A Népszava 1927. január 27-i számában “Klebelsberg miniszter lelkesedése a fasizmusért” címmel számolt be egy római fasiszta újság Klebelsberg Kúnó kultuszminiszterrel (a mi jó emberminiszterünk elődjével) készült interjújáról. Talán nem véletlen, hogy Orbán fasiszta állam az oktatást felügyelő intézményközpont név adójául választotta Klebelsberget. Pedig volt néhány kiváló magyar pedagógus, aki nem lelkesedett a fasizmusért.

Az alábbiakban közöljük a cikk teljes szövegét, alatta pedig az eredeti írás fénymásolatát.

“Az egyik római fascista újság budapesti tudósítója meginterjúvolta Klebelsberg minisztert, akihez a többi között azt a kérdést intézte, vajon mi a véleménye a fasc

A fascista lap munkatársa nyilván jól tudta, kihez fordul ezzel a kérdéssel, jól tudta, hogy a magyar kultuszminisztertől olyan választ kell kapnia, amely a fascista sajtó szabályainak és szellemének teljesen megfelel. És valóban: Klebelsberg nyilatkozata kétségtelenül kielégítheti nemcsak a fascista szerkesztőség, de Mussolini feketeinges hordáinak az igényeit is.

Azt mondja a magyar kultuszminiszter a fascista lapban közölt nyilatkozatában, hogy ő olyan mozgalomnak tartja a fascizmust, amely nagy hatással lesz az egész világra, de különösen az európai művelt nemzetekre. A fascizmus — mondja a továbbiakban Klebelsberg miniszter — véleménye szerint nem annyira egy politikai pártnak a mozgalma, mint inkább lelki mozgalom, az olasz nép lelkének különös és egészen sajátos megnyilvánulása.

Az olasz néptömegek valószínűen fölháborodással veszik majd tudomásul, hogy nemcsak Mussolini és gárdája, hanem a magyar kultuszminiszter is az olasz nép lelki szükségletének tulajdonítja azt a fascizmust, amelyet fölsorakoztatott szurony erdővel oktrojálnak rá az olasz népre. És hogy Magyarország közvéleménye mit szól Klebelsberg miniszternek a fateizmusért való őszinte, leplezetlen lelkesedéséhez?

Hát ez az, ami nem lep meg bennünket. Hiszen a Bethlen-kormány tagjai külön-külön és együttesen is már számos tanújelét adták annak, hogy ők nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is őszintén lelkesednek a. fascista módszerekért. Magyarország népét tehát o tekintetben nem érheti már meglepetés. De annál inkább éri majd Klebelsberg miniszter úrékat, akik abban reménykednek, hogy a fascista diktatúra nagy hatással lesz azokra az európai kultúrállamokra is, amelyek undorral és megvetéssel fordulnak el a fascista módszerektől, éppúgy, mint maga az olasz nép, amely egyelőre még szenvedő áldozata a Mussolini-féle önkényuralomnak.”

Népszava 1927. január 27.

A fénymásolaton olvasható egy másik érdekes cikk, amely szerint a közigazgatási bíróság elutasította a fajvédők egy petícióját. Ilyen volt a Horthy-rendszer is, lényegét tekintve egy fasiszta rendszer, amit a totális terror hiánya miatt nem nevez fasizmusnak a történészek jelentős része. Pedig az Orbán-rendszer mutatja meg legjobban, hogy nem a külső számít, hanem a belső tartalom. Visszautasítottak a rendszerben egy fajvédő petíciót, aztán mégis a halálba küldtek 430 ezer embert. Ilyen rendszerek ezek. A kategorizálásokkal van a baj.







2 hozzászólás : Klebelsberg lelkesedett a fasizmusért

  1. Frits

    January 30th, 2018

    Umberto Eco már évtizedekkel ezelőtt egy marék, jól és könnyedén használható ismérvet sorakoztatott föl a fasizmus fölismerésére. MA, a magyar “Viktoriánus-kor” virágzásakor, már annak is egyértelmű, aki korábban nem látta: Ez egy fasiszta társadalom.

    Reply
  2. Frits

    January 30th, 2018

    Persze vannak a világnak fura útjai.
    Gyóni Géza lelkesedett a háborúért. Aztán, amikor megtapasztalta, más véleményre tért.
    Molnár Ferenc lelkesedett a fasiszta kultúráért, expresszionizmusért stb. Ilyetén került ennek a sötét d’Annunzio-nak látókörébe, tán egy trieszti kávézás kapcsán. Aztán így lett kötelező irodalom a Pál utcai fiúk ott, s a Szív (De Amicis) itt. Mire az egész átment a gyakorlatba, már égették Molnár könyveit “hős magyar fiaink”.
    Egyenes, karakán emberként, egy percre sem tagadta Perasca, hogy hűséges katonája, tisztelője volt Franco-nak és Mussolini-nak. Ám mintegy azt mondta magának: “A fasizmus, az rendben van, de embertelennek nem szabad lenni!” És ezrével mentette meg a nyilasok, nácik kezei közül az üldözötteket.

    Reply

Szóljon hozzá

  • (nyilvánosan ez nem jelenik meg)