Magyarország

A pesszimisták azt hitték, hogy a 444.hu, a Tisza Párt propagandaújságja, már nem tud nagyobbat dobni, mint amikor Magyar Péter kampánykörútjairól könnyes riportokat készítettek,...

Még nem gyűlöletplakátok, de propagandaplakátok jelentek meg a vasútállomásokon, amelyeken Magyar Péter a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást reklámozza rászoruló gyerekeknek. Ezeknek a plakátoknak...

Magyar Péter saját képére és hasonlatosságára alakítja az Országgyűlést is, miniszterei versenyeznek az őt utánzó sértegetésben, indulatos és durva beszédben. A házelnököt ideiglenesen váltó Hallerné Nagy Anikó belé fojtja a szót a Tisza kritikusaiba, ténykedése elfogadhatatlan és botrányos, amire Kövér László után senki nem számított. A végén állandóra is megkaphatja a házelnöki posztot, mert az ő stílusa kompatibilis leginkább Magyar stílusával. A legújabb performansz, amikor mintegy vezényszóra vastapssal fojtják bele a szót az ellenzéki felszólalókba, egyszerűen ijesztő. Nem mentség, hogy a felszólaló képviselő fideszes. Ebben a megnyilvánulásban nem az a dermesztő, amit a megszólalóval tesznek (bár demokratikusnak nem mondható), hanem az, amivé egy párt frakciójának tagjai válnak, s amire használják őket. Egy véletlenül bekapcsolt mikrofon egyszer felvette, amikor Magyar arra utasította a frakciót, hogy mivel "itt az egész sajtó, mindenki csak két mondat", nem több. Ezek az emberek nem szólhatnak szabadon hozzá egy vitához, nem azt mondják, amit akarnak, és nem olyan terjedelemben, ahogyan szeretnék. Emlékezhetünk, a kampányban nem adhattak interjút, nem vehettek részt vitán, szinte be sem mutatkozhattak. Ezek az emberek nem egyéniségek, hanem egyéniségüktől megfosztott robotok. De Magyar ugyanilyen tömegembereket csinált a Facebookon a híveiből, akik tömegesen és szervezetten röhögő emojikkal reagáltak minden ellenvetésre, kritikára, vagy felvetett kérdésre, amivel azt üzenték, hogy nem válaszolnak, hanem elnémítanak, nem tisztelnek, hanem megaláznak, lesöpörnek, beléd fojtják a szót. Mindez nem individuális reakció formájában, hanem rajokban, szervezetten, utasításra. Nemcsak az ellenfelet alázták meg, magukat is lefokozták egy arctalan, névtelen tömegember szintjére. Ezt Magyar teszi velük, ő csinál arctalan tömeget belőlük. A most elindított parlamenti vastaps, amely nem spontán, hanem vezényszóra zajlik, mert mindenkinek tapsolnia kell, riasztó látvány. A külső szemlélő azt érzi, hogy ezekkel bármit meg lehet csináltatni, ezek bármire képesek. Ezeket idomítják. A tapasztalat pedig azt mutatja, hogy ami megtörténik kicsiben, az megjelenik nagyban is. Ez Magyar Péter országa, ahol eltűnnek az individuumok, az egyéniségek, és arctalan irányított tömegemberekké válnak. Minden disztópia erről szól, ez a falanszter jelenet az Ember tragédiájában, ez a Mátrix, ahol Magyar Péter van megsokszorozva, de felvehetnék a Guy Fawkes-maszkot is, mert ez olyan, mint egy trollhadsereg. A legkifejezőbb mégis az lenne, ha valamennyi tiszás képviselő a kollektív gúnyos vastaps esetén egy facebookos röhögő emojit tenne a fejére, mert ez annak a megfelelője. Magyar bevitte a közösségi média trollkultúráját a parlamentbe. De magukat a képviselőket is lefokozza, együtt pedig a tömeg erejének demonstrálása ez az érvek megvitatása helyett. A vitapartner lesöprése. Hannah Arendt szerint a totalitárius rendszerek egyik célja az egyéniség felszámolása és a tömeggé formálás. Ez zajlik a szemünk előtt. A tömeg demonstrálja az erejét, és erőszakot alkalmaz a gondolkodás, a vita és az érvek helyett. Az nem elég érv, hogy a Fidesz megérdemli, mert a Fidesz a törvényes feloszlatást és a bűnszervezetté vált párt betiltását, a vezetők felelősségre vonását és bebörtönzését érdemelné. Nem ezt a trollkodást, amely ijesztő masszává teszi a Tisza frakciót és bázist.

Egyre nyilvánvalóbb sokak számára, hogy magyar becsapja a magyar embereket, menedéket nyújt Orbánnak, Rogánnak, Szijjártónak, Lázárnak, Mészárosnak, Tiborcznak és másoknak, ami elfogadhatatlan egy olyan nyilvánvaló bűncselekménysorozat után, amit ezek az emberek teljesen nyíltan 16 éven át elkövettek a magyar emberek rovására. A felelősségre vonás elmaradása bűnpártolás, ugyanolyan bűncselekmény, mint amit Polt Péter követett el évtizedeken át, amelyekért szintén nem felel. Magyar védelmezi ezeket a bűnözőket, s ha nem történik semmi, letagadhatatlan, hogy valamiféle egyezség és törvénytelen paktum áll a háttérben, amit Orbánnal kötött. Magyar arra játszik, hogy a parlamenti szemfényvesztés, a Facebook-politizálás, a "kishalak" letartóztatása kielégíti a közvéleményt és eltereli a figyelmet arról, hogy Orbán az ország leggazdagabb embere, aki szétlopta az országot a családjával együtt, nem beszélve a minisztereiről és a strómanjairól. Magyar azt képzeli, hogy az odamondogatás elég, kielégíti az emberek igazság iránti igényét, de ez nem igaz. Itt olyan szintű bűncselekmények történtek, az alkotmányos rend megdöntésétől a magyar közvagyon elrablásáig, hogy ezt nem lehet eltussolni. Az egy hónap alatt bekövetkezett 5 százalékos népszerűségvesztés elsősorban ennek szól. De elégedetlenek az emberek a kormányzással is, amit Magyar a parlamenti durvaságokkal helyettesít. Egy ideig jólesik hallani, hogy valaki beolvas ezeknek a bűnözőknek, de amikor ennek ellenére nem történik semmi, és a durváskodás láthatóan a miniszterelnök személyiségéből fakad, s láthatóan soha nem áll meg, akkor nemcsak unalmassá, de egy idő után ellenszenvessé és taszítóvá válik. A parlamentből kocsmát csinál, ott ordítozik egy önmagát moderálni képtelen ember, aki ezen kívül nem csinál semmit, hanem a Fidesz legfőbb bűnözőit rejtegeti. Bocsánat, ezen kívül is csinál valamit: saját korlátlan hatalmát építi, és a Fidesz igazi ellenzékét gyalázza. A parlamenti szájalást élvezi. Magyar népszerűségvesztéséhez (mert azt tudjuk, hogy "Tisza Párt" továbbra sincs) jelentősen hozzájárult a bukott köztársasági elnökjelölés, amelynek még nincs vége, amely leginkább lerántotta a leplet Magyarról, hogy minek nézi a támogatóit, a szavazóit és az ország népét. Megmutatta a szándékait, hogy olyan köztársasági elnököt keres, aki nem az alkotmányosság őre és az ő hatalmának az ellensúlya, hanem egy tiszteletre méltó díszlet lenne. Az 5 százalékos esés kevésnek is mondható ahhoz képest, hogy mindenkit, aki az Orbán-rendszer ellenzéke volt, s azt ki is nyilvánította, óellenzékinek minősített, és gyakorlatilag kirekesztette a közéletből. Ezeken kívül jelentős kormányzati eredményekről nem tudunk, néhány kétségkívül hasznos hangulatjavító intézkedésen kívül, mint az uszító háborús propaganda eltüntetése, de ezt talán természetesnek kellene tekinteni. Ugyanakkor semmi nem történt Iványi Gábor üldöztetése, jogfosztása és anyagi kirablása ügyében, egy semmitmondó miniszteriális látogatást leszámítva. Továbbra is áll a Szabadság-téri náci emlékmű, a Kossuth-tér egy fideszes borzalom. Ja, egyetlen pozitívumot említhetünk, a főispánok és a vármegyék elnevezésének eltörlését, ami szintén elvárható volt. Viszont nem jött le Magyarország az orosz olajról és gázról, és nem is fog.

Ezért hosszútávon nem lehet összeegyeztetni Magyar jobboldali világnézeti államának ideáját, a reform Fidesz elképzelését, azoknak a szavazóknak az elvárásaival, akik valódi jogállami Alkotmányt, igazi rendszerváltást akarnak. Ennek bizonyítéka, hogy Magyar a rendelkezésre álló 60 napos határidő ellenére két munkanap alatt erőlteti át Sonnevend Pál alkotmánybírói megválasztását, minden egyeztetés, ellenjelölt, vita nélkül. Nem lesz ez másképp a Magyar által emlegetett új alkotmánnyal sem, amely az alaptörvénynek legfeljebb egypetéjű ikertestvére lesz. Ahogy Magyar Péter rendszere is Orbán Viktor rendszerének az. Ezért nem lesz itt felelősségre vonás sem, mert elvbarátokról van szó. Ezt pedig már akkor lehetett tudni, amikor Magyar felbukkant, s a liberális értelmiség az Orbánnal szembeni növekvő elutasítás és elégedetlenség élére állította. Magyar ezt meglovagolta, és a választási forradalmat kisajátította, a szabadságot ellopta, s elölről elkezdte a Fideszt 2005-től. A kísérletnek csak egy vége lehet: ugyanaz. Bizonyítéka ennek az, ahogyan Magyar köztársasági elnököt állít, s ahogy alkotmánybírókat nevez ki, saját magának. Ezt tükrözi az Amnesty International közleménye, amely szerint "ezt az elképesztő sietséget semmi nem indokolja, hiszen 60 nap lenne az új alkotmánybíró megtalálására". A nyilatkozat szerint "ez a határidő elvileg pont azért van, hogy egy széles körű szakmai és politikai konzultáció során a lehető legalkalmasabb embert lehessen megválasztani a jogállamiság és a demokrácia védelmére vigyázó testületbe. A Tisza mostani eljárása még azt a minimális egyezetetést is kiüresíti, amire a jelenlegi eljárási szabályok lehetőséget adnak, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy ugyanaz az egypárti, szakmai és politikai konzultáció nélküli alkotmánybíróválasztás történik, mint korábban". Ehhez csak annyit lehet hozzátenni, hogy nem véletlenül. Magyar Péter tudatosan építi ugyanazt a rendszert, csak Orbán embereit a sajátjaira cseréli. S mivel elhitette, hogy minden demokratikus pártnak meg kell szűnnie Orbán leváltása érdekében, nincs senki, aki ezt szóvá tegye és megakadályozza. Ezúttal is cseppben a tenger, s érthetetlen az a reménykedés és optimizmus, amely azt állítja, hogy ebből majd egy alkotmányos jogállami demokrácia lesz, fékek és ellensúlyok rendszerével, egy világnézetileg semleges jogállammal. Minden itt dől el, hogy Magyar kiket helyez az elvileg független intézmények pozícióiba, kik fogják az alkotmányosságot védeni. Magyar minden előkészítés, szakmai és politikai vita nélkül alkotmánybíróvá nevezi ki a néhai keresztapja tanácsadóját. Az általa kiválasztott bábok pedig megszavazzák. Nem csoda, hogy Orbán nem ideges. Ez nem csak annyi, hogy ez nem egy liberális kormány, hanem jobboldali kormány. Ez ugyanaz, ami volt, időben egy kicsit visszaforgatva, és onnan újrakezdve. Ez a Fidesz 2.0. Ha Orbán nyugodt, egy demokrata ne legyen az.

Gulyás Gergely váratlan lemondása azt üzente, hogy most tudta meg, Orbán kiszállt, és magukra hagyta őket. Orbán a beszédében körülírta, hogy a kínaiaknál ő szerzett állást Szijjártónak, mert felelősnek érezte magát, hogy a leghűségesebb eb találjon valami civil állást, ahova elmenekülhet. Az orosz maffiaállam nem látott hasznot a bukott Szijjártó foglalkoztatásával, de legalább nem dobták ki az ablakon, mert Orbán megígérte, hogy hallgatni fog. A kínaiak védelme alá helyezte el a kettős ügynököt, amit megérdemelt a kínai szeméttel Magyarországot elárasztó Szijjártó, mert legalább megismeri, hogyan működik a Kínai Népköztársaság. Örülhet, ha túléli. Mindenki eltűnt, lepattant, aki tudhatta (mert Orbán bizalmasan elmondta nekik), hogy vége: megegyezett Magyarral, a hatalom békés átengedése fejében szabad elvonulást kap ő, a családja, a legfőbb strómanjai, az általa megnevezett oligarchái és miniszterei. Orbán úgy oszlatta fel a Fidesz nevű bűnszervezetet, hogy a maffia katonáinak nem mondta meg, hogy mostantól magukra maradtak. Azt ígérte nekik, hogy ha elég ügyesek lesznek, akkor leeshet valami. Ha Magyarra ráomlik a kifosztott gazdaság, s megutálják egyszer az elkábult hívei, ők az egyetlen váltópárt, akiknek ölébe hullhat a hatalom. Ezt hagyta rájuk. A tusványosi beszédnek ez volt az egyetlen igaz kijelentése, ami valójában riasztó. Adott nekik néhány ötletet, hogy mivel próbálkozzanak Magyarral szemben: használják ki, hogy Magyar nem minősítette az Orbán-rendszert önkényuralomnak, nem nevezte az alkotmányos rend megdöntésének a NER-t, ezzel saját magát, s a magyarok forradalmát, belesodorta abba a helyzetbe, hogy ennek híján nincs jogi alapja az önkényuralommal szembeni fellépéseinek. Még annak sem, hogy Orbán bábjait saját bábjaira cserélje. Így a jogállam helyreállítása irányába tett lépései (melyek valójában csak a személycseréket és az Orbán-rendszer megtartását jelentik), formailag jogellenesek és diktatórikusak. Magyar saját diktatúráját építi velük, de a támogatói ezt nem tudják (nem hiszik el). Orbán ezután felteszi a kapitányi kalapját, övéből kiteszi az asztalra a pisztolyát és a maradék lőszerét, az összehajtogatott halálfejes zászlót, a Magyarral kötött összetekert megállapodást zubbonyába tűzi, s elevez egyedül, ismeretlen barlangok felé, ahol az összerabolt és a többiek elől elrejtett kincseit tartja. Ott már várja a családja, az unokák. Leveszi a kalóz egyenruhát, polgári öltözéket vesz magára, s fordított Edmond Dantès-ként (aki nem kerül börtönbe, s akitől nem veszik el a vagyonát) visszatér Felcsútra, ahol egy ideig meghúzza magát, majd Monte Cristo grófjaként elfoglalja és belakja a hatvanpusztai birtokot. Lánya, veje, rokonai és hűséges Mészárosa mindig maguknál hordják Magyar Péter szabadságlevelét. Magyar Péter pedig egy új államalapítást tart, kihirdeti a Centrális Erőtér Rendszerét, adminisztratív úton betiltja a múlt lezárásaként az összes rajta kívüli politikai mozgalmat. Mindenkit eltilt a közélettől, aki 2026 előtt politikai szerepet vállalt. Kivéve a volt fideszeseket. Megteremti a soha nem látott nemzeti egységet: egy a zászló, egy a tábor, egy nemzet, egy vezér, egy nép, egy vér. Csak azoknak lesz rossz, akik nem értik meg, hogy ez a rendszerváltás, s a magyar történelem legsötétebb korszakát, a Gyurcsány-Orbán korszakot akarják visszahozni. Az ilyeneket elítéli a maradék "független sajtó", a Kontroll, a 444, a Telex, a HVG és mások, valamint a CER média zászlóshajója, a Klubrádió.

Cseppben a tenger. Forsthoffer Ágnes házelnök, aki ideiglenesen a köztársasági elnöki posztot is betölti, saját Facebook oldalán jelentette be, hogy Divinyi Zsombort jelöli az...

S mi a garancia arra, hogy valaki ugyan semmiféle politikai szerepet nem vállalt, semmiféle politikai megnyilvánulása nem volt, a diktatúra alatt némább volt, mint az Áder János pecabotjára akadt ponty, hogy ennek ellenére nem lenne pártos, nem egy politikai irányzat, vagy közösség elfogult köztársasági elnöke lenne? Aki pedig soha semmit nem tett, nem mondott, semmilyen közfunkciót nem töltött be, a politika és a közélet nem érdekelte, most hirtelen a közért aggódó elnök lesz? Vagy akinek nem ismertek senki által a nézetei, soha nem nyilvánított vélemény, vajon van-e olyan értékrendje, amely alapján döntést hozhat törvényekről, alkotmányjogi kérdésekről, amiben meg lehet bízni? Mindezek a kérdések egy irányba vezetnek: Magyar csupán ürügyet keres, hogy kizárhassa azokat a jelölteket, akik alkalmasak lennének az alkotmányos feladatra. Egyértelmű, hogy az alkalmasságuk miatt nem lehetnek elnökök, mert Magyar nem akar olyan köztársasági elnököt, akinek alkotmányjogi elvei vannak, aki kellőképpen független, akinek a jogállamiság fontos, és tudja is, mi az, s aki ellensúlya lehetne az ő pillanatnyilag korlátlan hatalmának. Magyar Péter saját diktatúrájához keres köztársasági elnököt. Ez az oka annak, hogy elfogadhatatlan indokokkal kirekeszt minden alkalmas embert. Ezért nincs közvetlen elnökválasztás sem, pedig ezt is megígérte, de nem tartja be. Hazudott. Mindezt alátámasztja Magyar álnok retorikája, amikor kijelenti: "nem Magyar Péternek kell eldöntenie, hanem elsősorban a Tisza közösségének, azon belül is a Tisza-frakciónak". Nem létezik olyan, hogy Tisza-közösség, a "Tisza" egy gyűjtőfogalom, amely nagyon különböző embereket jelent, akiket az kapcsol össze, hogy rendszerváltást akarnak. Éppen azt, amit Magyar nem akar. A Tiszának tagsága sincs. A Tisza-frakciót Magyar válogatta össze, azt szavazzák meg, akit Magyar eléjük tesz. Majd cinikusan hozzáteszi: "de az sem árt, ha ezzel egyetért a Tisza elnöksége is". Az "elnökség" Magyar Pétert jelenti. De akkor a "Tisza-közösség" akarata számít, vagy csak akkor, ha egyetért vele az "elnökség"? Magyar a gondolatmenetet azzal zárta: "Én szerintem fogunk találni ilyen embert." Nincsenek kétségeink. A köztársasági elnök kiválasztása az ősbűn, ami mindent megmutat. Magyar ellopja a magyar szabadságot, amit nem ő szerzett meg, hanem az a 3 millió ember, aki nem rá mondott igent, hanem Orbánra mondott nemet. Akik nem állíthatnak köztársasági elnököt, akiknek a jelöltjeit Magyar megbélyegzi, mert valamilyen politikai szerepet betöltöttek, amiképpen Magyar is, csak ők a csizma másik oldalán voltak. Most pedig Magyar mondja meg, hogy kit lehet választani, kit nem? Becsületes, független, elvszerű és felkészült demokratát nem lehet. Csak egy bábot, azt is Magyar választja meg. Ez ugyanaz a modell, ami az Orbán-rendszer lényege. A demokrácia látszata mögött egyetlen ember dönt. Ennél tisztességesebb a nyílt diktatúra, mint ez a bábszínház. Ettől az egész országot belengi megint a hamisság, a képmutatás, a hazugság szelleme. Szerintünk inkább Magyart kellene távol tartani, mert ő az, aki idegen test az áprilisi választási forradalomban. Ha Magyar most letolhatja ezt a nép torkán, semmi nem állítja meg az újabb diktatúrát. Lehet megint nevetni és hülyézni. Már megszoktuk. Ugyanez történt 2010 után is. Ez az antidemokratikus, önkényes és kirekesztő köztársasági elnökválasztás mérföldkő. Ha az április választás egy forradalom volt, akkor ez egy ellenforradalom.

Ez éppen olyan szennyes és korrupt, mint minden, amihez az Orbán vezette (Fidesznek is nevezett) bűnszervezetnek bármi köze lehetett. Mindezek ismeretében meglepő, hogy egykori fideszesek, ma tiszások, milyen nosztalgiával sóvárognak Tusványos után, s leghőbb vágyuk, hogy Tusványost átvegyék és belakják. Ennek egyik szép példája, ahogyan Barna Judit "lelkes tusványozó" és a "Tisza Párt fővárosi képviselője" (nyilván nem tagja, mert tagokat nem vesz fel a "párt") a Facebook oldalán azt kifogásolja, hogy miért nem a regnáló miniszterelnököt hívták meg, hanem megint Orbánt. Barna Judit azt szorgalmazza, hogy a Tisza-kormány tagjainak kellene részt venni az eseményen. Barna Judit azt kérdezi, hogy "ugye nem gondolják komolyan, hogy a hazai közpénzmilliárdokat szétlopó Fidesz-elnök, ex-miniszterelnök megtarthatja idén is szokásos szombati beszédét? Ugye nem?" De igen, megtarthatja. Ez továbbra is Orbán és a Fidesz rendezvénye, méghozzá továbbra is közpénzből. Ez azt jelenti, hogy a Tisza-kormány pénzeli az idei Tusványost, az önkényuralmi rendszer "szellemi műhelyét", Orbán idei bomlasztó és uszító beszédét, egy párt programját. S Magyarral az élen, maguk is oda vágyakoznak, arra hivatkozva, hogy ha ők adják a közpénzt, akkor nekik is helyük van ott lenni Orbán megdicsőülésének helyszínén, s ha pénzt akarnak, ez az erdélyiek érdeke is. Ez lenne állítólag a "rendszerváltó" kormány, amely dörgölődzik Orbánhoz és a Fideszhez, ott akar lenni, ami ennek a bűnöző fasiszta bandának a fesztiválja, Orbán-beszéddel súlyosbítva. Ami még rosszabb, át akarja venni a Fidesz helyét. Barna Judit posztja arra utal, hogy Tusványost nem megszüntetni kellene, hanem tiszásítani. Ne a Fidesz, hanem a Tisza szellemi neveldéje legyen. Orbán helyett Magyar mondjon beszédet (ezt most úgy próbálja eladni, hogy a "mindenkori" miniszterelnök, ám a mindenkori miniszterelnök most újabb évtizedekre Magyar lesz, ha ezt valaki nem tudná) ezen a méregtelepen, ami a magyar közélet elmúlt 16 évének szellemi dögkútja. Tusványost nem lehet tisztára mosni, mert Tusványos neve összenőtt a Fidesszel, Orbánnal és a NER-rel. Szimbolikus hely, amelyet nem átvenni és belakni kellene, hanem felégetni, beszántani és a helyét sóval behinteni, hogy írmagja se maradjon (a Bethlen Gábor Alappal együtt). Ha van egyetlen névben és helyszínben kifejezhető jelképe az illiberális Orbán-rendszernek, az Tusványos. Az önkényuralmi rendszerek jelképeit meg kell semmisíteni. Szégyen, hogy ezt az álnemzeti, álkeresztény fideszes förmedvényt az új kormány pénzzel támogatja. Szégyen, hogy a demokratikus rendszerváltást ígérő kormány nem meri szétválasztani a jogállami és demokratikus nemzetpolitikát a fideszes nacionalizmustól, a szélsőjobboldali uszítástól, Orbán hazug gyűlöletpolitikájától. A 2026-os "rendszerváltás" próbája lesz, hogy Tusványos megmarad közpénzen eltartott szélsőjobboldali nacionalista szeánsznak, a Fidesz emlékhelyének és folytonosságának, vagy megvonják tőle a közpénzt. Ha a Fidesz akar magának fesztivált rendezni, akkor rendezzen saját pénzén akárhol. De legyen figyelmeztető jel, ha Magyar Tusványost (s amit jelent), tiszteli. Az pedig már a The Hunger Games és a disztópiák világa, amikor majd Magyar mondja a tusványosi beszédet.

Érdemes Magyar Péter köztársasági elnök-jelöléssel kapcsolatos botrányára visszatérni, mert az egyrészt minden mozzanatában önleleplező és elfogadhatatlan, másrészt annak kezelése is sokatmondó. Magyar először meghirdette,...