/

Hitlernek a Reichstag felgyújtása, Orbánnak a vírus az ürügy a nyílt diktatúra bevezetésére

“Ahogy annak idején Hitlernek a Reichstag felgyújtása jött kapóra – ha csak nem ő csinálta –, úgy a mi kormányunknak a világjárvány teremtett alkalmat arra, hogy illegitim módon bebetonozza magát a hatalomba. A vírushelyzettől teljesen független, korlátlan felhatalmazást szeretnének szerezni a hatalom rendeleti úton történő gyakorlására” – mondta Vörös Imre volt alkotmánybíró a Hírklikk című online újságnak adott interjújában. Vörös Imre volt az, aki már 2011-ben megmondta, hogy Orbán államcsínyt követett el, megdöntötte az alkotmányos rendet.

A jogtudós szerint “bármi megtörténhet. Ennek a felhatalmazási törvénynek épp az a lényege, hogy a kormány által kiadható rendeletek tárgyát sem lehet korlátozni. Ebből egyenesen következik, hogy a sajtószabadság korlátozható, azzal a hazug indokkal, hogy az újságok rémhíreket terjesztenek. Ezen kívül bármi szabályozható, amit akarnak. Ezért ragaszkodnak hozzá. Ha nem így lenne, akkor a ma meglévő egészségügyi- és katasztrófavédelmi törvények alapján kezelnék a válsághelyzetet, próbálnák visszaszorítani a járványt. Itt azonban többről van szó. Nagy lehetőség előtt áll a Fidesz, amikor megszerzi a teljhatalmat.”

Vörös Imre szerint eddig önkényuralom volt, amikor Orbán megszavazza saját teljhatalmát, átlépünk a nyílt diktatúrába: “a vádhatóság megvádolhat majd rémhírterjesztésért, amikor azt mondom, hogy a kormány a járvány ürügyén akar magának teljhatalmat biztosítani. Ha erre ráfogják, hogy ez rémhír, akkor ez büntetendő, s ezzel lényegében átléptünk az önkényuralomból a nyílt diktatúrába. Tudja, amikor az utcán megjelentek a katonai járőrök, nekem feltűnt, hogy az egyenruhások mutatóujja rajta volt a fegyverük elsütő billentyűjén. Azért csodálkoztam ezen, mert eddig ilyesmit csak az Afganisztánból érkezett híradó felvételein láthattunk, amint a taposóaknák között, a tálibokra vadászva osontak. Ez a szituáció a magyar település békés lakosai között csak a megfélemlítést szolgálhatja, nem a védelmet. Ez egy erődemonstráció, amit a járvány messze nem indokol. A katonák biztosan nem lőnek vírusokra, így aztán nagyon veszélyes az üzenet, hogy ugyan miért tartották a járőrök az ujjukat fegyver elsütő billentyűjén.”

Azért egyértelmű, hogy Orbán Hitlerhez hasonlóan a járvány ürügyén nyílt diktatúrát vezet be, aminek semmi köze a koronavírushoz, mert a vírus elleni védekezésnek “megvannak az eszközei.  A katasztrófa és az egészségügyi törvény járványügyi fejezete erre bőségesen módot adna. Ez alapján még a személyek szabad mozgását is lehetne korlátozni, mert benne van a kijárási tilalom elrendelése is. Pedig az utóbbi intézkedés már nagyon súlyos, de még ehhez sincs szükség a felhatalmazási törvényre.” A volt alkotmánybíró szerint ez a felhatalmazás senki által nem visszavonható, csak akkor szűnik meg, ha arról Orbán lemond. Ez azonban soha nem fog megtörténni, mert ha nem akarná ezt véglegesíteni, akkor egyszerűen megszabná a határidőt, vagy valóban visszavonhatóvá tenné a felhatalmazást.

Vórós Imre azt mondta: “a 8. paragrafusban már az áll, hogy a parlament csak a veszélyhelyzet megszűnése után helyezheti hatályon kívül a teljhatalmat biztosító törvényt. Márpedig a jogszabály – elég csalafinta módon – úgy fogalmaz, hogy a veszélyhelyzet megszűnését csak maga a kormány deklarálhatja! Vagyis a parlament a kormány hozzájárulása nélkül nem tudja visszavonni a felhatalmazást. A hatalom visszavételének lehetőségét csak azért írták bele, hogy a miniszterelnök puffogtathassa azt a lózungot, hogy a felhatalmazás visszavonható. Ez azonban nem igaz, csak ha maga a kormány kimondja a veszélyhelyzet megszűnését.” Ez viszont várhatóan soha nem történik meg, mert a róka nem mond le a tyúkevésről. Ha Orbán végre megszerzi a korlátlan hatalmat, akkor azt fenntartja. Ahogy a menekültek ügyében hozott veszélyhelyzetet sem szüntette meg azt követően, hogy eltűntek a menekültek.

Vörös Imre szerint is, ahogy az Amerikai Népszava megírta, az államcsíny befejezésének aktusa történik meg: “A Fidesz választási győzelme után született választási törvény elfogadását követően pedig már jeleztem, hogy befejeződött az államcsíny. A kizárólagos hatalomgyakorlásnak, az önkényuralomnak az alapját már akkor lerakták, s most a felhatalmazási törvény ezt a folyamatot zárja le.” Abból is látszik, hogy itt végleg szerzik meg a korlátlan hatalmat, hogy “ha a 90 napos határidőt elfogadta volna a kormány, akkor az azt jelentené, hogy a rendeletek, amelyeket a veszélyhelyzet miatt hoztak, automatikusan érvényüket vesztették volna. A kormány ez ellen nem tudna tenni semmit, mert az átmeneti felhatalmazás erről szól. Miután ezt a korlátozást nem fogadja el, ezért okkal feltételezhetjük, hogy ragaszkodik a megszerzett hatalomhoz.”

A volt alkotmánybíró szerint a Fidesz által elfoglalt és kézzel vezérelt alkotmánybíróság sem tenne ez ellen semmit: “Nem tenne semmit, de ne csodálkozzon, ha a történtek után én bármit el tudok képzelni. Öt éve nem szünteti meg az alkotmánybíróság a törvénytelenül fenntartott bevándorlási válsághelyzetet, akkor miből gondolja bárki, hogy a vírusjárvány lezárulta után fellépnek a kormány által kierőszakolt teljhatalom ellen?

Végezetül, Vörös Imre szerint Orbán ezzel abba az irányba vitte el a dolgokat, amelyek az utcán fognak eldőlni, mert a jogi megoldás lehetőségeit lezárta: “Nem vagyok ugyan híve annak, hogy az utcán dőljenek el a dolgok, de lassan túl vagyunk azon a ponton, amikor a helyzetet jogi úton meg lehetne javítani. Nyilvánvalóan nem jogállamban élünk már, a kormány pedig elszánta magát, hogy akár erőszak alkalmazása révén is megtartsa a hatalmat. Az ilyen helyzet rendre az utcán végződik. Most ugyan csak arról szól a vita, hogy meghozzák a felhatalmazási törvényt, de az egész meg van hintve járőröző, géppisztolyos katonákkal. Tehát a kormány nagyon veszélyes útra lépett.”

 





Amerikai Népszava Opinion

Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.

Előző cikk

Nem lehet határidő és garanciák nélkül korlátlan felhatalmazást adni

Következő cikk

Hálásak legyünk-e a korrupciós pénzekből származó adományokért?

en_USEnglish