2024, március4, hétfő
KezdőlapKiemelt fő hírJöhetnek a perek a Gyurcsány-ellenes propagandafilm miatt

Jöhetnek a perek a Gyurcsány-ellenes propagandafilm miatt

-

Dobrev Klára a hírek szerint egyelőre csak az MTVA-t pereli, mert a közszolgálati rádióban a hazug Gyurcsány-film alapján tényként közölték róla, hogy ő hozott döntést 2006-ban a szemkilövésről és a rendőri brutalitásról. Az eset azonban rávilágít arra, hogy a felismerhető és beazonosítható közszereplőket hamis színben tüntették fel, róluk valótlan tényeket állítottak. Most legújabban pedig Hann Endre tette szóvá, hogy mind a személyét, mind az általa vezetett Medián közvéleménykutatót is olyan hamisan ábrázolták, hogy az egyértelműen hitelrontás.

A Gyurcsány-film egy hazug összeesküvés-elmélet alapján interpretálja a 2006-os eseményeket, azt a látszatot keltve, mintha a film a valóságot mutatná be. A film fikciós jellege mögé nem lehet elbújni, mert konkrét eseményekről szól, beazonosítható közszereplőkkel, akikről közönséges hazugságokat állítanak. Nyilvánvalóan személyiségi jogokat sért a film, mert ha valakiről valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy valós tényt hamis színben tüntetnek fel, azzal megsértik az illető jó hírnevét, az emberi méltóságát, a becsületét, összességében a személyiségi jogait.

A bírósági gyakorlat alapján nem szükséges, hogy az illetőt saját nevén nevezzék, a jogsértés megállapításához elég, ha a sértett felismerhető és egyértelműen azonosítható. Nem lehet hivatkozni a film fikciós jellegére, mert a filmet nem úgy promotálták, hogy egy kitaláció, aminek semmi köze nincs a valósághoz, ezért senki nem gondolja, hogy amit filmben lát, az igaz. Ellenkezőleg, a film a választások előtt azt a célt szolgálja, hogy az emberek elhiggyék a filmben látható történetet, s annak alapján alakítsanak ki véleményt a filmben beazonosítható szereplőkről.

A film ezért kifejezetten ezzel a szándékkal készült tudatos lejáratás, hazug propaganda, valótlan tényállítások tömkelegéből építkező rágalmazás. Ezért még a rágalmazás büntetőjogi tényállása is felmerül. Ez nem művészi alkotás, hanem a valós tények meghamisítása. Ez nem a művészi szabadság, hanem a tudatos ferdítés és lejáratás iskolapéldája. Az események feltárhatóak, ha az alkotók szándéka a valóság bemutatása lett volna, akkor megtehették vona. A hazugság, az uszítás, a gyűlöletkeltés, a hamis propaganda, a tudatosan valótlan tényállítás nem a művészi szabadság része.

Érdekes próbája lenne az igazságszolgáltatás függetlenségének, valamint a „művészi” szabadság határainak, ha megszületnének a film elleni keresetek. Különösen akkor, ha a bíróság túllépne azon, hogy beazonosítható, felismerhető közszereplők konkrét történelmi eseményekkel kapcsolatos ténykedésével kapcsolatos hazug, valótlan tényállítások nem tartoznak a művészi szabadságba. Nem tekinthető művészetnek a szándékos hazugság és lejáratás, a valós tények meghamisítása. Nem a hordozó anyag vagy a műfaj tesz valamit művészetté. Attól, hogy film, még nem művészet.

A filmnek Dobrev Klára, Gyurcsány Ferenc és Hann Endre mellett további sértettjei is vannak, például Szilvásy György. Ha valóságbizonyításra kerülne sor, érdekes lenne, hogyan bizonyítja a stáb és a mögötte álló fasiszta bűnszervezet, hogy 2006-ban ez történt. Miközben az érintettek nyilvánvalóan tudják bizonyítani az ellenkezőjét, még akkor is, ha a bizonyítási teher a másik oldalon van. A sértetteknek nincs veszíteni valójuk, de ha a bíróság korrektül jár el, a gyűlöletfilm kontraproduktív lehet, mert a per során kiderülhet az igazság.

Nincs is szebb annál, amikor a „hazugságról” készített film tömény hazugság. Ezt (is) elkúrták. Mint az egész országot.







Amerikai Népszava
Amerikai Népszava
Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.
25,000KövetőKövessen minket!
1,000KövetőCsatlakozzon!
340KövetőIratkozzon fel!

Legutóbbi bejegyzések