A korlátlan politikai és gazdasági hatalom, a sajtó, az igazságszolgáltatás nálunk a Fidesz, Kínában a Kínai Kommunista Párt kezében van, és abban is marad.

Több meddő évtized után Kína végre ismét talált magának a korábban megszokott személyi kultuszt újjáélesztő pártelnököt Hszi Csin-ping személyében, akit történelmi magaslatokba emeltek a Kínai Kommunista Párt kongresszusán. Egy szintre a nagy Mao Ce-tunggal, amiért elméleti munkásságával hozzájárult a kínai szocializmus új korszaka alapjainak lerakásához. Neve bekerült a párt alapszabályzatába, Mao Ce-tung és a kínai gazdasági modell atyja, Teng Hsziao-ping neve mellé, amivel ő lett a harmadik ilyen kivételes megbecsülést elnyerő pártvezető az ország történelmében.

Hszi Csin-ping azonban egyedül Maoval hasonlítható össze, mivel Teng Hsziao-ping csak elméleteivel került az alapszabályba, szemben Maoval és Hszi Csin-pinggel, akik saját „eszméik” nyomán érdemelték ki a ragot adó helyet a kínai kommunisták pártbibliájában. Az eszmei hozzájárulás a párt fejlődéséhez – a helyi technikus terminus szerint – magasabb rendű, mint bármilyen elmélet. Hszi Csin-ping eszmei útmutatása „világítótoronyként” fogja kijelölni a 89 millió tagot számláló Kínai Kommunista Párt számára a helyes utat „azon az új utazáson, amely a szocializmus kínai kiadásának felépítéséhez vezet”.

A pártelnök személyi kultuszának ilyen mértékű növekedése azért is különleges figyelmet érdemel, mert alig 5 éve van a posztján és már ez idő alatt is példátlan hatalomra tett szert. Ezt sikerült most még magasabbra emelni, vagy még jobban elmélyíteni, kinek hogyan tetszik. Mindezzel együtt a kongresszus messzemenő személyi változtatásokat hajtott végre a párt központi bizottságában, ami tovább szilárdítja az elnök ingatagnak eddig sem nevezhető pozícióját. A 200 fős grémium első ülésén Hszi Csin-pinget újabb öt évre elnöknek választotta, és a világítótorony igényeinek megfelelően, a hozzá közel állókkal töltötte fel a párt politikai bizottságát is.

Kína, amely – hivatalosan – egy szocialista ország a Kínai Kommunista Párt irányítása alatt, egyelőre nem lépett tovább a kommunizmusba, mivel az egyenlőséghez még hiányzik a kommunizmus bevezetéséhez elengedhetetlen jólét. Ez abból is kiderült, hogy a pártelnök három és félórás beszédében 148 alkalommal szerepelt a „szocialista” szó. Karl Marxra ennél lényegesen kevesebb jutott, mert ő csak 18 alkalommal került említésre. Az más kérdés, hogy – miközben a kongresszus mindenféle külsőség és látványosság bevetésével – a nagy német gondolkodóra igyekezett emlékeztetni, szegény Marx forogna a sírjában, ha látná, mit művelnek Kínában a nevében, ahol a legvadabb államkapitalizmus, a leggátlástalanabb kizsákmányolás és a kielégíthetetlen profitéhség az úr.

A szemfüles nyugati sajtó nem felejtette el megjegyezni, hogy a küldöttek között legalább három olyan volt, akinek vagyona 900 millió és 1,3 milliárd dollár közé becsülhető. A tekintélyes Hurun-Magazins évente kiadott jelentése szerint idén a szupergazdag kínaiak száma (akik legalább 300 millió dolláros vagyonnal rendelkeznek) 348-al emelkedett és elérte a 2130-at. Ez a kétszerese az öt évvel, s négyszerese a tíz évvel ezelőttinek. Kínai ellenzékiek szerint Kínában nem kommunizmus, hanem egy „elit vezette kapitalizmus” működik „szocialista zászlók alatt”. „A hatalmas vagyonokkal rendelkezők tartják kézben a hatalmat és zsákmányolják ki az alsóbb osztályokat”. „Egy pártoligarcha elképzelhetetlen jólétben él, a lehető legigazságtalanabb társadalmi jövedelemelosztási rendszer mellett.” A kommunizmusra egyedül a kiválasztottak korlátlan hatalma és önkénye emlékeztet.

A kínai rezsim bűnlistája nagyon hosszú. Kezdve az 50-60 órás munkahéttel éhbérért dolgozóktól, egészen addig, hogy a munkahelyi balesetben megsérültek azonnal elvesztik az állásukat. Nincsenek független szakszervezetek. Az úgynevezett munkás érdekvédelmi szervezetek a munkaadókkal működnek együtt. Akik szót emelnek ez ellen, azokat gyorsan elhallgattatják, akár börtönbe is vetik. Alig van a világnak olyan országa, ahol a szakadék a szegények és a gazdagok között mélyebb lenne, mint Kínában. Az adott társadalmi osztályba születők már a lakhelykorlátozás és az iskoláztatás, az eltérő szociális juttatások miatt bebetonozódnak a helyükön. A kontraszt a szegény vidék és a gazdag nagyvárosok között óriási. Kína nagyvárosaiban több Ferrari, Porsche és Rolls Royce van az utcákon, mint Nyugat-Európában bárhol, miközben vidéken a szegénység semmire nem emlékeztet, ami Európára jellemző.

A kínai kommunisták által mantrázott „21. századi marxizmus” csak arra szolgál, hogy az embereket átverjék vele. Az ország vezetői pont az ellenkezőjét teszik annak, amit a hivatalos propagandában hirdetnek. Megfogadják Teng Hsziao-ping bölcsességét, amely szerint: „Mindegy, hogy egy macska fehér vagy fekete, csak fogjon egeret.” Ezt Hszi Csin-ping a pártkongresszuson – utalva a kínai politika és gazdaság ellentmondására – úgy fogalmazta meg, hogy „az ellentétek egymásra hatásából forr ki az új társadalom”. „Ahol ellentmondás létezik, ott erőfeszítés és teljesítmény is van”. Ilyen a jobb társadalom. A kínai kommunisták szerint az ország jelenleg a „szocializmus átmeneti” állapotában van, amely akár 100 évig is eltarthat még, hogy aztán a kellő gazdagság és jólét megteremtése után, be lehessen lépni a kommunizmusba.

A kínai hitvallás ismeretében egyáltalán nem tűnik meglepőnek Orbán Viktor személyes vonzódása a kínai modellhez, ahol a korlátozott piaci viszonyok között a vezető párt által kijelölt oligarchák kezében van az ország javainak döntő hányada, akik ezzel együtt a politikai hatalmat is a kezükben tartják, beleértve a sajtót, a törvényhozást és az igazságszolgáltatást is. Vagyis: ha Kína a kommunizmusba vezető út elején, a „szocializmus átmeneti” állapotában egzisztál, akkor Magyarország ettől már nem oly távol, a kínai modell teljes átvétele előtt áll a maga – Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) nevezett – modelljével. A korlátlan politikai és gazdasági hatalom, a sajtó, az igazságszolgáltatás már a Fidesz kezében van. Csak annak doktrínává nyilvánítására kell várni (legfeljebb 2018-ig), hogy ez 100 évig, vagy 1000 évig is így marad.

Zsebesi Zsolt







Zsebesi Zsolt

Szóljon hozzá

  • (nyilvánosan ez nem jelenik meg)