/

Jóknak beszélt a pápa az idegen kultúrákról

15 perc olvasási idő
17

Ferenc pápa történelmi látogatást tett a csíksomlyói búcsún, amely az erdélyi magyarok történelmi zarándokhelye, akikhez sokan csatlakoznak minden évben az anyaországból is. A katolikus pápa keresztény elveket hirdet a szegényekkel, az üldözöttekkel, a menekültekkel kapcsolatban, feladatának elsősorban a krisztusi elvekben és a lelkiekben való erősödést, a kiszolgáltatottakkal szembeni szolidaritást tekinti, és nem az ultramontán militáns politikai katolicizmust, az állam és az egyház összefonódását, és egy vallási ideológiai elnyomó állam (sőt: Európa) létrejöttét szorgalmazza.

Pápasága aszinkronban van a világban feltámadt középkori feudális (fasisztoid) elnyomó rendszerek kialakulásával, amelyek a “kereszténységre” hivatkozva akarnak létrehozni antiliberális, antidemokratikus, zsarnoki államokat, minden megnyilvánulásukkal tagadva a bibliai és keresztény normákat, amelyeket Ferenc pápa hirdet.

Ezért a vaskalapos, hagyományos középkori katolicizmusban megkövesedett klérus, és a kereszténységet politikai célokra használó antikrisztusi figurák, mint Orbán Viktor és társai, hűvös távolságtartással és kritikával kísérik a katolikus egyház történetének egyik legkrisztusibb és leghumánusabb pápájának tevékenységét, aki a keresztény lelkületet hirdeti. Legalábbis abban a vonatkozásban, hogy a kereszténység nem fasisztáknak való ideológia, nem embertelenséget, szeretetlenséget, nem gyűlöletet, nem a szegények és a nyomorultak, a hajléktalanok és a menekültek megvetését, elutasítását jelenti, mert Isten szereti a gyengéket és fontosak neki. Minden ember gyenge, aki azt hiszi magáról, hogy erős, az a leggyengébb. De akik kiszolgáltatottak, azok segítségre és gyámolításra szorulnak.

Ennek megfelelően Ferenc pápa nem kötött kompromisszumot most sem, amikor az erdélyi magyaroknak prédikált, és a nemzetek feletti egyházról, az idegen népek, nyelvek, kultúrák érintkezéséről beszélt, s arra bíztatta a hallgatóságát, hogy ne féljenek a másokkal való találkozástól, együttéléstől. Ez éppen ellentéte annak, amit a magyar katolikusok (és főleg a határon túli, különösen az erdélyi magyarok), de a magyar reformátusok is hallanak kereszténység címén. Orbán politikai kereszténysége a nemzettel és a nacionalizmussal azonosítja a kereszténységet, és a kereszténység védelmét abban látja, ha védi az országot mindenféle keveredéstől, más kultúráktól.

A kereszténység feloldja a nemzeti identitást

Ferenc pápa éppen ennek ellenkezőjét hirdette az erdélyi magyaroknak, akiknek nőhetett a fülük, mert ilyen nyitottságot, oldottságot, valójában krisztusi tanítást még nem nagyon hallottak. Ez ellenkezője annak, amit ők kereszténységnek hisznek, viszont ez a keresztény szemlélet. A kereszténység nemzetek fölött áll, Isten országának polgárai szellemi értelemben elveszítik a nemzeti identitásukat, Krisztus identitásúak lesznek. Ezért nincs két ellentétesebb dolog, mint a kereszténység és a nacionalizmus, a kereszténység és a nemzeti identitás. A nemzeti identitás adottság, minden ember beleszületik fizikailag egy nemzetbe, annak hű fia lesz társadalmi és a látható világ értelmében. De amikor kereszténnyé válik, egy tágabb és magasabb identitás része lesz.

A kereszténység a nemzetek fölött áll, egy nem látható szellemi valósághoz kapcsolódik. Az evilági társdalmi és kulturális identitásnál magasabbrendű szellemi identitást ad, amely nem megerősíti a nemzeti identitást, hanem másodlagossá teszi. A Krisztusban való testvériség, az Isten országához való tartozás feloldja a nemzeti identitásokat, az ellentéteket és gyűlölködéseket. Erre utalt beszédében a pápa, és helyesen tette. Amikor valaki Isten elé járul, amikor Istent keresi, akár egy szobában, a szívében, akár egy zarándoklaton, akkor a nemzeti identitása megszűnik, mert nem evilágba, hanem az Isten országába lép be. Ott még Kövér László sem a magyar nemzeti identitásával bírna, ha keresztény lenne, és életében tudná, miről beszélünk, hanem Krisztusban elnyert nemzetek feletti identitásával (ha lenne neki ilyen).

A kereszténység elfogadó, befogadó, nem kirekesztő. Krisztus minden emberért meghalt, Isten akarata az, hogy minden ember hozzá forduljon, megismerje az igazságot, és Krisztusban igaz emberré váljon, az üres, halott szíve feltámadjon, és Isten országa a szívébe költözzön. Akiknek nagyon fontos a külső, emberi evilág, nemzeti és egyéb kulturális identitások, azoknak nincs efölött álló, belső krisztusi identitásuk. Ezért fontos nekik a külső, mert belül üresek, halottak. Orbán szellemi értelemben egy hulla, és halottakhoz beszél, antievangéliumot hirdet. A maga üres és halott voltát dicsőíti, azt magasztalja fel, és azt az antikrisztusi hazugságot hirdeti, hogy a külső evilági identitás a legfontosabb. Mert nem tudja, hogy van más is. Méghozzá éppen a keresztény szellemi, krisztusi identitás.

Krisztusban nincs se zsidó, se görög, se férfi, se nő

Isten országáról beszélt a pápa, amikor azt mondta, hogy Krisztusban egyek vagyunk más nemzetből származókkal, egyek vagyunk a különféle nyelvekben, kultúrákban, amelyekben gyönyörködünk, összeköt a testvériség. Ez a szellemi egyház, amelyben nincs zsidó, görög, pogány, ilyen vagy olyan nemzeti identitás, nincs férfi vagy nő, csak testvérek vannak Krisztusban. Ezt a belső szellemiséget kell a keresztény embereknek megjeleníteniük kifelé a világ felé is. Nem elzárkózni, nem elkülönülni, nem kirekeszteni, hanem ebbe a krisztusi testvériségbe másokat is befogadni, akik ezáltal megismerhetik az Istent, mert ez a lelkület és ez a mentalitás ellentétes a világgal, amelynek fejedelme az ördög. Aki mégis a világ mentalitását hirdeti, nevezze magát bárkinek, akár kereszténynek, valójában evilág fejedelme, az ördög uralma alatt áll. A nacionalisták mindenképp.

Hazatérésről beszélt a pápa, ez pedig az Istenhez, az Isten országához való hazatérés. Oda pedig csak úgy lehet hazatérni, ha levetkőzzük minden egyéb identitásunkat, a nemzeti identitást is, mert a tű fokán nemcsak a gazdagoknak nehéz átjutni, hanem a nacionalistáknak, a nemzeti identitásukra büszke embereknek is. Akik kívül maradnak, és úgy akarnak keresztények lenni, szükségszerűen képmutatók lesznek, mert mást mutatnak, mint akik. Akinek a szívében él Krisztus, akinek a szívében van az Isten országa, az nem hirdeti a nemzeti szuverenitást, a homogén nemzetet, mert a szívében élő Krisztusnak a szeretete, elfogadása, más emberek, nyelvek, kultúrák iránti nyitottsága van benne.

Erre egy halott szellemű ember, akinek a szíve halott, aki nem született újjá, csak akkor képes, ha legalább az emberi jogokat és az emberség alapelveit elfogadja, amelyek a liberalizmusban öltenek testet. Ezért a kereszténység és a liberalizmus nem áll egymással szemben, az egyik szellemi, a másik társadalmi szinten képviseli Isten ember iránti tiszteletét és szeretetét. Az antiliberalizmus gyűlölet. A halott szív gyűlöl, az élő szív szeret. Aki gyűlöl, az halott ember, noha fizikailag él. Akinek a szíve él, az pedig ha fizikailag meghal, akkor is él.

A pápa arra figyelmeztetett, hogy ne engedjünk azoknak a hangoknak, feltépett sebeknek, amelyek az elkülönülést és a megosztottságot táplálják, és megfosztanak a testvériség érzésétől. Mert az emberek nemcsak Krisztusban és Isten országában, de még fizikai valójukban, testi mivoltukban is testvérek, mindenki egy vérből született. Ezért az erdélyi magyarokat a románokkal és másokkal való kibékülésre és testvéri együttélésre szólította fel. A pápa Orbán Viktor és az ő hamis, hazug “kereszténysége” ellen beszélt, tagadta és cáfolta az általa hirdetett eszmék keresztény voltát, és tagadta minden szavát, amikor a nagy többségben Orbán-hívőkből álló publikumnak azt mondta, hogy “ne féljünk a kölcsönös érintkezéstől, találkozástól és segítségnyújtástól”.

A pápa még a “karaván” szót is használta, utalva a menekültekre, és az egyház vándor jellegére, mert a Biblia szerint a kereszténység, Isten igazi népe jövevény és vándor a földön. Ezért szolidáris azokkal, akik a földi életüket is jövevényként és vándorként élik, nemcsak szellemi értelemben. Zarándokolni annyit jelent, fizikai és szellemi értelemben egyaránt, mint “hinni az Úrban, aki hozzánk jön és közöttünk van”, méghozzá azért, hogy “ösztönözze a szolidaritást, a testvériséget és a jó utáni vágyat”. Ez szöges ellentéte Orbán erdélyi “igehirdetéseinek”. Ha van a tusványosi ostobaságoknak, antikrisztusi hazugságoknak antitézise, akkor a pápa csíksomlyói prédikációja az volt, mindazon részeiben, amelyekben a bibliai krisztusi kegyelmet, jellemet és szellemiséget hirdette.

Az alábbiakban olvasható a pápai beszéd magyarul, amelyet a 444.hu oldaláról vettünk kölcsön.







Amerikai Népszava Opinion

Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.

Előző cikk

Orbán a BL-döntőre cseréli a pápát

Következő cikk

A keresztény Európa bevándorláspárti, avagy “Soros” a Vatikán mögött