Emlékezés az őszirózsás forradalomra és a Köztársaságra

Közzétéve október 27, 2018, 10:10 de.
2 mins

Száz évvel ezelőtt, 1918 októberének utolsó napjaiban zajlott le az őszirózsás forradalom, amely alig több mint két héttel később elhozta az első magyar köztársaság kikiáltását és egyben a polgári demokratikus átalakulást is. A Károlyi Mihály Társaság és a Nagy Imre Társaság budapesti szervezete ünnepi megemlékezést tart 2018. október 28-án, vasárnap 15 és 16 óra között Budapesten, a Károlyi-palotánál (1053 Budapest, Károlyi Mihály utca 16), amelyen szeretettel látja mindazokat, akik ma is vallják az őszirózsás forradalom eszmeiségét, és annak céljaival azonosulni tudnak.

A megemlékezés előzetes programja:

Zenebejátszás: Bródy János: Lesz még magyar köztársaság; Koncz Zsuzsa: Ha én rózsa volnék… (Dal Göncz Árpádnak).

Zenebejátszás: Nabucco – rabszolgák kórusa

Megnyitó beszédek:
Nagy Imre Társaság budapesti szervezete – Donáth Ferenc
Károlyi Mihály Társaság – Székely Gábor

Heinz Fischer, volt osztrák köztársasági elnök üdvözletének tolmácsolása (Kovács László)

Kertész Péter szavalata: Fölszállott a páva (Ady Endre)

Hajdu Tibor történész beszéde

Majtényi László, civil szervezetek és ellenzéki pártok volt közös köztársaságielnök-jelöltjének beszéde

Nagy Dénes Lajos, fizikus: a jövő világa az őszirózsás forradalom eszmeiségének fényében

Földrengés előtt (Ady Endre verse)

Közös szavalat – Petőfi Sándor: Itt a nyilam! Mibe lőjem? – versszakonként váltva, a refrén a közönséggel.

Himnusz

Záró zenebejátszás: Koncz Zsuzsa, Cipő (Bódi László): Csodálatos világ….

Image may contain: one or more people and text







Egy hozzászólás : Emlékezés az őszirózsás forradalomra és a Köztársaságra

  1. Winston Smith

    október 31st, 2018

    Károlyi Mihálynak háromféle megítélése van a történész szakmában.
    1. Nem volt mozgástere, és csak azt tette, ami módjában állt.
    2. Nem akart rosszat, csak hiányoztak belőle azok a politikusi erények, amelyek ebben a szituációban kellettek volna. Eszerint felelőssége főként abban a kérdésben vethető fel, hogy a világháborús összeomlás után bízott a győztes hatalmak jó szándékában, demokratikus, a nemzeti önrendelkezést előtérbe állító ígéreteiben.
    3. Károlyi Mihálynak felelőssége van a trianoni határok kialakulásában, egyebek mellett azért, mert az általa a győztes francia tábornokkal, Franchet d’ Esperey-vel megkötött belgrádi katonai konvenció rosszabb területi kondíciókat biztosított Magyarország számára, mint a néhány nappal korábban még az Osztrák-Magyar Monarchia vezetői által 1918 novemberében aláírt padovai fegyverszünet. Azért is felelősség terheli, hogy 1918 októberének végétől mint miniszterelnök nem szervezte meg a katonai ellenállást az ország határain, pedig a frontról hazatérő katonák egyben tartásával megszervezhető lett volna a csehszlovákiai, romániai és szerbiai irányból induló támadások kivédése. Károlyi 1920-1921-ben Prágában élt, és Eduard Benest, Csehszlovákia külügyminiszterét lényegében arra akarta rávenni volt miniszterével, Jászi Oszkárral együtt, hogy Csehszlovákia hadserege vonuljon be Magyarországra, és döntse meg Horthy Miklós kormányzó hatalmát. – Károlyi tehát egy idegen államban a saját hazája ellen lobbizott, ami kimeríti a hazaárulás fogalmát

    Ezek után ember legyen a talpán aki előtt világos, hogy mit vallanak azok, “akik ma is vallják az őszirózsás forradalom eszmeiségét, és annak céljaival azonosulni tudnak.”

    Válasz

Szóljon hozzá

  • (nyilvánosan ez nem jelenik meg)