Kis János szerint is semmissé kell nyilvánítani az alaptörvényt, de új alkotmányhoz kétharmad kell

Az Orbán-rendszer megsemmisítésének kulcskérdéséről, a NER alaptörvényének semmisségéről írt egy rövid állásfoglalást Kis János filozófus a HVG-ben. Kis János, az SZDSZ volt elnöke, egyik alapító tagja a Karácsony Gergely által indított 99 Mozgalomnak, a magyar közélet egyik meghatározó személyisége. Ezért az alaptörvény eltörlése tárgyában írott megszólalásának nagy jelentősége van, mivel esetleges ellenzéki győzelem esetén tudni kell, hogyan lesz ebből jogállam, mit akar tenni egy demokratikus többségű Országgyűlés. A szavazóknak is tudniuk kellene, hogy mire szavaznak, mire adnak felhatalmazást.

Az örömteli fejlemény, hogy Orbán eltávolításának szándéka megérett, az ország értelmiségi elitje feladta eddigi passzív helyzetét és nem csupán az ellenzéki pártok, hanem az ország ügye a NER eltakarítása. Az még örvendetesebb, hogy egységes álláspont kezd kialakulni azzal kapcsolatban, hogy az orbáni illegitim és tartalmában is többszörösen alkotmányellenes alaptörvény semmis, mert a hatalom kizárólagos birtoklásánalk alapjait vetette meg. Erről eddig az ellenzéki pártok nem nyilatkoztak, és úgy próbálnak nekifutni a választásnak, hogy a legfontosabb kérdésben nem foglalnak állást. Ez nonszensz.

Vélhetően a rendszerváltó demokratikus értelmiségnek kell kikényszerítenie azt, hogy az ellenzéki pártok szövetsége ebben a kérdésben foglaljon állást, a rendszerváltás programját fogadja el, amely csak úgy kezdődhet, hogy egy új Országgyűlés első napján kihirdetik az alaptörvény semmisségét és az Orbán-rendszer megsemmisítését. Ezután hatályon kívül helyezik azokat a törvényeket, amelyeket a törvénytelen, alkotmányellenes alaptörvényből vezettek le, és amelyek az önkényuralom törvénytelen jogi kereteit teremtették meg.

Ebben a kérdéskörben szólalt meg most Kis János is, aki egyetért Vörös Imre alkotmánybíró és társai álláspontjával, hogy az alaptörvény semmisége egyszerű többséggel is megállapítható és kimondható, és mindenképpen kívánatos, alapvető követelmény. Vitája mindössze abban van, hogy az alaptörvény helyett hozandó új, végleges, demokratikus alkotmány megalkotásához szükséges megfelelő országgyűlési többség, minimum kétharmad, hogy az új alkotmánynak ne legyenek olyan legitimációs problémái, mint Orbán önkényes egypárti alaptörvényének.

Kis János szerint ez csak hosszú politikai küzdelemben, a Fidesz “szétmállása” után lesz lehetséges, amikor helyét elfoglalja egy konzervatív-polgári jobboldali párt (erős kétségeink vannak, hogy lehetséges-e ez Magyarországon, legfeljebb ideiglenesen, mert a magyar jobboldali hagyomány a keresztény antiszemitizmusra épül, ezért hamar szélsőjobboldal lesz belőle). Kis János szerint ideiglenes alkotmányt kell elfogadni az alaptörvény semmisségének kimondásával egyidőben, amely addig marad érvényben, amíg nem jönnek létre a demokratikus alkotmányozás feltételei.

Mindebben az a meglepő, hogy a mindenféle részletkérdésben programot hirdető és a klasszikus felelőtlen ígérgetéssel szavazókat gyűjtő ellenzéki pártok még abban sem mernek állást foglalni, hogy semmis az alaptörvény, amit azonnal el kell törölni. Arra pedig el sem kezdték a felkészülést, hogy győzelem esetén az alaptörvény eltörlésével egyidejűleg milyen ideiglenes alkotmányt fogadjanak el. De ők nyilván már tudják, és senki nem tudhatja jobban náluk, hogy a választást nem nyerik (mert nem nyerhetik) meg, ezért ők most is csak a pénzük és a mandátumaik maximalizálásán dolgoznak. Ez bennünket cseppet sem lep meg.

Ebből a helyzetből csak az mozdíthatná ki őket, ha valaki összehívna egy legitim Ellenzéki Kerekasztalt, amelybe bevonnák a különböző ellenzéki értelmiségi irányzatok, csoportok, civilek képviselőit a pártokkal együtt, ahol egyezségre jutnának a rendszerváltás programjáról és megállapodnának az első száz nap intézkedéseiről. Amiben a legfontosabb nem a 20. havi nyugdíj, hanem az alkotmányosság kérdése lenne. Az mindenesetre fontos fejlemény, hogy elindult a párbeszéd az ellenzéki értelmiségi és szakmai elitben, most már csak egy szervező kellene, aki ehhez létrehozná a megfelelő kereteket.

Szerény véleményünk szerint Orbán rendszerét nem lehet demokratikusan leváltani, mert Magyarországon nincsenek demokraikus választások, és ő a választást mindenképp elcsalja. A kérdés az, hogy kicsit kell ehhez csalnia vagy nagyot. A maximum, amire törekedni lehet, hogy nagyot kelljen csalnia, ami felébreszti az országot, és egy társadalmi ellenállás Orbánt nyílt diktatúra bevezetésére készteti, amelynek csak egy vége lehet: a gyors összeomlás, Orbán és bűntársai törvényes felelősségre vonása, a Fidesz nevű bűnszervezet betiltása és felszámolása. Az ország demokratizálása elképzelhetetlen a Fidesszel.

Azonban a választásig hátralevő egy év alatt ki lehet dolgozni a rendszerváltás törvényes programját, amelyet nemcsak egy remélt választási győzelem, hanem az Orbán-rendszer összeomlása és megdöntése esetén is lehetne alkalmazni, hogy az ország ne álljon tehetetlenül és cselekvési program nélkül, miután ez a fasiszta diktatúra összeomlik. Annak pedig jelentős demoralizáló és erodáló hatása van, ha Orbán orra előtt tárgyalják meg, hogy mi következik utána, miért és hogyan törvénytelen és illegitim a rendszere, amit egyetlen szavazással el fognak törölni és az írmgját is kiirtják a magyar közjogi rendszerből.

 





Amerikai Népszava Opinion

Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.

Előző cikk

Orbán keleti vakcináit nem fogadja el az EU, a kínai és az orosz vakcinával nem lehet szabadon utazni

Következő cikk

Bartus László: Nyaralás Mongóliában