//

Garamvölgyi Zsolt: Szervezett csalással nyerhetett Márki-Zay az előválasztáson

25 perc olvasási idő
51

“Csak felfelé!” Ezzel a szlogennel kampányolt Márki-Zay Péter az előválasztás idején, s ez az elgondolása ezidáig be is teljesült, ő lett az egyesült ellenzék miniszterelnök-jelöltje. A gravitáció legyőzéséhez azonban az embernek külső segítségre van szüksége. Kik, és hogyan támogatták ennek a páratlan mutatványnak a véghezvitelében? Erről szól az alábbi írás.

2021 januárjában az Orbán-ellenes fundamentalista keresztény-konzervatív jobboldal az ÚVNP szervezésében – a párt vezetői, Jeszenszky Géza, Bod Péter Ákos, több ismert ex-fideszes és mások részvételével – konferenciát tartott a Gellért szállóban. A népes közönség előtt Márki-Zay Péter ismertette elképzeléseit vagy másfél órás beszédben. Így kezdődött a politikus diadalmenete, és ki tudja, hol van még a vége.

A hódmezővásárhelyi polgármestert – akiről egy márciusi felmérés szerint a lakosság 37 %-a azt sem tudta, kicsoda, és az ellenzéki elköteleződésű választók közül csak 11 % tervezte, hogy rá szavaz –  az előválasztás elején minden felmérés a sor végére mérte. Az elemzők Karácsony Gergelyt, Dobrev Klárát és Jakab Pétert várták a második fordulóba. Hármukat kellett legyőznie a sikerhez. Az első – és talán a legnehezebben megoldható – feladata a továbbjutás volt.

Ehhez a Jobbik-elnök kiszorítása tűnt járható útnak, nemcsak azért, mert az esélyesek közül ő számíthatott a legkisebb támogatásra, hanem azért is, mert jobboldaliként a Jakab-szavazók egy részének leválasztására és átállítására volt esélye. Erre alkalmat kínált a Jobbik előválasztási együttműködése a DK-val, különösen pedig az, hogy Zuglóban beálltak az MSZP-PM által jelölt Tóth Csaba mögé. MZP a kezdetektől következetesen támadta a DK-t és Dobrevet, a Tóth Csaba-kérdésben viszont tartózkodott Jakab bírálatától (amit az indokolt, hogy később is szüksége volt a szavazóira, nem akarta elidegeníteni magától őket).

Azt meglepő módon Fekete-Győr András és a Momentum vállalta magára az előválasztási vitákon, nyílt levél közreadásával, nyilatkozatok sorával. Nagy kérdés, mi vezette őket, hogy ebben az ügyben oly vehemensen támadják Jakabot. Az erkölcsi érzékük? Aligha! Hiszen akkor Dobrevet is kellett volna támadniuk, de elsősorban Karácsonyt, mert az ő elindítói jelölték Tóthot is. A szavazatnyereség? A leválasztottak szavazataira nem számíthattak, amúgy sem lett volna semmi esélye a Momentum-elnök továbbjutásának. Jakab leamortizálása egyedül Márki-Zaynak kedvezett!

Éltek más praktikákkal is, például híre kelt, hogy az MMM-aktivisták vidéken házhoz mentek a szavazólapokkal. Akárhogy is, MZP a második fordulóba jutott, és azonnal szövetséget kötött Karácsony Gergellyel, aki a remélt első helyett csak a második helyet szerezte meg. Az elgondolás az volt, hogy a kisebb támogatottságú személy – akinek kilétét közvéleménykutatással derítik ki – visszalép a másik javára, mert semmiképp sem szabad hagyni, hogy Dobrev legyen a közös jelölt, az ugyanis biztos vereség lenne 22-ben az ellenzék számára. A szövetség ötlete minden bizonnyal MZP-től ered, ő adott hírt a megkötéséről, és minden további fejleményről.

Korábban is volt már hasonló akciója, amikor Jakab Pétert próbálta telefonbeszélgetésekben visszalépésre bírni. Karácsony gyanútlanul besétált a csapdába, és valószínűleg sejtelme sem volt arról, hogy a háttérben már zajlott a Medián, az ATV és a HVG összehangoltnak tűnő akciója, amely kikényszerítette a visszalépését. Még tartott az első forduló szavazatainak összeszámlálása, amikor szeptember 29-én a Medián a HVG megbízásából elkezdte felmérését a második fordulóba jutó miniszterelnök-jelöltek támogatottságáról. Az 1000 fős országos reprezentatív telefonos adatfelvétel a cég szerint október 4-én zárult.

Csakhogy újságcikkekben megjelent, és maga Hann Endre, a Medián vezetője is mondta másnap az ATV VOKS című műsorában – ahol Pulai Andrással, a Publicus ügyvezetőjével és Horn Gáborral az esélyeket latolgatták -, hogy a felmérés azelőtt befejeződött, hogy Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter előállt volna a tandemben indulás ötletével. Az pedig október 1-én, délután történt meg. Nagy valószínűséggel azért jelölték meg a kutatás befejezésének az október 4-i dátumot, hogy ne kelljen magyarázkodniuk, miért vártak az eredmények nyilvánosságra hozásával október 5-ig, a VOKS adásáig.

Annak fő attrakciója ugyanis a Medián és a Publicus felmérések egyes részleteinek ismertetése volt (a fennmaradó időt sem hagyták kihasználatlanul, azt a DK jelöltjének “ekézésére” fordították). Kérdéseket vet fel, hogy a HVG miért engedte át az általa megrendelt kutatás legütősebb eredményének – MZP és Karácsony helycseréjének – közlését az ATV-nek. (Ha valaki pizzát rendel, normális esetben nem a szomszédhoz viteti, hogy az egyen először belőle.) Azért dönthettek így, mert  ezzel a konstrukcióval érhették el a legtöbb embert, a legnagyobb hatást. A szerkesztők mindent meg is tettek ez utóbbi érdekében, a beszélgetés alatt háromszor is hosszasan mutatták a helycserét jól áttekinthetően szemléltető ábrát, majd az adás végén feliratozva is megjelentették az új erősorrendet.

A Publicus felméréséből a műsor elején egy teljesen lényegtelen adatot, a tandemben indulás esetét vizsgálót emelték ki, aminek lehetősége addigra ki lett zárva, másrészt nem adott képet a Karácsony és Márki-Zay közti erőviszonyokról. Aznap este, és a következő napokban az internetes hírportálok és a nyomtatott sajtótermékek szalagcímekkel, nagy terjedelemben tárgyalták a Medián által mért fordulatot, míg a Publicus mérése visszhangtalan maradt, az ellenzéki médiumok közül tán csak a Népszava tett említést róla. Az eredmény ismert, Karácsony visszalépett.

A történet ezzel nem ért véget, a “rókáról” le lehetett húzni még egy “bőrt”. A második forduló megkezdésének másnapján, október 11-én – két nappal a Dobrev-Márki-Zay televíziós vita előtt –  a hvg.hu főoldalán ezt a hírt közölte: MediánMárkiZay előnyhöz juttathatja az ellenzéket (amit újfent cikkek sora követett más helyeken). Az írásban azt fogalmazták meg, hogy csupán a hódmezővásárhelyi polgármester tudná legyőzni Orbán Viktort 2022-ben. Ezt az állítást nem egy új, hanem a korábbi háromszereplős felmérés adataival támasztották alá. Nehezen érthető, hogy egy komoly hírportál hogy tekinthetett relevánsnak egy több, mint tíznapos adatfelvételt, tudva, hogy a jelöltek támogatottsága szinte óráról órára változhat – amire példa Márki-Zay előretörése egy-két nap leforgása alatt -, pláne, hogy közben Karácsony Gergely visszalépésével merőben új helyzet állt elő.

Ezt csak a manipuláció szándéka magyarázhatja. Az is rejtély, hogyan jutott erre a megállapításra a közvéleménykutató cég. Emlékezzünk: az előválasztás első fordulójában Dobrev Klára ~35%-ot, Karácsony ~27-et ért el, míg a hódmezővásárhelyi polgármester csak a harmadik helyen végzett 20 %-os támogatottsággal. Ennek az eredménynek az ismeretében jelölték őt a többségében baloldali válaszadók – Dobrev és Karácsony támogatóinak aránya a felmérésben is 61 %-os volt – hármójuk közül a regnáló miniszterelnök legyőzésére egyedül esélyes kihívónak. Hihető? Aligha!

A felmérést teljes terjedelmében a HVG október 6-i szerdai száma közölte. Kérdés, szerepelt-e ez a részlet a lapban – az interneten nem volt nyoma -, ha igen, miért nem tulajdonítottak akkor is hasonló jelentőséget neki? A Medián-felmérés kimondottan a kormányváltást akarók között érdeklődött (maga Hann Endre fogalmazott így a hvg.hu -n megjelent  MediánMárki Zay előzi Karácsonyt, a többség kormányváltást akar című írásában). Hogyan tudták megállapítani, hogy az egyes ellenzéki miniszterelnök-jelöltek mennyire mozgósítanák a kormánypárti szavazókat? (Állítólag ezt is figyelembe vették.)

Ha pedig elírás történt, és nemcsak ellenzékieket kérdeztek, akkor olyan kevesen lehettek az értékelhető választ adók – számukat a minta méretéből kiindulva 2-300 főre becsülte egy szakértő -, hogy kivetíteni az eredményt az ellenzéki szavazótábor egészére, és sulykolni azt kétségbevonhatatlan tényként, kimeríti a szándékos megtévesztés fogalmát. Hogy lehet az, hogy az ellenzéki média szinte egésze csak a Medián mérését tekintette mérvadónak még úgy is, hogy az az első forduló eredményétől, más mérésektől szignifikánsan eltért? Amikor nemrég egy kutatás nyilvánosságra került eredményei váratlanul a kormánypárt jelentős előnyét mutatták ki, cikkek sora bizonygatta az ellenkezőjét az előválasztás során figyelmen kívül hagyott közvéleménykutató cégek felméréseire hivatkozva.

Manipulációra utalnak a közösségi oldalakon, vagy egyes hírportálok internetes szavazásain történtek is. A második fordulóba jutott jelölteknek, Dobrev Klárának és Márki-Zay Péternek az RTL Klub csatornáján lezajlott televíziós vitája előtt az Index hírportál internetes szavazást hirdetett a szereplők támogatottságának felmérésére – Lezárult az Index szavazása a miniszterelnök-jelöltekkel kapcsolatban -, majd egy közleményt adott ki, melyben ez a mondat kapott helyet: “Magunk is a számok, adatok mögé néztünk kicsit és találtunk pár anomáliát, ami arra enged következtetni bennünket, hogy volt néhány eset, amikor egy webhelyről a megszokott és elfogadható mértéknél lényegesen több szavazatot adnak le egy jelöltre.” A felmérés eredménye – amíg a csalás miatt le nem vették az oldalról – Márki-Zay előnyét mutatta ki 70-30 %-os arányban.

Kísértetiesen egyező arányt mért a vita után a HVG és a Telex is – a portálok nem vizsgálták a szavazatok eredetét -, amelyek felvetik ezekben az esetekben is a csalás gyanúját, különösen ezen cikk tartalmának fényében: Závecz: szorosan, de Dobrev Klára nyerte a miniszterelnökjelölti vitát. Hasonlóan nem lehet kizárni a szervezett csalást a különböző közösségi oldalakon – YouTube, Facebook – történtek esetében sem, amelyek használatára főleg Márki-Zay kampánycsapata helyezett hangsúlyt. Erre utal a 444 hírportál “Karácsony és Márki-Zay küzdelme belülrő”l című írásának mondata: “Látszott az is, hogy a közösségi oldalakon nagyon felerősödött a Márki-Zayt támogatók hangja.”

A következő mondatok pedig a Népszava egyik cikkében láttak napvilágot “Feltűnő volt a kampányban, hogy Márki-Zay Péter gyakran hivatkozott YouTube és Facebook-elérésekre, lájkokra, mint kiderült, egyáltalán nem véletlenül.”  Régi manipulatív választási fogás, hogy egy induló azt a képet igyekszik kialakítani magáról, hogy ő a fiatalok támogatottja, míg ellenfele az időseké (amivel azt sugallja, hogy ő a jövő, a változás, az előrelépés embere, vetélytársa pedig a múlté). Hasonló taktika annak propagálása, hogy támogatói a képzettebbek, műveltebbek közül kerülnek ki, riválisa hívei pedig az alacsony képzettségűekből.

Bevett módszer az is, hogy a jelölt azt bizonygatja, támogatottsága egyre nő, még ellenfele szavazóinak egy része is átpártolt hozzá. Márki-Zay élt mindegyik praktikával, s állításainak alátámasztására érvként jól mutatott az internet “népének” támogatása. Egy egész csapat munkálkodhatott ennek a képnek a kialakításán lájkokkal, hozzászólásokkal. (A HVG kommentfalán például az előválasztás környékén megszaporodtak a frissen regisztrált hozzászólók – ott egy személy akár több felhasználói néven is kommentelhet -, akik támadtak mindenkit, aki a hódmezővásárhelyi polgármestert kritizálta. A legtöbbjük azóta eltűnt.) Persze, az egész mit sem ért volna, ha a média nem közvetíti a felrajzolt képet a választók széles tömegei felé, de ebben nem volt hiba.

A minden lehetséges fórumon zajló manipuláció célja a hógolyó-effektus kiváltása volt, amelyhez a körülmények kiváló terepet biztosítottak. Az ellenzéki szavazó az előválasztás során azt a személyt akarta kiválasztani, aki 22-ben legyőzheti Orbán Viktort, s arról, hogy ez ki lehet, a médiából tájékozódott. A közvéleménykutatások és médiabeli tálalásuk tehát alapvetően befolyásolhatták nagyon sok ember választását, és ez döntő lehetett az ismert végeredmény kialakulásában.

Hogy mi lehet a folytatás?

Az egyértelműen kihámozható Márki-Zay eddigi megnyilvánulásaiból: a jobboldali átrendeződés kieszközlése után létrejövő új erő élén győzelem a 2026-os választásokon, a baloldal kiszorításával egy tartós fundamentalista keresztény-konzervatív uralom megvalósítása a Fidesz-vonalat követő belpolitikával – csak úgymond “lopás” nélkül -, és az amerikai törekvésekhez igazodó külpolitikával.

Ezt szolgálja párt- és frakcióalapítási terve – amit a hat párt csak késleltetni tud, megakadályozni nem -, ezért beszél a kiábrándult, és a még hű, de “becsületes” fideszesek integrálásáról, ezért titkolja az ellenzéki jobboldaliak átcsábításának szándékát, törekszik a polgármesterek megnyerésére, etc. Miniszterelnökként lesz elég befolyása és pénze – az uniós pénzcsapok megnyílásával -, hogy maga mellé állítsa azokat a politikusokat, civil szervezeteket, társadalmi rétegeket, akik/amelyek támogatása szükséges tervei megvalósításához.

Nem lesz könnyű dolguk mostani szövetségeseinek, ha meg akarják akadályozni Magyarország fejlődését ellehetetlenítő egyeduralmi törekvéseit.







Amerikai Népszava Opinion

Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.

Előző cikk

Trump “sörpuccsa” volt a Capitolium ostroma, Trump Amerika Hitlere lehet

Következő cikk

Kazahsztán lehet az Orbán-rendszer bukásának előképe