/

Závecz-kutatás: Márki-Zay nem a “harmadik pólus”, nem indult meg a jobboldal az ellenzék felé

13 perc olvasási idő
20

Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt a kommunikációjában Orbánnal és az ellenzéki összefogással szemben különálló, harmadik pólusként határozza meg magát, amikor a “harmadik harmadról” beszél, akiket szerinte ő tud megszólítani. Márki-Zay Péter szerint az első harmad Orbán szavazóiból áll, a második harmad az ellenzéki összefogás támogatói, a harmadik harmad a bizonytalanok és a Fideszből kiábrándultak rétege, amelyet ő tud elérni.

A számok azonban nem igazolják ezt a felosztást. Júliusban mért a Republikon utoljára 33 százalék bizonytalan szavazót a teljes felnőtt népesség körében. A megbízhatónak tekinthető Závecz már augusztusban is csak 22 százalékot mért, szeptemberben és októberben pedig 23 százalékot. Ekkor Márki-Zay Péter még sehol nem volt, az eredményekhez semmi köze nem lehet, és már ekkor se volt egyharmad a bizonytalanok aránya. A Fidesz és az ellenzék fej-fej mellett állt 37-39 százalék körül. Mindkét tömörülés majdnem duplája a bizonytalanoknak, ezért az nem egyharmad.

Nemcsak azzal van baj, hogy ez nem “egyharmad”, hanem azzal a sugalmazással is, mintha ez az egyharmad Márki-Zay Péter mögött állna, és ő ezt az “egyharmadot” képviselné. Ez az “egyharmad” nem Márki-Zay Péteré, hanem ez a kevesebb, mint egyharmad senkié. Ezt egyelőre ne mutassa be úgy, mintha ezek mögötte állnának. Ezekből lehet fideszes és ellenzéki szavazó is, maradhatnak bizonytalan nem szavazók is. Ő nem a “harmadik”, hanem a második egyharmadot, az ellenzéki összefogást képviseli, méghozzá a hat ellenzéki párt közös programja alapján.

Októberben nőtt 4 százalékkal az ellenzéki összefogás előnye Orbán szavazóival szemben, amikor is a Fidesz tábora 2 százalékkal csökkent, amiből 1 százalék ment csupán az ellenzéki összefogás szavazói közé, 1 százalék egyéb pártlistához, így az ellenzéki összefogás támogatottsága csak 1 százalékkal nőtt, a bizonytalanok száma nem változott, pedig már október elején elkezdődött Márki-Zay Péter kampánya, hogy ő tudja megszólítani a jobboldaliakat, és október második felére ezzel az üzenettel megnyerte az előválasztást, de nem a bizonytalan vagy kiábrándult Fidesz-szavazókkal.

Ezek a Závecz Intézet kutatásából egyértelműen kiolvashatók:

A fenti adatokból az látszik, hogy 1. nincs önálló bizonytalan egyharmadnyi szavazó, amely azonos súlyt képviselne, mint az Orbán szavazók és az ellenzéki összefogás támogatói, 2. Márki-Zay Péter színrelépése és kampánya egy hónap alatt egyetlen százalék bizonytalan szavazót sem hozott az ellenzéki összefogásnak, 3. a Fideszt elhagyó 2 százalék fele nem az ellenzéki összefogás jobboldali miniszterelnök-jelöltjéhez, hanem egyéb pártlistához távozott. Márki-Zay Pétert nem a csalódott és átpártolt jobboldal választotta meg, hanem az ebben reménykedő baloldaliak és liberálisok.

Márki-Zay Péter az Euronewsnak adott interjújában is a “harmadik harmadról” beszélt, amely nem létezik. Mindössze 20 százaléknyi bizonytalan szavazó van, akikkel a Fidesz és az ellenzékiek is növelhetik a támogatóikat, de az egyáltalán nem biztos, hogy onnan ki szerez többet. Ha a teljes népességben levő arányokat tekintjük, akkor fele-fele arányban van esély. Ezt mutatja az, hogy nem indult meg a fideszes jobboldal az ellenzéki összefogás felé azért, mert a jobboldali Márki-Zay Péter lett a miniszterelnök-jelölt.

*

Egyelőre nagyobb az ebben való reménykedés a baloldalon, mint a jobboldal erre adott válasza. Márki-Zay Pétert nem a jobboldal és nem a biznytalanok választották meg, hanem balliberálisok, akik azt hiszik, hogy egy jobboldali jelölttel több fideszes szavazót szereznek. Nem az ellenzék közös propgramjában, hanem egy jobboldali személy elfogadottságában bíznak. A számok azonban nem ezt mutatják, mert az ellenzéki összefogás nagyjából azonos támogatást élvezett nélküle is, s az összefogás ténye és az előválasztás hangulata hozott még egy százalékot.

Miután Márki-Zay Péter önálló pártot és saját parlamenti frakciót akar, a számok alapján nem létező “harmadik harmad” emlegetésével azt a hatást kelti, mintha ő a magyar politikai élet harmadik pólusa lenne, egyenlő szinten Orbánnal és az ellenzéki összefogással. Ez azért visszatetsző, mert egyrészt nem igaz, az ő támogatottsága kizárólag az ellenzéki összefogás szavazóinak támogatásából áll, másrészt ez megint olyan hatást kelt, mintha az ellenzéki összefogással szemben határozná meg magát, és mintha ellensúlyt keresne magának az összefogás pártjaival szemben.

Márki-Zay Péter az előválasztás második fordulójában jelentősen megosztotta az ellenzéket, és kész csoda, hogy ennek alapján nem mutatott ki a Závecz csökkenést az ellenzéki szavazók támogatói között. De Márki-Zay Péter az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjeként akkor számíthat a szavazatok maximalizálására, ha nem úgy akar fideszes szavazatokat szerezni, hogy közben rendszerint elhatárolódik az ellenzéki összefogástól, mert akkor több szavazatot veszít, mint amennyit hoz.

Ha Márki-Zay Péter egyesíteni és maximalizálni akarja az Orbán-ellenes szavazók táborát, akkor a baloldalellenes informális kampányát és uszítását be kell fejeznie, mert a jelszavával ellentétben, jelenleg azt látszik, hogy nem bal, hanem jobb, a személyes karrierjét tekintve pedig felfelé. Független elemzők számára ez így tűnik, és ezt erősíti a “harmadik harmadról” szóló valótlan állítása is, ha nem teszi hozzá, hogy azokat nem a saját bázisának tekinti (mert a saját bázisa az ellenzéki összefogás), hanem a 20 százaléknyi bizonytalant akarja megnyerni az ellenzéki összefogásnak.

*

Ha egyesíteni akarja lélekben is az ellenzéket, Márki-Zay Péternek bocsánatot kell kérnie az orbánista propaganda felhasználásáért, a “gyucsányozásért” (mert Gyurcsány szavazói nélkül nem lesz még hódmezővásárhelyi polgármester sem), ahogy azért is, hogy egyenlőségjelet húzott Orbán és Gyurcsány közé, be kell fejeznie a hazug “harmincévezést”, amivel egy kalap alá veszi Orbánt és a 2010 előtti jogállami demokráciát, az ellenzék felosztását “tisztákra” és “nem tisztákra”, és be kell fejeznie az ellenzéki összefogással szembeni hatalmi góc építésének üzeneteit.

Márki-Zay az Orbántól való szabadulás vágya miatt sokakkal elhitette, hogy csak ő és senki más nem képes leváltani Orbánt, miközben csak a teljes ellenzéki összefogásnak van matematikai esélye erre, nem pedig neki. Fanatikusai kétségbe vonják a szabad gondolkodás és a kritika jogát is vele szemben, de ő maga az előválasztás második fordulójában megengedhetelen kampányt folytatott, amellyel sokakban elhintette azt a gyanút, hogy egy másik Orbán Viktor, egy potenciális diktátor áll előttünk. Rémisztő, hogy egy újabb vezérelvű  “politikai termék” legyen az ellenzék vezetője.

Ha nem azonosul azokkal, akiknek a miniszterelnök-jelöltje, hanem elhatárolódik burkoltan tőlük, akkor elidegeníti magától azokat, akiket képviselnie kellene. Ezt a bizalomvesztést helyre kell állítania a személyével kapcsolatban, mert addig nem lesz béke az ellenzék soraiban. Akik egy másik Orbán Viktort látnak benne, azokat hitelt érdemlően meg kell nyugtatnia, hogy nem az, mert különben nem a lehető legtöbb, hanem a lehető legkevesebb szavazóival fogja zárni a választásokat.

A sunyi kettős beszédnek véget kell vetnie, ellenkező esetben joggal gondolja bárki, hogy ez van a szívében, amitől viszont Isten mentse meg Magyarországot. Egy Orbán elég volt. Nem igaz, hogy Orbánnál már rosszabb nem lehet. De lehet. Egy másik, még erőszakosabb Orbán, aki elölről kezdi ugyanazt.







Amerikai Népszava Opinion

Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.

Előző cikk

Videó: Bandaháború a Hit Gyülekezete körül, az alvilág vadászik Németh Sándorra, és a Száva-család tagja védi

Következő cikk

Jöhetnek a perek a Gyurcsány-ellenes propagandafilm miatt