//

Markó Beáta: A 2036-os olimpia

8 perc olvasási idő
15

2017-ben a Nolimpia népszavazásra (a 2024-es bp-i olimpia megrendezése ellen) 266 ezer aláírás gyűlt össze. Ennyien gondolták úgy, hogy azt az irdatlan összeget, amennyibe ez a sportesemény kerülne, esetleg másra is lehetne fordítani. Persze most nem az egészségügyre gondolunk, mert azzal minden rendben, olajozottan és precízen működik. Egyes vidéki kórházakban újabban előírják, hogy a gyermeket váró nőknél, mely napokon indulhat be a szülés, mert akkor szokott arra kószálni egy orvos, és az oktatással sincs semmi gond, a tanulóknak csak 30%-a funkcionális analfabéta, amikor elvégezte az iskolát.

Ennyi tiltakozó aláírás láttán az ötletgazda – na ki? – visszavonatta a pályázati jelentkezést. Nem mintha megrettent volna, mert ő egy valódi utcai harcos, mégis inkább azokat a népszavazásokat szereti, amiket ő rendez meg és amelyeknek az lesz a végeredménye, amit ő akar. Nem is volt 12 éve az álellenzék által kezdeményezett népszavazás.

Az viszont eléggé bántó, hogy ez a 266 ezer ember semmibe vette az egykori felcsúti kisfiú álmát az olimpia rendezésről! Nem is értjük, hogyan képzelték?! Ám utcai harcosunknak nem szegte kedvét az ellenkezés. Tudjuk, hogy nem szeret veszíteni, sőt, mindig minden harcából győztesként kerül ki, ami a nevében is benne van. Hatalmas építkezésekbe kezdett a magyar főváros különböző pontjain. Gomba módra nőttek ki a stadionok, sportcsarnokok, arénák, uszodák, velodrómok, evezős központok és egyebek, vagyis az olimpiához szükséges létesítmények.

Eltelt néhány év, és – nyilván teljesen véletlenül, mintegy magától – ismét feléledt a régi-új gondolat: pályázzuk meg a 2036-os Olimpiai Játékok megrendezését! Mi tagadás, Európában nemigen tudunk más és méltóbb színhelyet elképzelni a náci Németországban rendezett 1936-os berlini olimpia centenáriumának megünneplésére, mint a fasiszta diktatúra Magyarországán.

Milyen szép is lenne! Végre újra szép lesz a magyar név! A káprázatos megnyitó ünnepélyen a kereszténysége miatt üldözött, ritka szépségű hanggal megáldott művésznő énekli majd a magyar himnuszt. Ruháját a turisztikáért és a nemzet öltözködéséért felelős, kivételesen jó ízlésű, munkamániás divatdiktátor családanya tervezi. Kiszivárgott hírek szerint palóc menyecskekendő, csángó ing, matyó szoknya, székely zsinórozott mellény és szegedi papucs szerepel az összeállításban, – ezzel is képviselve az összmagyarságot.

A Budapesti Olimpia kabalafigurája mi is lehetne más, mint a legmagyarabb és legfinomabb állat: egy koleszterinszegény, plüss mangalica, két füle között gondos kezek készítette kokárdával.

A megnyitón szokás szerint felvonulnak az olimpián résztvevő országok: Oroszország, Kína, Törökország, Kazahsztán, Üzbegisztán, Türkmenisztán, Azerbajdzsán és végül a vendéglátó ország, Magyarország. A hazaiak hatalmas csapatát olyan sok győzelemre esélyes sportoló fogja képviselni, hogy ők mintegy egymás között is harcot fognak vívni, ezért két csapatra oszlanak már a bevonuláskor is. A nagyobbik, ők jönnek elöl, egy 3000 fős csoport, a kormánypárt által támogatott team, a kisebbik, 16 fős csoport, a demokratikus nézeteket valló, nem igazán magyar, épphogy megtűrt sportolókból áll.

Az olimpiai lángot várhatólag a rezsi- és a pacalfőzés világhírű bajnokának segítségével gyújtják meg. A híres gourmet kezében egy égő fáklyával beszalad a stadionba, és amennyiben sikerül abszolválnia és túlélnie egy kör síkfutást, következhet a láng meggyújtásának aktusa. Ám a szervezők, a magyarok közismert humánumának köszönhetően, megkímélik a kulináris művészt attól, hogy bármilyen emelvényre, sok-sok lépcsőn kelljen felfutnia az öblös tálig, amelyben a stadion tetején lobog majd az olimpiai láng a játékok alatt. Ezért a rendező elképzelése szerint, ekkor belovagol egy honfoglaló magyarnak öltözött magyar, vállán tegez, kezében íj, és nyílhegyével átveszi a tüzet a nemzet séfjétől. Lovával hirtelen megfordul és íját megfeszítve, hátrafelé fellövi nyilát, amikor is a közönség ujjongásától kisérve, fellobban a magyar olimpiai láng az öblös tálban.

A sportesemények végig jó hangulatban folynak, új barátságok születnek kipcsákok és magyarok között és felejthetetlen élményekkel gazdagodnak a nézők is, akár a különböző helyszíneken, akár otthon a tévé előtt követik az izgalmas eseményeket, amelyeket csak óránként szakít meg a szokásos egyperces félretájékoztatás. A játékok végén az éremtáblázaton megosztott helyen első Oroszország és Magyarország, megosztott második helyen az összes többi, résztvevő nemzet.

Bronzérmet nem osztanak ki.







Amerikai Népszava Opinion

Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.

Előző cikk

Ukrán “vér” folyt a Barátság olajvezetékből az Orbán elleni lengyel tüntetésen

Következő cikk

Besül a NER mocskolódó csodafegyvere, mert az ukránok visszaszólnak