2024, június18, kedd
KezdőlapAmerikaA magyar kormánymédia az ázsiai lapokhoz hasonlóan írt az orosz háborúról

A magyar kormánymédia az ázsiai lapokhoz hasonlóan írt az orosz háborúról

-

Az amerikai magyarok jelentős része a magyar kormánysajtóból tájékozódik, ezért az Ukrajna elleni orosz támadás megítélése nagy mértékben eltér attól, ahogyan a mértékadó amerikai sajtó tálalja az orosz rablóháborút. A Fox News-t, különösen Tucker Carlson műsora nem tartozik a mértékadó amerikai sajtóhoz, sőt megkísérelhetjük, hogy a sajtó műfajával is összeegyeztethetetlen. Ez a műsor éppen az ellenkezőjét teszi annak, ami a sajtó feladata. Nem véletlenül dicsérik az oroszok.

Az amerikai magyar közvélemény ezért megoszlott a háború és a szereplők megítélésében, mert az oroszbarát Orbán-kormány a hivatalos orosz propagandát közvetíti, amit a fake news-fogyasztó rétegek azonnal átvesznek és a közösségi médiában terjesztenek. Az amerikai magyar Facebook oldalak némelyike rettenetes kommenteket és hamis infomációkat tartalmaz, az ukránokta teszik felelőssé azért, hogy Oroszország megtámadta őket. Ahogy beindult az orosz propagandagépezet, kaptak hamis és hazug összeesküvéselméleteket is hozzá.

Az Orbán Viktort támogató amerikai magyarok nem találnak ellentmondást abban sem, hogy Orbán kényszerűségből megszavazza az Oroszországot elítélő nyilatkozatokat és szankciókat, közben a hazai kormánymédia a Putyint támogató popagandával van tele. Orbán még így is kiváltotta a nyugati szabad világ ellenszenvét azzal, hogy nem hajlandó az oroszokkal kötött üzleteket felmondani és továbbra is az orosz energiafüggőséget kívánja fenntartani. Az amerikaiak már tíz éve mondják Európának, hogy az orosz energiafüggőség politikai függőséget is jelent, ami rossz.

Európa ezért most már próbál megszabadulni az orosz kőolajtól és gáztól, míg Magyarország nem, aminek alapja az, hogy az orosz háború nem változtatott Orbán nyugatellenes, illiberális és antidemokratikus ideológiáján, amely az orosz önkényuralmi rendszer alapja is. Orbán továbbra is Oroszországban látja politikájának legnagyobb támogatóját a Nyugattal, az Európai Unióval és Amerikával szemben. Az amerikai magyarok helyzetén sokat segített, hogy az amerikai politikában is megjelentek ugyanazok a szélsőjobboldali, illiberális irányzatok.

A magyar kormánymédia a legnagyobb kontroll alatt működő propagandagyár, ezért azonos hangvételű cikkek próbálják lejáratni Ukrajnát, és hibáztatják a háború miatt Zelenszkij elnököt és a nygati országokat. Megértőek az orosz követelésekkel és területi igényekkel szemben. Ahogy Orbán is a nyugati országokat tette felelőssé a háború előtt, hogy szerinte provokálják az oroszokat, akik emiatt kénytelenek „védeni” magukat. Miközben Ukrajnában tömeggyilkosságokat követnek el.

Ehhez hasonló sajtóvisszhang csak Kínában található, ahol a sajtó szintén a diktatúra erős kontrollja alatt dolgozik, és aki eltér ettől, annak súlyos következményei vannak. De a kínai sajtó mellett más ázsiai országok is hasonlóan tálalják az orosz háborút, ami összhangban van azzal, hogy számos ázsiai és afrikai ország nem szavazta meg az ENSZ február 24-i elítélő határozatát (India, Laosz, Banglades, Pakisztán és Vietnám is tartózkodott sok más afrikai országgal együtt, ahol az oroszoknak komoly érdekeltségeik vannak).

Az amerikai ethnic média sajtójából reális képet kaphatunk arról, ahogy ezek az országok viszonyulnak az orosz támadáshoz, amit hűen tükröz az anyaországok médiája. Erről tartott beszélgetést a kaliforniai székhelyű Ethnic Media Services.

Rong Xiaoqing, a Sing Tao Daily riportere, aki New York-i kínai-amerikai hírekkel foglalkozik, tudósításában kiemelte, hogy a nagy kínai lapok egyike sem nevezte inváziónak az orosz támadást, hanem a semlegesnek tűnő konfliktus kifejezést használta, amely nem tesz különbséget a támadó és az áldozat között. A kínai kormány félreérthető a válsággal kapcsolatban, megjegyezve, hogy Kína kétszer tartózkodott az ENSZ szavazásán Oroszország elítélésekor, ugyanakkor február 4-én aláírt egy megállapodást, amely kiemeli a két fél közötti „baráti és korlátlan együttműködést”.

Jude Blanchette, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának kínai szakértője szerint „az Oroszországgal fennálló partnerség megerősítése Ukrajna inváziója előestéjén hatalmas külpolitikai baklövés volt Hszi részéről. „A költségek nagyon reálisak Kína számára, és felfedik Xi politikájának korlátait.” Ezzel szemben az indiai média a probléma mindkét oldaláról foglalkozott a konfliktussal – mondta Lalit Jha, az ország legnagyobb hírügynökségének, a Press Trust of India amerikai hivatalának vezetője.

„Az indiai médiát egyáltalán nem befolyásolja a kormány politikája” – mondta meglepő módon, megjegyezve, hogy – bár India tartózkodott az ENSZ-szavazástól – a média az ország lakosainak hangját tükrözte, akik hatalmas támogatást tanúsítottak Ukrajna népe iránt. Több újság kiküldte riportereit Kijevbe, hogy elsőkézből tudósítsanak az invázióról – mondta Jha, hozzátéve, hogy az indiai sajtóban eltöltött sok éve alatt először látja ezt.

Az Ukrajnáról szóló tudósítások beárnyékolják még a helyi parlamenti választásokat, amelyek jelenleg Uttar Pradesh, Uttarakhand, Punjab, Manipur és Goa államokban zajlanak. Valójában a The Times of India honlapjának március 3-i címlapján hat hír jelent meg az orosz-ukrán háborúról, de a helyi választásokról nem. Jha azt mondta, hogy nem találkozott olyan kiadványokkal, amelyek közvetlenül támogatnák Putyin orosz elnököt, de megjegyezte, hogy számos ellenzéki megkérdőjelezi, hogy Indiának másként kellett volna-e szavaznia az ENSZ-ben.

Jong Won Lee, a Korea Daily Atlantában (Georgia állam) dolgozó tudósítója elmondta, hogy a dél-koreai média határozottan támogatja Ukrajnát. „Nagyon hasonló ahhoz a helyzethez, amellyel mi magunk is szembesültünk több mint 100 évvel ezelőtt” – mondta, utalva az 1904-es, Oroszország és Japán közötti háborúra, amely a Mandzsúria és a Koreai Birodalom irányítása érdekében zajlott. „Érezzük, amit az ukrán emberek éreznek, és megértjük a helyzetüket” – mondta.

A dél-koreai újságok naponta címlapon foglalkoznak a válsággal, háttérbe szorítva a március 9-én esedékes elnökválasztást. Az egyik jelölt, Lee Jae-myung, a kormányzó Demokrata Párt képviselője óriási visszhangot kapott, miután azt mondta, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tapasztalatlansága hozzájárult ehhez. Lee később bocsánatot kért kijelentéséért. Egyes ázsiai médiumok azonban felhívták a figyelmet arra, hogy a nyugati média hevesebben foglalkozott Ukrajna inváziójával, mint a nem Európán kívüli országokban zajló hasonló válságokkal. „Minden életnek azonos értékkel kell rendelkeznie” – mondta Jong Won Lee.

Andrew Lam vietnami amerikai riporter megjegyezte, hogy a vietnami kiadványok „puha pont” Putyin számára, akit „Putyin bácsiként” emlegetnek. Oroszország szorosan kötődik Vietnam energiaszektorához. A vietnami kőolaj csaknem 30 százalékát és a földgáz körülbelül 25 százalékát orosz befektetésekhez kötődő vállalkozások, köztük olyan cégekadják, mint a Zarubezsnyeft, a Rosznyefty és a Gazprom – mondta Lam. Vietnam ezért tartózkodott az ENSZ-szavazáson, amellyel Oroszországot elítélték.

A vietnami média elsősorban az ukrajnai vietnami lakosságra összpontosított. Az invázió előtt sok kijevi vietnami hangoztatta, hogy sürgősen evakuálni kell – mondta Lam. Most a média követi a vietnami menekültek történeteit, amint a szomszédos országokba menekülnek. A minisztérium szerint Ukrajna nagyobb városaiban a vietnámiakat evakuálták, és a szomszédos országokba telepítették át.

Az oroszok által támogatott latin-amerikai országokban is a propaganda szintjén tárgyalják az ukrajnai háborút. A kaliforniai Ethnic Media Services szervezésében rendezett másik beszélgetésen képet kaphattak az amerikai nemzetiségi sajtó munkatársai az ukrajnai háború latin-amerikai médiavisszhangjáról is. A legfeltűnőbb, hogy a kubai, avenezuelai és a nicaraguai sajtóorgánumok rendkívüli támogatást adtak az orosz inváziónak, a Nyugatot hibáztatják azért, hogy orország megtámadta Ukrajnát.

Mind a három ország tartózkodott az ENSZ szavazásán, amelyben elítélték Oroszországot. Nem véletlen, hogy a kormányok magatartása és a helyi sajtó ennyire azonosan ítéli meg a helyzetet, miután mindhárom országban rendkívül korlátozott a sajtószabadság, az oroszok pedig rengeteg gazdasági támogatást nyújtottak nekik, éppen a nyugatellenes és Amerika-ellenes politikájuk miatt.

A legtöbb venezuelai média azonban, beleértve a Globovision volt ellenzéki tévéállomást (amelyet évekkel ezelőtt egy rendszerpárti figura vásárolt meg), az Ultimas Noticias újságot és a Telesur globális hálózatot, tisztán tartja információit az ukrajnai véres képektől. A Telesur rendszeresen ugyanazt az oroszbarát propagandát osztja meg, mint a Russia Today (RT) és a Sputnik, két hivatalos orosz csatorna, amelyek spanyolul működnek. „Nehéz igazi független médiát találnom Venezuelában” – mondta Joshua Collins, Kolumbiával és Venezuelával foglalkozó szabadúszó újságíró, aki Bogotában dolgozik. „A Telesur lényegében az RT propagandáját ismétli.”

Az Amerikai Népszava „Orbán látszólag támogatja a szankciókat, de a kormánysajtó orosz propagandát terjeszt” címmel számolt be február 26-án a magyar kormánysajtó magatartásáról. Ebben idézi, hogy „szégyenletes hazugságok hangzanak el. A NER központilag vezényelt propagandagyára Putyint mentegeti, az áldozatokat hibáztatja, a törvényesen megválasztott ukrán kormány és Zelenszkij elnök távozását követeli. Putyin az áldozat, aki nem tudott mást tenni a liberális Nyugat provokációja miatt. Csak az ő emberüket akarja eltávolítani, hogy ne nyugati ügynök, hanem egy semleges elnök legyen Ukrajnában, aki az ukránok oldalán áll. Putyin voltaképpen az ukránok érdekeit védi azzal, hogy lerohanta az országot”.

 

Amerikai Népszava
Amerikai Népszava
Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.
25,000KövetőKövessen minket!
1,000KövetőCsatlakozzon!
340KövetőIratkozzon fel!

Legutóbbi bejegyzések