Ha az MTA elutasítja a kutatóhálózat elvételét, miért tárgyal annak részleteiről?

Közzétéve June 05, 2019, 2:44 pm
9 mins

A Magyar Tudományos Akadémia szétverése nemzetellenes. Az MTA létrehozása is szimbolikus aktus volt, ahogy a több lépcsőben tervezett megszüntetése is az lesz. Ez támadás a tudomány és gondolkodás szabadsága ellen. Ez önkényuralmi lépés, amely a magyar reformkor legfontosabb vívmányát szünteti meg. Az nem kérdés, hogy a kutatóhálózat leválasztása az első lépés, amelyet követ majd a többi. Ez a tudomány államosítása a tudomány szabadságának felszámolása és politikai-ideológiai szempontok alá rendelése. A tudomány a politikai és ideológiai prekoncepciók szolgálóleánya lesz.

A Magyar Tudományos Akadémia felszámolásának első lépcsője, hogy a kutatást állami ellenőrzés alá helyezik, s az MTA köztestületét kiüresítik és eljelentéktelenítik. Ezzel a Magyar Tudpományos Akadémiát elsorvasztják, és az ideológikus áltudományos intézeteket mintájára, az eddigi gyakorlatnak megfelelően egy hamisítvánnyal váltják fel. A kutatóhálózat a finanszírozás révén a kormány kezében lesz, a vezetés és irányítás átmenetileg lesz megosztott a halálra ítélt MTA és a kormány képviselői között. Ez csak átmeneti állapotnak tekinthető, és idővel lépésről lépésre minden az ő kezükbe kerül.

Az Orbán-rezsim ezúttal is azt a stratégiát követi, hogy nem fegyveres erőszakkal veri szét az MTA-t, nem rendőröket vagy katonákat küld az épületbe, hanem jogászokkal teremti meg a demokratikus látszatot, mintha minden a tudomány érdekében és törvényesen történne. Mire a végeredmény meglesz, az MTA megszűnik, lesz helyette valami más, amit lehet, hogy hasonlóan neveznek el, de nem a Magyar Tudományos Akadémia lesz többé, mert nem felel meg azoknak a kritériumoknak, amelyek közül első a tudomány szabadsága és az MTA teljes önállósága.

Az MTA vezetése egy meghátrálást követően a magyar tudomány képviselőivel együtt derekasan küzd, de könnyen lehet, hogy elkövetik ugyanazt a hibát, mint az Európai Unió: elvesznek a csavaros, a rossz szándékot alig leplező javaslatok részleteiben, és beleesnek Orbán csapdájába. A kifárasztás végére nem lesz érvük az álnok pávatáncos hazugságokkal szemben, miközben az egész akción látszik, hogy mi a szándék, és azt meg is valósítják. A NER szokásos trükkjeivel tesznek látszólagos engedményeket, amelyeket egy következő lépésben majd módosítanak, megváltoztatnak, visszavonnak vagy kiüresítenek.

Aki beleun ebbe az egészbe, az elmegy máshova, aki hajlandó megalkudni és kompromisszumokat kötni a rezsimmel, az majd azt mondja, hogy ez nem is olyan rossz, és miért ne lehetne megpróbálni. Még azt is hozzáteszik, hogy ők mentik a menthetőt, és nem adják át ezeknek az MTA és a kutatóhálózat felbecsülhetetlen szellemi és eszmei értékeit. De a végeredmény ugyanaz lesz: a politikai ellenőrzése alá helyezik a tudományt, amely egy olyan emberminiszter irányítása alá kerül, aki a tízparancsolat kötelezővé tételével oldaná meg az egészségügy problémáit és ősmagyarkutatással készül a 21. századra.

Ezért az MTA akkor tenné helyesen, ha nem engedne az alaphelyzetből. Ha az MTA legújabb nyilatkozata kijelenti, hogy tiltakozik kutatóhálózatának elcsatolása ellen, mert semmilyen tartalmi érv nem hangzott el arra vonatkozólag, miért kellene a kutatóhálózatot elcsatolni, miért kényszerülnének a kutatók elhagyni a tudományos kutatás terén évszázados hagyományokkal rendelkező, nemzetközi és hazai tiszteletet bíró, évtizedek óta politikától független Akadémiát, akkor ettől kezdve nem kellene tárgyalni az MTA kivégzésén dolgozó kormánnyal ennek az elcsatolásnak a részleteiről.

Az alaphelyzet az, hogy a Magyar Tudományos Akadémia önálló és független intézmény, amelynek jogában eldöntenie, hogy milyen formában működteti a kutatóhálózatát. A mindenkori magyar kormánynak kötelessége a magyar tudomány finanszírozása, és a tudományos szabadság tiszteletben tartása. Nincs joga a Magyar Tudományos Akadémiát államosítani, mert az csak diktatúrákban lehetséges. Ha mégis meg akarja tenni, akkor ehhez még ráutaló magatartással sem szabad hozzájárulni. Ha az MTA elutasította a kutatóhálózat leválasztását, akkor miért tárgyal annak részleteiről is? Ha az önkényuralom elveszi és felszámolja a tudomány szabadságát, akkor tegye meg nyilvánvalóan zsarnoki módon, hogy azt mindenki lássa. Legyen világos, hogy ez egy fasiszta diktatúra önkénye.

Erre pedig csak akkor van lehetőség, ha az MTA ragaszkodik az alapvető szabadságjogaihoz, és abból nem enged. Nem tárgyal olyanról, ami ellen határozatot hozott. S ha ez nem tetszik, küldjenek rendőrt és katonaságot. Vagy ha továbbra is az állami támogatással zsarolnak, be kell őket perelni, még vannak rendes bírói ítéletek. Emellett az Európai Parlamenthez és az Európai Bizottsághoz kell fordulni. Elsőként az Európai Néppárthoz, amely menedéket nyújt Orbánnak a jogállami normák eltiprásához. De semmiképpen nem felhívást intézni a Fidesz országgyűlési képviselőihez, hogy gondolják meg, mit szavaznak meg, mert azok az emberek parancsra szavaznak.

Miközben minden tiszteletünk azoké, akik harcolnak az önkény ellen, tisztelettel kérdezzük: nem kellene visszautasitani ezt az egészet úgy, ahogy van?







2 hozzászólás : Ha az MTA elutasítja a kutatóhálózat elvételét, miért tárgyal annak részleteiről?

  1. Frici

    June 6th, 2019

    100 %-ig egyetértek az írással.

    Reply
  2. emigrant

    June 6th, 2019

    Orbánék ezen felül még lopni is akarnak. A kutatási pénzekre is fáj a foguk tekintet nélkül arra, hogy az magyar, vagy uniós közpénzből, avagy egyéb forrásból származik-e. Volt itt egy olyan üzlet, ahonnan még nem tudták leszedni a védelmi pénzeket, és ez tűrhetetlen. Most az a maffiafilmekből ismert jelenet zajlik, hogy az urak besétálnak a bárba, és baseballütővel szétverik a berendezést és az árukészletet. Csak, hogy értse a tulaj, miért kell a védelmi pénz. A kutatói szabadság mostantól megvásárolható.

    Reply

Szóljon hozzá

  • (nyilvánosan ez nem jelenik meg)