösség gyümölcse lesz. Ezért az egyházaknak a bűn helyett a megváltás örömhírét kellene hirdetniük, és az ehhez vezető utat megmutatniuk, nem a világi embereket kárhoztatniuk, mintha az erkölcsi törvénnyel bárkit is megjobbíthatnának.

Mindehhez az államot akarják felhasználni. Olyan politikai rendszerek, amelyek egy eszme képviselőjeként kizárólagos és leválthatatlan hatalomra törekszenek, felhasználják a Bibliától elszakadt egyházi ideológiát, és a keresztény erkölcs képviselőiként és védelmezőiként akarják legitimálni kizárólagos uralmukat. Ez az állam és egyház összefonódása, a trón és az oltár szövetségének alapja, amely végképp elszakítja ezeket az egyházi szervezeteket Jézus Krisztus szellemi egyháztól, és a Biblia szerint Isten ellenségeivé válnak. Az egyszerű embereknek fogalmuk sincs erről, sokan nem is értik, hogy miről van szó, az viszont jól hangzik, hogy kereszténység, meg erkölcs, amitől elérzékenyülnek, mert a saját erkölcstelenségeiket nem is tartják annak. Gonosztevők ezzel élnek vissza.

Orbán “keresztény” állama ezt a felfogást akarja érvényesíteni, amivel ezeknek az egyházaknak és képmutató híveiknek a támogatását és a szavazatait akarja megszerezni. Nem gyerekvédelemről van szó, hanem kizárólag a homoszexuálisok vallási alapú megbélyegzéséről, jogaik korátozásáról és politikai haszonszerzésről. Sok egyház keresztényüldözésnek tekinti például, ha nem üldözhet, gyalázhat melegeket, nem uszíthat ellenük, aminek semmi köze a Bibliához. Az evangélium nem a bűnösnek tartott cselekedetek hirdetését, hanem a tökéletes, s örök időre szóló megváltást jelenti, méghozzá a tízparancsolat betartása nélkül, mindenkinek ingyen kegyelemből, hit által. Nem az kerül a pokolba, aki bűnös (mindenki az egész életében), hanem az, aki nem fogadja el a helyettesítő áldozatot, amely tökéletes, ezért tökéletes engesztelést szerzett mindörökre.

A melegjogi mozgalmak a középkori egyházi megbélyegzés béklyóját levetve azt képviselik, amit a luxemburgi miniszterelnök is elmondott: a melegek homoszexuálisnak születnek, nem pedig azzá válnak. Ez nem egy választható magatartás, hanem velük született adottság. Ami pedig a velük született adottságot illeti, az még a Bibliának sem mond ellent, mert a Róma levél 7. fejezete szerint minden késztetés a testben van, a test része, a “test” kívánsága. Ez a fejezet bizonyítja azt is, hogy ezt nem lehet megváltoztatni, mert belül van az emberben. Ha nem akarja tenni, akkor is azt teszi. A Róma levél 8. fejezet első verse kiált éppen ezért a megváltás után, ami felszabadít a törvény, a bűn, a halál, a “test” uralma alól. Ez szabaddá teszi az embert, de a testében lakozó adottságok nem változnak meg, csupán nem uralkodnak az emberen, amíg nem megy vissza a törvény alá. Az egyházak pedig mást sem tesznek, mint a kegyelemből visszakényszerítik az embereket a törvény alá.

A Biblia szerint Ádám bűne elhatott minden emberre, mindenki a szellemi halál állapotában születik meg, elszakítva Istentől. Az eredendő bűn benne van minden emberben, már akkor, amikor még semmit el sem követett. Ez mindenkinek vele született adottsága. Kinek így, kinek úgy. Ha az ember képes lenne megváltani saját magát, vagy képes lenne a cselekedetei alapján igazzá válni, akkor Jézus Krisztusnak nem kellett volna minden ember helyett meghalnia. Az engesztelő áldozat az Ádám miatt mindenkivel vele született bűnös állapot alól ment meg és szabadít fel, szabaddá tesz a “törvény átkától”, míg az egyházak visszalökdösnek mindenkit a törvény átka alá. A Biblia szerint a bűn ereje a törvényben van. Ezért a legtöbb bűnt az egyházak gerjesztik a törvénnyel.

De a felszabadítás sem jelenti azt, hogy a “test” kívánsága megszűnne, és soha senki nem követ el bűnt. A hívő mégis annak ellenére igaz ember, hogy elkövet bűnöket, mert a tökéletes engesztelő áldozat kifizette az árat mindenért a jelenben, a múltban és a jövőben elkövetett bűnei miatt is. Ezután sem az emberi erőfeszítés, jó cselekedetek által lesz valaki igaz ember, hanem kegyelemből, az engesztelő áldozat miatt. Ezért nincs különbség, mindenkivel vele született minden, és mindenki kegyelemből lesz csak igaz ember. Teljesen megváltozni nem fog senki, senki nem lesz bűntelen, éppen a vele született “test” miatt, ami állandóan harcol benne. Kiben így, kiben úgy. Van, aki még a lopást és a hazudozást sem tudja elhagyni, prédikátor létére. Az ilyen ne kárhoztasson másokat.

Mindez azonban nem vonatkozik az egyházon kívüli emberekre, akiket a megigazulás nem szabadít fel a törvény, a bűn és a “test” uralma alól. De az egyházak mégis betartatnának velük olyasmit, amire maguk sem képesek. Nem is lehetséges. Ez az igazi farizeus magatartás. Ahhoz semmi joguk nincs, hogy az egyházon kívüli emberekre kényszerítsék a középkori vallási eszméiket, s ráadásul azért, hogy az őket pénzelő politikai irányzat kerüljön hatalomra. Emberi jogokat sértenek, és az emberi méltóságot tapossák, pénzért és hatalomért. Egyházon kívüli világi embereket üldöznek és bélyegeznek meg, nyomorítják meg az életüket. Ezt a megbízást kapták Jézus Krisztustól? Ez az örömhír a világnak? Miért zavarja őket, ha másnak nem kell bujdosni és leköpnie magát? Ettől lesz valaki hívő? Ez a szeretet? Isten nem azért mutatta meg nekik, mi a bűn, hogy másokat gyalázzanak, hanem azért, hogy megértsék, megváltóra van szükségük. Nekik is, mindenkinek.

Ez gyengíti a kereszténységet, nem a homoszexuálisnak született emberek szabadsága, hogy egyenrangú emberként élhessenek a világban, és ne kelljen vallásos képmutatók elől bujdosniuk. Ettől biztos, hogy senki nem fogja megszeretni se a kereszténységet, se a Megváltót, se Istent. Ha az egyház nem az örömhírt hirdeti, hanem megítéli és kárhoztatja a világot, azt is hamisan és szeretet nélkül, akkor elveszíti a küldetését. Politikai diktatúrák, antikrisztusok ideológiai szolgálóleánya lesz, amit egész érdekes módon éppen “parázna asszonynak” nevez a Biblia.







Amerikai Népszava Opinion

Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.

Előző cikk

A homofób törvény miatt felszólították Orbánt, hogy Magyarország távozzon az EU-ból

Következő cikk

Orbán külföldi lapokban égeti magát az EU-ellenes hazugságaival