A NER alkotmánybírósága szerint senkinek nincs joga hajléktalannak lenni

Közzétéve June 06, 2019, 11:52 am
10 mins

Furcsa, de cseppet sem meglepő döntést hozott az az alkotmánybíróság, amely nem érzékelte sem az Alkotmány önkéntes eltörlését, sem az alkotmányos rend megdöntését. Minden bizonnyal a világ összes egyetemén elrettentő példaként tanítják majd a legújabb alkotmánybírósági döntést, amely szerint “az Alaptörvény értékrendje szerint a nincstelenségre, a hajléktalanságra senkinek nincs joga, ez az állapot nem az emberi méltósághoz való jog része”.

Ez a döntés azt feltételezi, hogy a hajléktalan szándékos bosszantásból és direkt jogsértésből válik hajléktalanná, ezért alkotmányos e magatartás büntetőjogi szankciója. Ezért a hajléktalanok kriminalizálása és börtönbe zárása az alkotmánybíróság szerint nem ütközik az Alaptörvénybe.

Ha ironikusak akarnánk lenni, azt mondanánk, hogy ebben igazuk van, mert a Fidesz által önkényesen elfogadott alaptörvényben kódolva van az embertelenség. A preambulumban a “keresztény gyökerekre” és a szentkoronára való hivatkozás e fogalmak valódi jelentését tekintve magában foglalja a megkülönböztetés, a diszkrimináció és az embertelenség minden formáját. Azonban alkotmányjogi szempontból is nonszensz, hogy egy emberi akaraton kívül bekövetkezett hátrányos állapotot szándékos elkövetésnek és jogtalanságnak minősítsenek.

Jogelméleti nonszensz az alkotmányos jogok megfordítása, miszerint a testi egészséghez való joggal való állampolgári szembeszegülésnek minősüljön a betegség. A most született alkotmánybírósági döntés logikája szerint a beteg embereket is büntetni kellene, és ha megátalkodottan ellent mondanak a jognak, és nem hajlandóak meggyógyulni, akkor a betegeket is börtönbe kell zárni. Ugyanilyen abszurd a jogi értelmezése annak, hogy a hajléktalant börtönre lehet ítélni, mert az alaptörvény szerint mindenkinek joga van a lakhatáshoz, ezért a hajléktalansághoz senkinek nincs joga. Ez a passzus ugyanis nem azokra az emberekre ró kötelezettséget, akik lakásra szorulnak, hanem az államra, hogy gondoskodnia kell azokról, akik nem tudnak hol lakni.

Ebből fakadóan jogsértést nem a hajléktalan követ el, hanem az állam, amely alkotmányos kötelességének nem tesz eleget. Nem gondoskodik ezekről az emberekről, holott minden embernek joga van ahhoz, hogy lakhasson valahol. Ha valaki ennek ellenére nem tud hol lakni, akkor azzal a lakhatáshoz való alkotmányos jogot nem ő sérti meg, hanem az állam, amely nem gondoskodik a magatehetetlenekről. Hogy ezt Magyarország Alkotmánybírósága nem így látja, hanem fordítva, és az alkotmányos alapjogot nem biztosító, nem gondoskodó államnak joga van börtönbe zárni a hajléktalant, mert a hajléktalanság nem az emberi méltósághoz való jog része, az kabarétréfa. Ha ezt meghallják a világ televíziós showműsorainak szerkesztői, egy világ fog röhögni megint a magyarokon.

Már legalábbis, akinek nevetni van kedve ilyen embertelenségen. A kérdés ugyanis nem úgy merült fel, hogy az állam mindenkiről kielégítő módon gondoskodik, és a hajléktalanok ellenállnak az összkomfortos lakásoknak, mert ők hajléktalanok akarnak lenni, bár nem biztos, hogy fejlett jogállamokban ne lenne bárkinek joga még ahhoz is, hogy ha akar, életének egy meghatározott szakaszában hajléktalanként éljen. Ez bizony az emberi méltósághoz való jog része, amit nem korlátozhat az állam. Az állam azt korlátozhatja, hogy ne kelljen hajléktalannak lennie senkinek. Ezen kívül azt, hogy milyen területeket milyen céllal lehet igénybe venni, ami nem hajléktalanok esetében is így van: egy autóval sem lehet akárhova felállni. De közterületen mindenki úgy tartózkodik, ahogy akar. Ha pedig nem tud hova menni, főleg.

De Magyarországon nem arról van szó, hogy fejlett individuumok a hajléktalan életformát választják valamilyen filozófiai megfontolásból vagy életművész életvezetés megvalósításának, önkifejezésük céljából, hanem kényszerből, mert nincs hol lakniuk. Azért, mert alkotmányos jogaik ellenére az állam nem gondoskodik erről. Mert a NER nemcsak a hajléktalanokat, hanem a hajléktalanellátókat is üldözi, megbélyegzi (többségük “Soros-hálózat”), mert az állam helyett a magyar keresztény kultúrát felszámolni akaró Soros György alapítványa támogatja egy részüket, hogy az emberi méltóság részét képező lakhatásukról legalább hajléktalanszálló szintjén gondoskodni tudjanak.

Élelmiszerbolt reklámja alatt az éhezésével alaptörvényt sértő hajléktalan

Hamis az a kiindulópont, hogy a hajléktalanoknak van hova menniük, csak nem akarnak, ezért jogos velük szemben a büntetés. A létező hajléktalanellátás nem képes befogadni a hajléktalanokat, a férőhelyek számának sokszorosa a hajléktalanok száma. Emellett a szálláshelyek egy része olyan, hogy a hajléktalanok egy része az emberi méltósága megőrzése miatt nem megy be ezekre a szállásokra, mert olyanok a körülmények és az állapotok. Ez szintén az állami gondoskodás és a megfelelő támogatás hiányára vezethető vissza. Először megfelelő mennyiségű és minőségű lakhatási lehetőséget kellene felkínálni, hogy utána a jogtudósok azzal a jogfilozófiai kérdéssel foglalkozzanak, hogy megfelelő lakhatási jog és lehetőségek mellett is van-e joga valakinek a hajléktalanságot választani. Szerény véleményünk szerint van.

De Magyarországon nem itt tartunk. Magyarországon az önmagukról gondoskodni képtelen, a munkaerőpiacra való visszatérésre alkalmatlan, beteg, gyenge, lélekben is megtört, emberi méltóságukat veszített hajléktalanok, elesettek tömegein kellene segíteni, éppen alkotmányos kötelezettségből. Ehelyett az állam üldözi, bünteti, börtönbe zárja, és ezzel gyakorlatilag gyors halálra ítéli őket. Az élethez való jog is egy alkotmányos jog. Az alkotmánybíróság logikája szerint a nyomorultaknak nemcsak a hajléktalansághoz, de a meghaláshoz sincs joguk. Ezért ha következetesek akarnak lenni, akkor Orbán államának a beteg, a hajléktalan és a meghalt embereket is büntetnie kellene, mert ezekhez mind nincs joguk, és merő jogsértésből lesznek betegek, hajléktalanok és halottak.

A kérdés már csak az, hogy azokat ki és mikor fogja büntetni és börtönbe csukni, akik ezeket az embereket beteggé, hajléktalanná és halottá teszik? Mert nekik nincs joguk mindehhez. Nem menti fel őket se kereszténység, se Szent István, se szentkorona. Még saját illegális és illegitim alaptörvényük sem. Legfeljebb az alkotmánybíróságuk. Viszont mit kezdenek az emberi jogokkal, amelyek szintén hajléktalanok lettek Magyarországon?

 





Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.