/

Markó Beáta: Ellenzéki újságírás Magyarországon

6 perc olvasási idő
10

Alekszej Navalnij, a rejtélyes módon megmérgezett – majd Németországban felápolt – orosz ellenzéki közel kétórás videót készített Vlagyimir Putyin Fekete-tenger melletti hatalmas birodalmáról. Az igazi oknyomozófilm felvázolja az orosz elnök múltját, felemelkedését, barátainak, üzletfeleinek kapcsolatrendszerét és bemutatja a szerény hajlék szinte minden zugát; kezdve az olasz bútorokkal berendezett kastéllyal, a maga végtelen számú termeivel, a kétszáz négyzetméteres fürdőszobán, színháztermen, biliárdszobán, földalatti hokistadionon át, a szőlőültetvényig és a saját márkájú borig mindent, amire szüksége lehet egy hatalmas ország vezetőjének, ha olykor ki szeretné pihenni a vállán cipelt óriási terhet. Navalnij a filmet angol felirattal feltette a YouTube-csatornára nyilván abból célból, hogy minél többen láthassák. Ingyen. Eddig mintegy 117 millióan nézték meg.

Magyarország országgazdája nem engedheti meg magának ezt a luxust, mint az orosz politikai szövetségese, ő bérből és fizetésből él, – tőle tudjuk –, de feltehetőleg igencsak a fogához veri a garast, mivel a megtakarításaiból gyerekkori barátján és saját lábra állított lányán kívül, önmagának is juttatott egyet s mást.

Mostanság a nemzetvezető édesapjának a nevére bejegyzett hatvanpusztai uradalom hírétől hangos a sajtó, mondhatnánk, de nem mondjuk, mert síri csend honol. A még megmaradt ellenzéki média egyik fontos szereplője, a Heti Világgazdaság alapos és fáradságos oknyomozói munkával felderítette az említett helyen folyó kolosszális építkezéseket. József nádor egykori kastélyát gondosan széttépték, majd kibővítették, a majorsághoz tartozó egykori gazdasági épületeket, cselédlakokat, istállókat vagy lebontották, vagy átépítették. Süllyesztett mélygarázsokat, modern, hőszivattyús fűtést alakítottak ki. Medencének egyelőre nem látni nyomát, de ami késik, nem múlik. Ösvényeket, utakat húztak, – s bár az ország nagyvárosaiban folyamatos fairtás folyik – itt fákat ültettek, parkosítottak, ami jól látszik az oknyomozó újságírók által felépített maketten, amire azért volt szükség, mert a szabadsajtó országában betiltották a drónfelvételek készítését. A Hvg mintegy 3-4 milliárdra becsüli az építkezést.

Mikor az oknyomozó újságírók elkészültek az időt, energiát nem kímélő munkájukkal, az országos botrányt jó eséllyel kivált(hat)ó filmet és annak kísérő cikkét hangzatos címmel feltették a hvg.hu portál fizetős részébe, ahol csak az előfizetők láthatják, olvashatják. Pénzért.

A magunk részéről már az időzítést sem értjük. Mi értelme háromnegyed évvel az országgyűlési választás előtt publikálni egy ilyen anyagot? (Addigra bőven a feledés homálya fogja borítani.) És miért nem teszik mindenki számára elérhetővé? Nem kétséges, hogy a lapnak szüksége van a bevételre, de ez nem az az eset, amikor az önös érdek helyett a közérdeket kellett volna előtérbe helyezni? Nem durrant volna nagyobbat, ha a választás előtt egy héttel jelenik meg a film a cikkel együtt?

Mert így el nem tudjuk képzelni, mi lehetett a céljuk a leleplező filmmel? Persze, ha nem oknyomozó újságírást űztek, csak szórakoztató elfoglaltságot kerestek maguknak, elég lett volna bemutatni a filmet titokban egy füstös vetítőteremben a barátoknak, rokonoknak, kollégáknak. Baráti jegyárért.

 





Amerikai Népszava Opinion

Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.

Előző cikk

Orbán “Mein Kampf”-ját nem volt hajlandó közölni két belga lap

Következő cikk

Százmilliárdokat adnak a kínai egyetemre, és minden pénzt elvesznek Iványi Gábor iskoláitól