2024, június14, péntek
KezdőlapAmerikai életHogyan éljük túl ezt a nyarat?

Hogyan éljük túl ezt a nyarat?

-

Nemcsak a hőség fenyeget, hanem a madárinfluenza és a Covid új mutációja is. A madárinfluenza emberről emberre terjedő mutációja nagy fenyegetést jelent, még akkor is, ha egyelőre csak az állatokról emberre terjedő variáns ismert, emellett a Covid újabb variánsa is jelen van, s újra aktuális a kérdés, hogy oltassunk vagy ne oltassunk?

Az emberiség nehezen szembesült a Covid járvánnyal, nehezen vette tudomásul a veszélyt és a korlátozásokat, miközben a legvadabb összeesküvéselméletek születtek, amelyek arra irányultak, hogy miután sikerült megfékezni a járványt, bagatellizálják a járványok okozta veszélyt, illetve valamilyen összeesküvés részeként mutassák be.

Ez minden szempontból veszélyes, ráadásul a szakemberek arra számítanak, hogy a nagy járványok nem elmúlnak, hanem egyre több lesz belőlük. A szakemberek szerint a Covid járványhoz hasonló következő nagy járvány az emberek között terjedő madárinfluenza járvány lehet. Ezen a nyáron sorsdöntő lehet, hogy lesz-e emberről emberre terjedő variáns.

Jelenleg a H5N1, a madárinfluenza vírus változata hat kontinensen létezik, ami példátlan esemény – mondta Dr. Maurice Pitesky, a UC Davis School of Veterinary Medicine docense az Ethnic Media Services sajtóbeszélgetésén, aki a magas patogenitású madárinfluenza-betegség modellezésére összpontosít.

A vírus a fertőzött vízimadarak ürülékén keresztül terjed, mondta Pitesky, megjegyezve, hogy sok tejtermelő és baromfifarm rendelkezik lagúnákkal és más nagy víztestekkel a közelben. A tejfeldolgozók körül kóborló elvadult macskák is csatornái a vírus terjesztésének, csakúgy, mint a fertőzött farmok és üzemek felszerelései.

Jelenleg azok vannak veszélyben, akik a mezőgazdaságban, az állattartásban dolgoznak és állatok körül élnek. Nagyon fontos, hogy ők megfelelően védekezzenek, ami nemcsak a saját egészségük miatt fontos, haem azért is, hogy a vírus ne kapjon nagy területet, és ne kezdődjenek el a mutációk, amelyek más emberekre is veszélyesek lehetnek.

A baromfi- és tejiparban dolgozók egyedülálló kockázatnak vannak kitéve a fertőzés elkapása tekintetében: a beteg madarakkal szorosan érintkező emberek elkaphatják a vírust, ha az ember szemébe, orrába vagy szájába kerül, vagy belélegzik. A védőruhák, kesztyűk, maszkok viselése rendkívüli kihívást jelenthet a hatalmas hőségben.

A csirkék vakcinázása herkulesi feladat: az Egyesült Államokban jelenleg körülbelül 8 milliárd csirkét tenyésztenek évente. A terjedés bizonyos régiókra való visszaszorítása is nehéz: az állatokat csak akkor tesztelik, ha átlépik az államhatárokat. így sokáig azt sem lehet tudni, hogy fertőzöttek vagy nem.

A madárinfluenza valamilyen szinten kockázatot jelent mindannyiunk számára; annyi vírus lebeg a környéken. Nagyon sok új kutatás foglalkozik az emberi szennyvíztisztító létesítmények szennyvizében lévő vírussal. A madárinfluenza ugyanis rendkívül halálos az emberekbe kerülve – mondta Dr. Peter Chin-Hong, az orvostudomány professzora, a San Francisco-i Kaliforniai Egyetem immunkompromittált gazdaszervezetének fertőző betegségeivel foglalkozó programjának igazgatója.

Az emberek számára egy nagyon rossz influenzának tűnik, de a halálozási arány sokkal magasabb annál – mondta. Az ok, amiért kezdetben olyan halálos az emberekben, az az, hogy nem vagyunk hozzászokva ahhoz, hogy ilyen fertőzésekkel találkozunk. Ez majdnem olyan, mint a COVID korai napjai. Az immunrendszerünk nem ismeri fel és veszi célba.

Könnyen lehet, hogy újabb világjárvány lesz belőle. Az 1918-as „spanyol influenzát”, amely több mint 50 millió ember halálát okozta világszerte, madár eredetű génekkel rendelkező H1N1 vírus okozta. A mai fejlettebb egészségügy és terápia csökkentheti a halálesetek számát, de egy világjárvány kialakulása komoly veszéllyel fenyeget.

Eddig három emberfertőzött esetet jelentettek az Egyesült Államokban. Mindegyik esetben a fertőzés kötőhártya-gyulladással, a szem kipirosodásával jelentkezett, és a tünetek viszonylag enyhék voltak. A járványgörbék figyelembe vételével azonban ez változhat, a vírusok alkalmazkodnak az új célpontokhoz.

Chin-Hong és Pitesky azonban úgy véli, hogy az emberek madárinfluenza-fertőzéseiről nagyon kevés a jelentés. A Gazdaságpolitikai Intézet adatai szerint a bevándorlók a húscsomagolóiparban dolgozók 56%-át, a baromfiiparban pedig 28%-át teszik ki. Köztük sok az illegális munkás, akik nem fedik fel magukat és nem mennek orvoshoz.

Az alkalmazottak szűk helyen dolgoznak, kevés vagy semmilyen védőfelszereléssel, hogy elkerüljék a vírusnak való kitettséget. Chin-Hong szerint a bevándorlási státusz, valamint a betegnapok fizetésének elvesztése eltántoríthatja a munkavállalókat a bejelentéstől. Sokan azért sem szólnak, hogy ne essenek ki a munkából, mert azokat a napokat nem fizetik.

Az ismert három eset csak a jéghegy csúcsa. Még azt sem tudjuk, hány embernek van tünetmentes fertőzése. Sok dolgozó fél a deportálástól. Tehát ha lenne valami szabályozás a bevándorlási amnesztia körül, az ebből a szempontból is fontos lenne. Ennek hiánya még egy világjárvány kialakulását is veszélyeztetheti.

A megbetegedők és a járvány idején le kell zárni a gazdaságokat, ami bevételkiesést jelent. A szövetségi kormány napi 50 ezer dollárt biztosít az ideiglenesen bezárt farmoknak. Chin-Hong szerint az emberek potenciálisan megkaphatják a vírust, ha nem pasztőrözött tejet fogyasztanak, vagy nem pasztőrözött sajtot esznek.

Egy közelmúltbeli kutatásban az egereknek H5N1-vel fertőzött tehenek tejét adtak. A vírus elhagyta a beleket, és a tüdőbe került, és az állatok nagyon rosszul lettek. A baromfihús az első számú állati fehérjefogyasztás a bolygón. Viszonylag olcsó és egészséges. Ami csak növeli a veszélyt az elterjedtség miatt.

Amit ma megtehetünk, hogy kerüljük a farmokat, az állatokkal való érintkezést. Mindenkit arra biztatunk, aki állatok közelében él és dolgozik, hogy használjon védőfelszerelést. Mi pedig kerüljük a nyers tejtermékeket. Baromfihúst csak nagy ellenőrzött láncolatoktól vásároljunk, ne egyéni kis farmokról. Nyers tejet és tejterméket ne fogyasszunk.

A nyár kihívása a Covid újabb variánsa, amely ugyan nem túl erős, de kellemetlen, érdemes továbbra is beoltani magunkat, különösen a veszélyeztetett rétegekhez tartozóknak, mert a vírust ugyan így is el lehet kapni, de könnyebb lefolyása lesz és kevésbé jelent veszélyt.

A nyár újabb kihívása pedig a rögzült klímaváltozás, az égető nap, a dehidratáció és a hőségbetegségek. Fogyasszunk sok vizet (ne alkoholt), védjük magunkat a nap sugaraitól  és tartózkodjunk eleget az árnyékban.

 

Amerikai Népszava
Amerikai Népszava
Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.
25,000KövetőKövessen minket!
1,000KövetőCsatlakozzon!
340KövetőIratkozzon fel!

Legutóbbi bejegyzések