TGM: Nincs jövő

Közzétéve July 28, 2019, 5:28 pm
34 mins

Tamás Gáspár Miklós filozófus Orbán tusnádfürdői beszéde előtt adott interjút a Hírklikk hírportálnak, amelyben nem csupán Magyarország helyzetéről, hanem a világban zajló tendenciákról beszélt. Az Orbán-beszéd elhangzása után az interjú még aktuálisabb, és felhívja a figyelmet arra az ordító különbségre, amikor egy filozófus fejti ki figyelemre méltó gondolatait és nem egy fasiszta rendszert építő zsargon tárja nyilvánosság elé a beteg rögeszméit. Németh Péter interjúját saját címmel, de tartalmi változtatás nélkül közöljük.

  • Az interjú megjelenésének napján Orbán Viktor Tusnádfürdőn lép fel. Szerinted támadó vagy inkább semleges beszédet mond majd: az Európai Unióval és az Európai Néppárttal kapcsolatos konfliktusa kérdezem ezt.

Fütyülök rá, mit hirdet meg Orbán Viktor Tusnádfürdőn. Nem tartom fontosnak. Ismerjük a műsorát: hol háborút hirdet, hol pedig megnyugtatja a közönséget. E kettő között szokott ingadozni, hiszen a represszív rendszerek e két elemből állnak: hol mozgósítani kell, de nem túlságosan, mert abból zavarok származhatnak, hol rendet és nyugalmat kell hirdetni. Egyszerre kell mozgósítani és csöndet teremteni. [Utólagos megjegyzés: Orbán Viktor tusnádfürdői beszédében nem sok érdekeset mondott a szokásos tárgyi tévedéseken kívül. Pl. „liberális internacionalizmus” nem létezik, a liberális projekt többnyire nemzetállami keretben – hiszen más keret nincs, a nagyobb föderációk ezen nem sokat változtatnak – próbált létrehozni alkotmányos-joguralmi-részvételi berendezkedést. Amire Orbán gondol, az az antirasszizmus, ez ellen harcol vagy vél harcolni.]

  • Nagy Zsófia, szociológus azt mondta, Orbán tudatosan választ ki társadalmi csoportokat ellenségnek, lehetőleg olyanokat, amelyeknek nincs ellenálló képessége. Ez a probléma is hidegen hagy téged?

Napóleon és a Szent Szövetség bukása óta, kétszáz éve ez az uralkodó osztály technikája. Előítéletek mindig voltak. De azóta a gyűlöletpropaganda az államigazgatás és az államélet fontos, hivatalos része. Az ideológiai manipuláció a modern állam egyik alapvető funkciója. Többnyire olyan csoportok ellen szokott irányulni, amelyeknek a tönkretétele a nem okoz súlyos problémákat. Ezek a faji és nemi különbségekkel szembeni létező előítéleteket használják föl (vagy akár a nemzedéki problémát: gondoljunk az ifjúság elleni uszításra 1968-ban), és ezt összekapcsolják a két klasszikus szociális érzéssel. Az egyik a kenyéririgység, a másik a kenyérféltés. A gazdag, befolyásos, tanult „idegeneket” morálisan utasítják el, a szegény, társadalmon kívüli, követelőző „idegeneket” pedig veszedelmesnek tartják. A modern tőkés állam érdeke, hogy a jogos társadalmi elégedetlenséget a legmagasabban és a legalacsonyabban álló – vagy ilyennek tetsző – csoportokra hárítsák át, ha ezek idegennek vagy erkölcsileg elutasítottnak számítanak. Ebből a technikából már tömeggyilkosságok, tömeges kitelepítések és polgárháborúk származtak és származnak ma is (gondoljanak a rohingyák ügyére vagy nemrég a jugoszláviai és ruandai népirtásokra), de az állam nem tanul.

  • Annyira persze még sem érdektelen, ami zajlik. Legutóbb, amikor itt jártam nálad, akkor éppen a velünk szemben lévő CEU tönkretétele zajlott, most a Magyar Tudományos Akadémiáé…

Ez már megtörtént…

  • Igen, megtörtént, csak azt akartam mondani, hogy ezek a kormányzati akciók semmiféle igazi ellenállásba nem ütköztek.

Ez nem egészen igaz. Nincs olyan egyetem, akadémia, tudós társaság, rektori konferencia, írói egyesület, amely ne lépett volna föl a rombolással szemben. Kormányok tiltakoztak, elképesztő ellenállás volt, de a magyar kormánynak nem számított, mert a magyar kormány tulajdonképpen már szakított a külvilággal, benne a magyar értelmiséggel és diáksággal. Hogy mit szól az összes brit, német és francia akadémia, a Sorbonne, Cambridge, Oxford, Harvard és Yale, a francia vagy a német kormányt (két nagyhatalom kormányát!) visszarettentené az ilyen durva lépéstől. Orbánt nem. Nem azért, mert erős, hanem azért, mert olyan helyzetbe hozta Magyarországot, hogy többé nem tartozik a civilizált világhoz. Neki már mindegy.

  • De a magyar társadalom tagjainak miért mindegy?

Egyáltalán nem mindegy. Hatalmas demonstrációk és tiltakozások voltak. Minden értelmiségi szervezet elítélte ezeket a lépéseket, beleértve a konzervatívokat is. Nincs olyan magyarországi, de nincs olyan erdélyi, vajdasági magyar egyetem, tanszék, tudós társaság se, amely ne protestált volna a leghatározottabban; Szibériától Kaliforniáig mindenki tiltakozott. Még tüntetések is voltak.

  • Ez viszont azt jelenti, hogy Magyarországon nincs olyan erő, amely képes lenne eltéríteni Orbánt a szándékától, képes lenne elsöpörni ezt a kormányzatot…

Elsöprésnek semmi esélye nincs, semmilyen tekintetben és semmilyen módon. A diktatúrának éppen ez a lényege: békés módon nem lehet leváltani, az a lényege, hogy nincs benne kihívó, aki vagy amely esélyes lenne a sikerre. Akkor min csodálkozunk?

Harminc évvel ezelőtt, a rendszerváltáskor ezt persze nem gondoltuk volna. De kilenc éve, 2010 óta új rendszer van, nem az, amelyik ’89-ben létrejött. Nem érdemes a korábbiról beszélni, az más rendszer volt. Az alkotmányos-szabadelvű, plurális jogállam volt, ez meg nem az.

  • Nem érdemes arról beszélni, amiért te magad is tevőlegesen harcoltál?

Nem. Megbukott, vége. 1989-től 2010-ig élt. Lezárt fejezet. Fontos korszak volt, de hát lezárult. Ráadásul olyan korszak, amelyet történeti értelemben a ma élők elutasítanak, megvetnek, elítélnek. Mert (nem jogtalanul) a privatizációval, a munkanélküliséggel, a megszorításokkal, a folyamatos vitákkal azonosítják.

  • Ilyenkor szokták mondani, hogy mi nem ülhetnénk itt és nyugodtan szidnánk a kormányt, ha valóban diktatúra lenne…

Ez nem igaz. Mi az ördögnek nyugtalanítanák magukat Orbán Viktor és barátai amiatt, hogy miket beszélünk, amikor ez semmiféle fenyegetést nem jelent a rendszerre. Nem őrültek meg. Mi az égvilágon semmiféle veszélyt nem jelentünk rájuk.

  • Mi lennénk a fügefalevél?

Még az se. Teljesen irreleváns a szerepünk.

  • Akkor ebben a miliőben mit tegyen a gondolkodó ember?

Ebben a kétszáz évben, amióta az elnyomó jellegű modern állam létezik, összesen, ha húsz év volt, ami szabadnak mondható. Húsz a kétszázból. A többi száznyolcvanban is éltek és alkottak emberek. Nincs ebben se újdonság: az ember végzi a munkáját, megpróbál szabadon viselkedni és kritikusan gondolkodni, a többit pedig rábízza a gondviselésre.

  • Ezt nem mondod komolyan.

De halálkomolyan mondom.

  • Azért nem hiszem, mert azt látom, hogy benned nagy szenvedély van.

Bennem rengeteg szenvedély van, ugyanakkor nem vagyok naiv, nincsenek illúzióim. Ez a rendszer belső erőkkel leválthatatlan. Itt nincs mit csinálni, ha az ember betartja a jelenlegi szabályokat. Békés változásra nincs remény.

  • Pont az ellenkezőjét szokták mondani: azt, hogy külső erők nem, kizárólag belső erők tudják elérni a változást.

Külső erők képesek csak rá, de azok meg nem akarják.

  • Miért nem?

Mert rend van. Magyarországgal nincs baj. Szomáliával van baj. Szudánnal van baj, Csáddal, Irakkal, Etiópiával. Azok bajok, ott dörögnek a fegyverek. Magyarországon undorító ugyan, ami történik, de rend van. Majd itt is lesz összeomlás, zűrzavar, radikális változás, amikor késő. De hát én ezt se kívánom senkinek, ahogyan ezt a piszkos rendet se, amelyet a kapzsiság, az anyagiasság, a félelem és a sovinizmus tart össze.

  • Akkor tehát az Európai Unió jogállamiságért folytatott harca valójában nem létezik?

Persze, szeretnék, ha jogállam lenne, de a kelet-európai jogállamnál is jobban szeretik azt, hogy reggel haboskávét ihatnak az ágyban, nem pedig lövészárokban kell megdögleniük. Ki akar háborút? Ki akar konfliktust? Ki akar szegénységet? Senki. Márpedig, ha egy országot komoly nyomás alá helyeznek, az veszedelmes konfliktusokat okoz. Az Európai Unió úgyis a megszűnés felé tart. Senki nem akar problémákat, pláne akkor, amikor a Nyugat nélkülünk is tele van gondokkal.

  • Azt állítod tehát, hogy a Néppárt fellépése a Fidesz ellen…

Jaj, ne is említsed az Európai Néppártot; semmi jelentősége nincs. Az európai pártcsaládok kizárólag a magyar sajtóban léteznek, Nyugaton ismeretlenek. Ez valamiért magyar mánia lett, persze: ez is az Orbán-mánia és az Orbán-fóbia egyik aspektusa. Ismétlem: másutt senkit se érdekel. És joggal. Nincs jelentősége.

  • Abból a szempontból, legalább is számunkra fontos, hogy meg akarja regulázni a Fideszt.

Tettek rá gyönge kísérletet. Ennyire telt.

  • Mert szerinted már el is bukott ez a kísérlet?

Nem tudom biztosan, de azt hiszem, igen. Bizonytalan, meddig folytatódik még ez az egész sumákolás.

  • Érdektelen?

Ha elítélik a Fideszt, pontosabban: a magyar kormányt, még pontosabban: az Orbán-rezsimet, akkor mi lesz? Nem fogják Magyarországot kizárni az Európai Unióból, bár ez lenne az egyetlen komoly retorzió. Lehet kellemetlenkedni különféle halvány jogi procedúrákkal és állandó dorgálásokkal, de hát ez semmi, már unalomba is fulladt. Alapvetően mindenki stabilitást akar, mert a Nyugatban nincs erő ahhoz, hogy változást vigyen végbe Kelet-Európában, hiszen a saját társadalmában sem tud elérni semmit, kivéve a szétesést, a dekadenciát, a politikai halált. Rettenetes világhelyzetben vagyunk, és ez kedvez a destruktív erőknek. Nem Magyarországban van a legrosszabb diktatórikus rendszer, Törökország, másként ugyan, de igazán borzasztó. Tudod, mi a nagy különbség Törökország és a Magyarország között? Ott van ellenállás, itt meg nincsen.

  • Tehát Budapestből nem lesz Isztambul.

Tételezzük fel, hogy Karácsony Gergőt megválasztják főpolgármesternek, és ellenzéki többségű is lesz a fővárosi közgyűlés meg a kerületek. Rég elvették a fővárosnak minden lényeges hatáskörét. Mást nem tud majd csinálni, mint siránkozni, hogy miért nem ad neki pénzt Orbán erre meg arra. Isztambulnak rengeteg pénze és hatalma van. Törökországban szörnyű dolgok történnek, börtönbe zárnak újságírókat, ellenzékieket, ugyanakkor az alapjogokat nem korlátozták jogilag. Van cenzúra, de az kevésbé veszélyes, mint az összes befolyásos médiák kisajátítása vagy megszüntetése. Szabad újságok fehér foltokkal: ez már a Monarchia idején is volt, mégis olyan, akkor forradalmi lap jelenhetett meg, mint a régi szocdem Népszava. Szerkesztői folyton a váci fogházban ültek, mint mai török kollégáik, de a nyilvánosság szabad volt. Ezek a sajtópörök és kicenzúrázott cikkek apró tűszúrások voltak ahhoz a mai helyzethez képest, amelyben maga a cenzor szerkeszti az állami tévét, és állami gyűlöletpropagandát harsog egy kivétellel minden lap, száz portál, blog, kamuoldal stb. Itt mindenki gúzsba van kötve, Törökországban még nem mindenki. Ott veszélyes lépéseket tesznek az egyéni szabadság korlátozására, dutyiba kerülhet az ember, de az elnök hatalma nem totális. Nálunk fordítva van: nem visznek el senkit (nem is szeretném, ha elvinnének), de a miniszterelnök azt tesz, amit akar.

  • De 1988-ban csak elvittek…

Pár órára.

  • De azért csak üldöztek.

Engem zaklatott, megfigyelt a titkosrendőrség, amióta az eszemet tudom.

  • Most viszont már le se hallgatnak.

Minek, hát látják az e-mailjeimet, üzeneteimet, cseteléseimet.

  • Látják?

Persze, hogy látják, miért ne látnák, ha akarják. De szerintem nem érnek rá olvasni őket. Nem vagyok én olyan fontos. Gondolatok nem jelentenek veszélyt erre a rendszerre, nem úgy, mint a létező szocializmusra, amelynek volt államdoktrínája, és amelyben az értelmiség vezető szerepet játszott. Ez a szerep elavult, sehol se létezik már. Általános válság van most, és Magyarország ebben tényező és példa. A válságnak különböző formái vannak. Az egyik, amelyikben óriási zaj van, és ég az Országház; a másik, amelyikben senki nem csinál semmit, mindenki magányosan gubbaszt, és a hatalmasok bármit megtehetnek.

  • Politikai, vagy gazdasági válság van?

Gazdasági válság 2008 óta folyamatosan van, amiből 2010 után a jobboldali magyar kormánynak a középosztály egy részét sikerült kiráncigálnia, ez kétségtelen. Lelassult válság ez, nem annyira heveny már, mint volt 2008-ban. Ettől még lassú recesszió van az egész világgazdaságban. A magyar kormány propagandája ezt most kezdi fölismerni, hogy Magyarországon is lassulás lesz, különösen, ha a klímaválság miatt az autóipart is megeszi a fene. Egész Európában válság van, recesszió, tönkremenés. És a klímahelyzet gyorsabban romlik, mint bárki gondolta volna. Ám ahhoz, hogy ezt akár csak le is lassítsák, olyan nemzetközi együttműködés kellene, amilyen a sovinizmus, fajgyűlölet, államok dezintegrációja miatt – hiszen ma ez a jellemző, no meg a háborúk a szegény országokban egyelőre – elképzelhetetlen. A politikai válság, mint mindig, összefügg a gazdasági és a kulturális válsággal.

  • Akkor mi a jövő?

Nincs. Nincs egyetlen állam, amelynek komoly, tekintélyes, bátor és stabil vezetése lenne.

  • Franciaország?

A történelem legnépszerűtlenebb elnökével? Közutálatnak örvendő ember, akit a csendőrség és a hadsereg véd a palotájában.

  • Nem lehet bízni Macronban?

Ki bízik benne? Bízik benne bárki? Most hallom először. Macron értelmes ember, de átmeneti figura, aki hibát hibára halmoz, akinek minden kezdeményezése kudarcba fullad.

  • Pedig sokan bíznak a német-francia megállapodásban.

Hát persze: két gazdag, erős, művelt, nagy hagyományú ország, amely jó viszonyban van egymással. Jelentős országok, de most először a német vezetés is zavarban van, mert Merkel a mai szisztémában pótolhatatlan, pedig pótolni kellene, mert nincs jól és nem is akar maradni. És vele bukik mindaz, ami eddig volt. És eddig se volt rendben semmi. Macron ellen pedig majdnem az egész Franciaország lázad. Ő elég ügyesen játszik a társadalom kifárasztására, megosztására – amiben szégyenletes mértékben támogatják a szolgalelkűvé vált nagy médiák – , de hát ez semmire se elég.

  • Ennyire jövőtlennek látod, ami előttünk áll?

Ez nyilvánvaló. Mindenki tudja. A nyugati sajtóban se olvasok semmi mást. A kampec – ezt olvasom.

  • Mi a kivezető út?

A fasizmus.

  • Nem mondod komolyan.

Hogyne mondanám komolyan.

  • Még egyszer belelépünk ugyanabba?

Nem, ez nem olyan lesz. A klasszikus fasizmus fölélesztése, amire például Bolsanaro tesz kísérletet Brazíliában, lehetetlen. A régi fasiszta diktatúrák totalitárius módszereit nem lehet és nem szükséges visszahozni.

  • A diktatúrák is modernizálódnak?

Ezelőtt majdnem húsz évvel jelent meg „Posztfasizmus” című esszém, kilenc nyelven, még magyarul is. Már akkor láttam, hogy a fasiszta rendszereket az erőszakos, totalitárius eszközök mellőzésével, demokratikus díszletek között is meg lehet valósítani. Akkor (2000-ben) ez még meglepő állítás volt. Nagyon sajnálom, de tökéletesen igazam lett. Sajnos.

  • Mit jósolsz, azon kívül, hogy kampec. Mert az önmagában kevés.

Kevés? Az kevés, hogy a gyerekeid meg fognak égni, mint kolbász a serpenyőben? Az semmi?

  • A klímaváltozásra utalsz?

Igen, arra. Amit meg lehetne oldani. Ha lennének a nagyhatalmaknak vezetőik. És ha volna olyan politikai rendszer, amelyik képes racionálisan cselekedni, hogy megmentse az emberiséget. Tessék megnézni, meghallgatni Donald Trumpnak bármelyik szónoklatát. Például most kedden. Egy színesbőrű, bevándorló szülőktől származó kongresszusi képviselőnőt gyalázott teljesen alaptalan, koholt, légből kapott vádakkal, üvöltő, lelkes, magából kivetkőzött közönsége előtt. Így nálunk a leglepukkantabb soroksári késdobálóban se lehet beszélni. Hol látunk nívót? Az igazi totalitárius diktatúrában, Kínában. Ott bezzeg nem beszélnek így, és ott van színvonal, minőség, nyugalom, jövőkép, ráció, vannak tervek, van a tudománynak ereje, tekintélye. Lenyűgöző a technikai és gazdasági fejlődés. Ez pillanatnyilag a legsikeresebb állam, miközben a legrettenetesebb diktatúra, amelyben a szabadságnak egy atomja se létezik. Mindannak az ellentéte, amiben hiszek. Igaz, semmi nem tart örökké, ez a rémes mai korszak is elmúlik, de a klíma- és társadalmi válság miatt nincs időnk. Ha nem így lenne, azt mondanám, jó, rendben van, meghalunk, de majd az unokáink csinálnak valamit, ami ennél jobb lesz. Csak hát az ENSZ kutatásai szerint már a tizennégy éves kislányom nemzedéke rövidebb ideig fog élni, mint az én háború utáni nemzedékem

  • A klímaválság miatt?

Meg az éhezés miatt. Nyilván a legrosszabb az afrikaiaknak lesz, de itt is tragédia várható. Az emberek a legközelebbi nyaralást tervezik, miközben ami vár rájuk, az a forróság, tornádó, aszály, erdőtűz, kiszáradt folyó, emelkedő tengerszint, éhség, szomjúság, háborúk, polgárháborúk, százmilliók menekülése. Miért vándorolnak ki innen emberek? Természetesen azért, mert pontosan látják, hogy itt nincsen semmiféle jövő. Tökéletesen igazuk van. (Csak azt felejtik el szegények, hogy másutt sincs.) Szomorú dolog, de hát a magyarországi kivándorlás csak most kezdődik.

  • Igen?

Igen. Romániának a lakossága tíz évvel ezelőtt 23 millió volt, most 17. Újabb adatok szerint ez is túl derűlátó számítás, állítólag nem 5-6, hanem 9 millió ember hiányzik Romániából. Egész járások vannak, ahol nem lakik már senki, összedőlt falvak, leomló templomok, lelakatolt vasúti megállók tele patkánnyal. Közben államok dolgoznak, hogy még súlyosabb legyen a helyzet. Azokról a kormányokról beszélek például, amelyek megvétózzák a klímaegyezményeket… Például a magyar kormányról. Meg az amerikairól. És amelyek nem írják alá az ENSZ migrációs csomagját.

  • De miért nem írja alá Orbán ezeket?

Meggyőződésből.

  • Mi a meggyőződése?

Sok mindent mond, amit nem hisz, de kétségtelenül őszintén a migrációt, azaz a faji-geopolitikai kérdést tekinti az egyetlen problémának. Hogy ideköltözhetnek sötétbőrű, szegény, más vallású, más anyanyelvű emberek. Ami persze csakugyan nagy gond, de nem ok, hanem okozat.

  • Mert ha a klímaegyezményt aláírja, akkor idejönnek?

Nem. Hanem mert az aláírással erősítené azokat a nemzetközi szervezeteket, amelyek migrációs ügyben nyomás alá helyezik. Neki a saját logikája alapján vissza kell utasítania mindenfajta együttműködést. Visszautasította a máltai újságírónő meggyilkolásával kapcsolatos kooperációt, az ujgurok elnyomása elleni nyilatkozatot meghiúsította. A magyar kormány minden nemzetközi szervezetben a bojkott, az akadályozás, a vétó álláspontjára helyezkedik, nem egyedül, Trump elnök nyilvánvalóan ebben még nagyobb bűnös. Ez a rezsim a létező nemzetközi, szövetségi struktúrák megsemmisítésére törekszik. Az ENSZ szakmailag kiváló, de amit mond, pusztába kiáltott szó, ilyen hatalmas intézményrendszernek gyakorlatilag semmi befolyása nincs már. Nyugodtan bezárhatnák az egész kócerájt, senki nem hallgat rájuk. Az UNESCO próbálja megmenteni a magyar épített örökséget, amelyet a magyar nemzeti kormány tönkretesz. Teljesen hiábavaló. Mindent lerombolnak.

  • El tudsz engedni valamilyen pozitív gondolattal?

Persze. Az emberek szeretnének szabadok és boldogok lenni, és a maguk módján el fogják utasítani azt, ami itt zajlik. Sokakat meg lehet félemlíteni, könnyű a gyűlölet légkörét megteremteni, ám ennek is van belső morális és intellektuális határa. Meddig hiszi el a nép, hogy mindenért a zsidók, az arabok, a cigányok, a pirézek, a nyugatiak, a liberálisok, a marxisták, a szabadkőművesek, a muzulmánok, a melegek, a földönkívüliek, a pacifisták, a feministák és a gyíkemberek a hibásak? Ha lenne időnk, nem aggódnám annyira. Mert hát Istenem, vannak és voltak rossz korszakok a történelemben, és elmúltak. De most elmúlunk mi magunk. Illetve nem mi, hanem a szerencsétlen gyerekeink és unokáink. Szétrohad vagy kigyullad körülöttünk (és bennünk) minden.

  • Hát ennyit arról, hogy pozitív gondolatokkal engedsz el.

Nem tudok mást ajánlani a tisztelt olvasónak, csak azt, hogy siessen. Ha a modern kapitalizmus fönnmarad a maga gazdasági, társadalmi, technikai, politikai, kulturális, erkölcsi és – mindennek a következtében – ökológiai válságával, akkor csakugyan nem érdemes törődnünk a jövőnkkel, mert ebben a rendszerben nincs jövő.

128 hozzászólás : TGM: Nincs jövő

  1. Amanda

    July 28th, 2019

    Na, épp írni akartam az előző cikkhez, hogy úgy látszik, az AN-nak nagyon betett Ursula ámokfutása, mert több mint egy hete nem volt új írás.

    “A diktatúrának éppen ez a lényege: békés módon nem lehet leváltani, az a lényege, hogy nincs benne kihívó, aki vagy amely esélyes lenne a sikerre.”

    Érdekes kijelentés. “Mondhatnánk így is. Nem lehet leváltani. Ezt onnan tudjuk, hogy meg sem próbáltuk, tehát nem lehet.”

    Országos sztrájk volt?
    Parlament körüli, egymilliós élőlánc volt?
    Nemzetközi segítségkérés volt?

    Akkor miről beszél ez?

    Továbbá minden kezdeményezést szétvert az ellenzék.

    Ebből nem az következik, hogy nem lehet leváltani. Hanem az, hogy aki le akarta, az már elment, mert nem bírta nézni, hogy a többi ezt mind benyeli.

    “Jaj, ne is említsed az Európai Néppártot; semmi jelentősége nincs. Az európai pártcsaládok kizárólag a magyar sajtóban léteznek, Nyugaton ismeretlenek. Ez valamiért magyar mánia lett, persze: ez is az Orbán-mánia és az Orbán-fóbia egyik aspektusa. Ismétlem: másutt senkit se érdekel. És joggal. Nincs jelentősége.”

    Ilyenkor nem az van, hogy elgurult a gyógyszer. Erre ugyanis már nincs gyógyszer.

    Reply
    • Bornemisza Béla

      July 29th, 2019

      Nem volt millios tüntetés és nem is lesz. A magyar népsèg nem szolidáris. Igaza van TGM-nek.

      Reply
    • Amerikai Népszava

      July 29th, 2019

      Nyári szabadság miatt nincs új írás.

      Reply
      • Amanda

        July 29th, 2019

        Akkor nyugodt és boldog szabadságot kívánok!

        Reply
  2. Trevor

    July 28th, 2019

    “Kevés? Az kevés, hogy a gyerekeid meg fognak égni, mint kolbász a serpenyőben? Az semmi?”

    Jesszusom. Nagyon messzire gurult az a bizonyos gyógyszer…

    Reply
    • György Molnár

      July 29th, 2019

      A tiéd.

      Reply
    • nagy andrás

      August 2nd, 2019

      sajnos a jelenlegi trendeket figyelembe véve ez a legvalószínűbb opció. (és most az olyan finomságokról mint a műanyagszennyezés, a rovarok tömeges pusztulása vagy a termőterületek fogyása, még nem is beszéltünk.)

      Reply
  3. Pityi Palkó

    July 28th, 2019

    “Az emberek szeretnének szabadok és boldogok lenni, és a maguk módján el fogják utasítani azt, ami itt zajlik.”

    A jövőt minden atom és minden élőlény jelenleg és folytonossan teremti. (Teller Ede – Kvantummechanika).
    Szóval arra a kérdésünkre, vég nélküli elemzések után, hogy mi jó és mi rossz az életünkben csak egy felelet van: Én !

    Reply
    • Amanda

      July 29th, 2019

      “Az emberek szeretnének szabadok […] lenni”

      Ilyen hülyeséget eleve nem mond, akinek nullánál több fogalma van az emberekről, vagy legalább a barátai között akad olyan, akinek van fogalma róluk.

      A legtöbb ember fél a szabadságtól, és elutasítja. Ez nem Magyarországra jellemző. Ez általános.

      Reply
      • Bogatyr

        July 29th, 2019

        Miért!? Rabnak lenni jobb? Kitartottnak?

        Reply
        • Amanda

          July 30th, 2019

          Én nem mondtam, hogy jobb. Rengeteg dolgot művel az emberiség, amiről nem gondolom, hogy jó. Attól még műveli.

          Az emberek nagy része nem tud hiearchia nélkül élni. Tekintélyelvű.

          Reply
      • ???

        July 30th, 2019

        Szerintem az hogy valaki fél valami jótól nem jelenti azt, hogy nem vágyik rá, csak mondjuk a bátorság, ismeret, elszántság stb. hiányzik.

        Reply
  4. Mándy Gábor

    July 29th, 2019

    Én egyetértek Tamás Gáspár Miklóssal a helyzetértékelésben, de más a végkövetkeztetésem. Magyarország helyett Európában kellene gondolkodnunk. Dolgozzunk európai cégeknek és kutató intézeteknek, legyen minél több európai kapcsolatunk, és velük együtt próbáljuk megmenteni az európai szellemiséget. Pár lépés a határ: Szlovákia, Ausztria, Románia felé. Lehet, hogy most a hazai viszonyokon is csak külföldről tudunk változtatni. Aki pedig marad, az koncentráljon a kis közösségekre, segítsük, támogassuk egymást, lehetőleg minél függetlenebbül attól, amit az illiberális állam produkál. Úgy tűnik, hogy Orbán rendszere stabilizálódott, az elnyomó, manipulatív államapparátussal és médiával. (Ugye, hányszor követeltük a konszolidációt. Most megkapjuk. Ilyen.) A reményt nem adhatjuk fel, de vannak hosszú történelmi korszakok, amikor nem tehet mást az ember, mint túlél, és gyűjti az erejét és a bátorságát egy forradalomhoz. De ahhoz mindenekelőtt forradalmi helyzet kell, ezt megtanultuk a szemináriumokon.

    Reply
    • Déri Mária Magdolbs

      July 29th, 2019

      Végrecegybokos, használható gondolat.

      Reply
  5. eva marczis

    July 29th, 2019

    Vegig sem lehet olvasni mert a lazito Te vagy Egyebkent a kereszteny europa es a nyugalom beke nekem fontos Errol volt szo vegig hallgattam

    Reply
  6. helóta

    July 29th, 2019

    Ez itten feudalizmus kérem, 21. századi technikával, sherwoodi erdő nélkül. TGM észrevételeit
    nehéz vitatni. Jobberék eddig hallani sem akartak klímaváltozásról, most majd a rájuk jellemző arcátlansággal
    az éllére állnak, mert nem tehetnek mást. Legalább Tusványoson kaptak ízelítőt, ott főttek a napon,
    míg királyuk a pódiumon árnyékban eszmefuttatott. Mit keresett ott a Quimby, meg a Lovasi? jobberék próbálják feltölteni azt a
    szakadékot, amit negyedszázada mélyítenek, túl mélyre sikeredett. Oké, hogy “oszd meg, és uralkodj” az államigazgatási elv,
    de lehet beláttak valamit, és most majd úgy tesznek, mintha a szakadékot nem ők szarták volna ide. Ők ott sem voltak, különben is a Soros, meg Brüsszel. Muszáj hangulatjavító lépéseket tenni, így csápolnak jobberék Lovasira. A wellsi bárdok meg forognak a sírjukban.

    Reply
    • Komment Elek

      July 29th, 2019

      Mit keresett ott a LovasiQuimbi ?
      Azt amit a Baginacsa
      Egy kis júdáspénzt

      Reply
  7. Szilágyi Gábor

    July 29th, 2019

    “Fütyülök rá, mit hirdet meg Orbán Viktor Tusnádfürdőn.”

    Én is. De fütyülök arra is, mint mond most TGM. Néha elolvasom, de nem tud különösebben izgatni.

    2009-ben és ’10-ben a választások előtt, a Fidesz borítékolható győzelmének tudatában ő is egyike volt azoknak, akik szerint Orbán – bár sok fejfájást fog okozni és rengeteg olyan ügy lesz, amitől a falra mászunk majd tőle – de “gazdaságilag rendbe fogja tenni az országot”. Ez volt a mantra akkoriban. Mer’ a nokiás doboz (nem volt), meg az államcsőd (nem volt), meg különben is: öszödi beszéd, elkúrás és kutyafaszom. És itt a 8 éve ellenzékben lévő O.V: “hátha benőtt a feje lágya, adjunk neki még egy lehetőséget”! Noha a számtalan ordító jel mellett amaz a kötcsei beszédében világosan felvázolta, mire készül, de a csomó idióta nem volt hajlandó érdemben foglalkozni vele. Ráadásul emlékszem olyan TGM-el készült interjúra abból az időből, amikor elmondta, hogy gazdasági oldalon sok mindenben egyetért Orbánnal.

    Mindössze két ember volt idehaza a politizáló értelmiség köreiből, akik világosan látták, mi vár az országra a 2010-es tavaszi orsz.gyűl-.i választások után és rendszeresen hangot is adtak ebbéli meggyőződésüknek. Ez a két ember Bauer Tamás és Debreczeni József. Megnyilatkozásaikra gúny és lenézés volt a reakció az olyanok részéről, mint pl. Kéri és Lengyel László, akik később, az önkényuralom épülése közepette vették csak észre:

    – apám, én nem erre számítottam…

    És ezek a díszcsókák közé tartozott Tamás Gáspár Miklós is.

    Felébredt, Miklós? Jó reggelt! Jól aludt?!

    Én mindenesetre sokkal szívesebben olvasnám Bauer Tamást itt az AN-n, mert ha van az országtól távol élő Bartus Lászlón kívül magyarul beszélő ember a Földön, aki előre látta, mi jön, időben figyelmeztetett és óva intette az országot Orbántól: az ő. A mai napig képtelen vagyok megbocsájtani TGM-nek az akkori vakságát.

    Reply
    • Amanda

      July 29th, 2019

      Többnyire a szívemből szóltál. Nekem Bauerrel egy bajom van. Hogy a DK tagja. (Ha már nem, akkor lemaradtam róla.)

      Debreczeni persze, hogy jól ismeri Orbánt. Hosszú évekig volt a tanácsadója. Milyen ember ad Orbánnak tanácsot? Ja. Megvan. Olyan, aki utána Gyurcsányt követi.

      Ha már pozitív példákat keresünk, szerintem Majtényi és Kolláth tett valamennyire értékelhető nyilatkozatokat Orbánról. Az akkoriban aktív politkusok közül pedig egyedül Demszky.

      Az egyetlen ember pedig, aki a helyén kezelte, Dániel Péter volt. Belőle kellett volna több.

      Ahogy az “ellenzék” Dániel Péterre reagált, abban Magyarország következő ötven évéről minden benne volt.

      Na, beugrott még egy pozitív példa. Ungváry Rudolf. Az elmúlt pár évben nem követtem őt. Az tudom, hogy 2010 környékén ő rendben volt.

      Reply
      • Szilágyi Gábor

        July 31st, 2019

        “Nekem Bauerrel egy bajom van. Hogy a DK tagja. ”

        De ez ugye utólag semmit nem von le akkori meglátásai helyességéből.

        A DK egyik alelnöke volt, de erről a pozíciójáról már rég lemondott – éppen a párt vezetőségével lényeges kérdésekben egyet nem értése miatt. Hogy párttagságát megtartotta-e, azt nem tudom.

        Ungváry Rudolf, igen. Valóban, ő a harmadik. Ő is aktívan szerepelt a médiában, és az ő megnyilatkozásait is rémhírterjesztésnek bélyegezték, kinevették. Arra nem emlékszem, hogy Majtényi annak idején verte volna az asztalt. De ha nagyon megerőltetnénk magunkat, talán még össze tudnánk szedni egy-két embert. Én mindenesetre rájuk emlékszem. Ők azok, akik soha nem beszéltek mellé, mindig világosan fogalmaztak, és tiszta logikával, ragyogó pontossággal világítottak rá Orbán természetére, no meg arra, győzelme után mi vár az országra.

        Reply
        • Frici

          August 2nd, 2019

          Én említeném még Magyar Bálintot is.

          Reply
        • Amanda

          August 6th, 2019

          Majtényival pont annyi volt a “baj”, hogy ő nem asztalverős. Ő sosem fog forradalmat vezényelni. De amit halkan mondott, az emlékeim szerint rendben volt.

          Reply
    • Cinca

      August 3rd, 2019

      Ez így igaz. Mérhetetlenül káros TGM!! Lehet, hogy megint volt egy jó kávézás OV-val? Amit sorozatban művel az csak OV-nek jó. Mert nem érdemes semmit csinálni. Maradjon minden úgy ahogy van. Úgy sem lesz semmi belőle. Ha így állunk a dolgokhoz, ami egyébkénta az ember felfedező és a lehetetlent is vállaló természetével szöges ellentétben van, nem lenne soha semmi új, semmi jó, semmi haladás. A klimaváltozás gond, de nem jósolható meg pontosan mi lesz. Nem lehet, hogy a természet beáll egy új szintre és az egyensúly helyreáll? Mint túlnépesedés, a fejlett orszáhokban már megfordult a trend. Így lesz Kínában is. Nem lehet így máshol is? A tudomány és a hit az egyetlen ami a megoldáshoz vezet. Ezt rombolni BŰN!

      Reply
  8. Bogatyr

    July 29th, 2019

    Jó, de hova siessünk? Fel Északnak, ahol mérsékelt lesz az időjárás? Ott mi leszünk a migráns, és van egy olyan érzésem hogy kamatostul kapjuk vissza amit most művelünk.
    Hova menjünk? Tömegeknek már a hónap harmadik hetére nincs fizetése! Lassan az eladott holmikra sincs vevő! Mert a vevőnek sincs pénze!
    Az Eu akkor kezdet beomlani amikor hagyták hogy a nagy államok sumákolnak (adósság, stb) a keletieknek hagyták hogy visszaéljenek a szuverenitással. Mára gyk mindenki azt tart még, amit ő akar. Anglia kaputt, Németország a CDU túlélési gyakorlata, Olaszország, Spanyolország úszik a gondjaiban. Oroszország meg tudjuk mit csinál.
    Mindenesetre biztos vagyok hogy EU nélkül háború jön és megint nacionalista alapon. A több szövetségessel rendelkezők megeszik a kicsiket. Orbánék azt hiszik a V4 meg az oroszok elég lesz erre. De nem.
    A fasizmus nem más mint a középosztály túlélési megadása, azt hiszik: a gátlástalan állam a problémákat megoldja. De maga a gátlástalan állam a probléma. Azt hiszik: az alapjogaik nem fontosak, mert a jog eddig se vonatkozott a gazdagokra, akiknek kapcsolatuk van, a politikusokra és haverjaikra. Korrupció meg eddig is volt, ezután is lesz.
    Hogy Magyarországon rend van? Nem igaz: bekapcsolom a tv+t csupa bűnözés, baleset, mészárlás. Politikailag igen, a rendszer leválthatatlanná tette saját magát. Csak a totális erőszaktól tart.

    Reply
  9. WinstonSmith

    July 30th, 2019

    “Ha a modern kapitalizmus fönnmarad“ – mindig kibújik a szög a zsákból TGM-nél. Miközben szenvedélyes egyben rezignált prófétaként osztja a keserves jövőképet, fasizmussal riogat és kritikátlanul szajkózza a klímapropaganda kliséit, valahogy mindig csak a kapitalizmust ostorozza végül. Akkor most mivel is van a baj? A jó öreg kapitalizmussal vagy a totalitariánizmussal? A marxizmusban bízni ma már ordas anakronizmus, mellesleg a létező marxizmus “áldásait” ugyanúgy nemzedékek tapasztalhatták meg, mint a létező fasizmusét. Lehet fanyalogni az egyiktől és rajongani a másikért, de ez semmi mást nem bizonyít, mint a történelmi, filozófiai és politikai tisztánlátás totális hiányát.

    Reply
    • Observer

      August 11th, 2019

      Pont nekem is ez jutott eszembe. Ez Magyarországról ugyan kevésbé látható, mivel itt alig-alig van baloldal, de Nyugaton mind a bal-, mind a jobboldal a szélsőségei felé sodródik és ez a nagy gond. Valósíznűleg a jobb vs. baloldali kategorizálás itt már értelmetlen is. Valójában vannak az autokraták (mind bal- és jobboldalon) és a libertariánusok. Sajnos előbbiek állnak nyerésre, mind a jobb-, mind a baloldalon.

      Reply
  10. Winston Smith

    July 30th, 2019

    “Ha a modern kapitalizmus fönnmarad“ – mindig kibújik a szög a zsákból TGM-nél. Miközben szenvedélyes egyben rezignált prófétaként osztja a keserves jövőképet, fasizmussal riogat és kritikátlanul szajkózza a klímapropaganda kliséit, valahogy mindig csak a kapitalizmust ostorozza végül. Akkor most mivel is van a baj? A jó öreg kapitalizmussal vagy a totalitariánizmussal? A marxizmusban bízni ma már ordas anakronizmus, mellesleg a létező marxizmus “áldásait” ugyanúgy nemzedékek tapasztalhatták meg, mint a létező fasizmusét. Lehet fanyalogni az egyiktől és rajongani a másikért, de ez semmi mást nem bizonyít, mint a történelmi, filozófiai és politikai tisztánlátás totális hiányát.

    Reply
    • Amanda

      July 30th, 2019

      10/10

      Nekem is az a mondat volt a valódi TGM, aki a szokásos random hülyeség mögé rejtőzik, és amitől sokan, nem értem miért, hanyatt esnek.

      Ordas baromság kapcsolatot állítani a kapitalizmus és az általa felsorolt problémák között. A kapitalizmusnak annyi köze van a globális felmelegedéshez, hogy lassítja. Persze, nem várom TGM-től, hogy ezt felfogja, mert ahhoz agy kéne.

      A legnagyobb CO2 kibocsátó Kína. A szén, amit elégetnek, a fő felelőse annak, hogy lassan már nem lehet óceáni halakat enni, mert tele vannak higannyal. (A nagy részüket már most se szabad fogyasztani). Kína a legszennyezettebb levegőjű ország. Nagyvárosokban náluk konkrétan nem lehet látni se.

      Oroszország iparát más szóval úgy hívjuk, hogy kőolaj- és földgázexport. Ennyit állít elő. Esetleg még a csövet, amin tolja, de lehet, hogy az már Kínából veszi. Aztán ott vannak még a gyémántexportőr katonai diktatúrák Afrikában.

      Svájc és Németország élen jár a napenergia hasznosításában. Amerikáról fejből nem tudom, hol tart, azt viszont tudom, hogy az ügy egyik nagy szószóloja a republikánusokhoz tévedt Arnold, aki ezen a téren eredményeket is fel tud mutatni.

      Svájcban és Németországban rengeteg helyen töldheted ingyen az elektromos autódat, mert ha ennek nem is nulla a CO2 kibocsátása, a normál autókhoz képes alacsonyabb, és akkor ott vannak a mérgező gázok, amik a benzin égésekor keletkeznek. Azért ezt a két országot mondom, mert ezeket közelről ismerem, nem csak a hírekből. A Skandináv országokról is lehetne sorolni hasonlókat.

      Ha most hirtelen kéne válaszolnom, hogy vajon Kínában, Oroszországban, Malajziában vagy Svácban tartottak népszavazást a feltétel nélküli alapjövedelemről, bajban lennék, mert lehet, hogy az Kínában volt, vagy esetleg Kenyában.

      Ja, nem.

      Arra, hogy az ember tekintélyelvű, a legjobb példa, hogy létezik olyan, egyébként színvonalas médium, ami TGM förmedvényeit lehozza. Ha ugyanis félre tudjuk tenni, hogy valakik, aki rettentő okosak, azt mondták TGM-ről, hogy rettentő okos, és elolvassuk amit mond, akkor csak nézünk, hogy ez most mi volt.

      Reply
        • Nyuszika

          July 30th, 2019

          A kőolaj/földgáz/szén kitermelő vállalatok nyilván nem nyereség orientált, komoly lobbi erővel rendelkező szervezetek, se Kínában, se Oroszországban, se Trump Amerikájában. Az amazóniai esőerdőket is a kapitalizmus elleni küzdelem jegyében írtamá a fasiszta katonai junta iránt nosztalgiát hirdető Bolsonaro…

          Reply
  11. Nyuszika

    July 30th, 2019

    A kőolaj/földgáz/szén kitermelő vállalatok nyilván nem nyereség orientált, komoly lobbi erővel rendelkező szervezetek, se Kínában, se Oroszországban, se Trump Amerikájában. Az amazóniai esőerdőket is a kapitalizmus elleni küzdelem jegyében írtamá a fasiszta katonai junta iránt nosztalgiát hirdető Bolsonaro…

    Reply
    • Amanda

      July 30th, 2019

      Nyuszika.

      Közted és TGM között rengeteg különbség van. Ezek közül kettő:
      * Téged szeretünk
      * Te konzekvens vagy

      Az alapvető tévedés ott van, hogy az emberek egy része azt hiszi, hogy a fogyasztás, a felhalmozás és a pazarlás emberi találmányok.

      A természetnél pazarlóbb entitás nincsen. Nézd meg, hogyan eszik egy majom. Letép egy ágat, megeszi róla az egyik gyümölcsöt (vagy esetleg a felét), aztán az ágat és a rajta lévő másik két gyümölcsöt eldobja.

      Ez egyébként nem véletlen. Ebből nő új fa.

      Ha van vegetáriánus barátnőd vagy barátod, aki tudja is magáról, hogy miért vega, kérdezd meg, miért áztatják a magokat. Mert anélkül mérgezőek. Tegyük fel, hogy tudja. Miért mérgezőek? Mert a növény nem akarja, hogy megedd a magját. Logikus.

      Tényleg nem akarja? Egy fenét nem. A friss mag a mókus számára is mérgező. A mókus tudja azt, amit az értelmes vegák is tudnak. A magok be kell áztatni, mielőtt megeszed. Mókus barátunk ezért a makkot a földbe elássa. Máshova nem is tudná elásni, hiába okos.

      Kicsit viszont feledékeny. Tíz makkból, amit elásott, kilencet talál meg. Azt se annyira memória, mint inkább szaglás alapján. A tizedik makkból nő az új tölgyfa. Ez részben azért jó, mert nem minden tölgyfa képes tíz vagy száz méterekre elhajítani a makkot. Legalábbis nem minden esetben.

      Ha csodálkoztál már azon, hogy kerülnek a tóba halak (ha nem telepítik őket, hanem mondjuk az első négy milliárd évben), a válasz az, hogy a madarak lábán. Vajon mennyi ikra pusztul bele abba, hogy ez megtörténjen? (Tipp: ha egy ikra kerül át, és abból egy hal fejlődik a halatlan tóban, abból nem lesz nagycsalád).

      A szarkák színes tárgyakat gyűjtenek, hogy elcsábítsák az asszonyt a szexre.

      Annál nagyobb tévedést, mint hogy a “fogyasztói társadalmat” az ember találta fel, életemben nem sokszor hallottam.

      Ez azért fontos, mert minden harc, ami az emberi természet ellen való, bukásra van ítélve. (Nem csak a kommunizmus). Az a rendszer működik, ami az emberi természetre épít, és előnyt kovácsol belőle.

      Mondok egy példát.

      Lehet, hogy Svájcban mindenki genetikailag környezettudatos. Az is lehet, hogy nem. Lehet, hogy más oka is van annak, hogy szelektíven gyűjtjük a hulladékot.

      Van egy szemeteszsák, amibe bármit belerakhatsz. Üveget, fémet, kiskutyát, ami csak eszedbe jut. Fogják, elviszik, és a lehető legkörnyezetkímélőbb módon elégetik.

      Ez a szemeteszsák drága. Földhöz nem vág, ha dolgozol, de háromszor meggondolod, hogy belefér-e még valami, mielőtt kiviszed a kukába. Persze, kiviheted más zsákban is (a németek egyik szokása), csak esetleg nem viszik el, hanem írnak egy levelet a falra, második alkalommal megbüntetik az egész társasházat.

      Aztán van szelektív hulladékgyűjtő. Üveg három féle színben, fém, elem, PET palack, nem-PET műanyag palack (ábrákkal!), papír, karton (ez a kettő is külön van, éa ha kevered őket, kapsz egy levelet), illetve bio (konyhai hulladék). Lehet, hogy valamit kihagytam.

      Az összes ilyet ingyen viszik el. Vagyis választhatsz, hogy nem szórakozol vele, és kidobod az 1-2-3 USD-be kerülő zsákba, vagy szétválogatod, és elviszik ingyen. Működik vajon? Ki tudja. Lehet, hogy véletlenül vagyunk Európa legtisztább országa.

      Ez az, amikor okos emberek rájönnek, hogy meztelen majmok élnek ezen a bolygón, és nem ufók, és az előbbiek számára dolgozzuk ki a megoldást.

      Fogyasztani, felhalmozni, gazdagozni minden rendszerben akarnak az emberek. Emberek? A hangyák is. Gombát termesztenek a föld alatt, vagy egymásba tömik az élelmet (mézesbödönhangyák).

      A diktatúrákban ez úgy megy, hogy előre eldől, hogy ki halmozza fel a pénzt és a hasznot, és a többieknek nincs esélye.

      A kényszerített utópiának gondolt rémálomban (mint vagyon- és jövedelemplafon) az történik, hogy egyrészt a fejlődés lelassul a verseny hiánya miatt, másrészt a vagyon kiáramlik, mert a legtöbb gazdag nem full hülye. Lásd francia személyek állampolgársága Oroszországban.

      Ez jó?

      És mi van akkor, ha inkább hagyjuk az embereket versenyezni egymással, és meggazdagodni, viszont a környzetet szennyezni nem éri meg?

      Ha napelemet teszel a házadra, és visszatáplálod a hálózatba, nem csak spórolsz, de még az is lehet, hogy neked fizet az erőmű. Van, ahol ez már működik.

      Ha az állam támogatja az elektromos autók töltését, a franc se akar benzines autót venni. Nem csak Tesla van a világon. Vannak könnyebben elérhető elektromos autók. Képzeld el azt, hogy ingyen töltöd. Csak meg kell venni, és odamész vele, ahova akarsz. Nem lesz nulla a CO2 emissziója. És minek nulla? A csontváznak esetleg. Ha feltesszük, hogy valamiért el akarunk A pontból jutni B pontba, és nem gyalog, akkor a legkisebb rosszat választjuk, vagy a legrosszabbat?

      Az államnak annyi a dolga, hogy rommá kell adóztatni a műanyagot és az egyszer használatos műanyagot.

      Amikor ideköltöztem, a műanyag szatyor ingyen volt a boltban. A papír 0.3 CHF. A papír most is 0.3. A műanyagot nem tudom, mert sosem használom (akkor is kerültem, amikor ingyen volt). Remélem, hogy tovább drágítják, addig, amíg senkinek nem jut eszébe azzal menni.

      A kőolajra is rá kell tenni még adót, és ennyi. A széntüzelésű országokkal meg kell tiltani a kereskedést. És azokkal is, akik ezt megszegik. (Japán az egyik nagy sunyi ország ilyen téren is).

      Ez működni fog.

      Ha beöltözünk indiánnak, az kevésbé. Az amerikai bennszülötteknek se jött be, pedig ők még tudták is, hogyan kell csinálni.

      Reply
      • Amanda

        July 30th, 2019

        A vagyonplafont nem tőled hallottam, nehogy magadra vedd. Egy randin mondta valaki. Szóhoz se jutottam. Persze, a feltétel nélküli alapjövedelmet ő is leszavazta, ha jól emlékszem. Minden ismerősöm, akit megkérdeztem, zsigerből ellene szavazott. (Vagy ellene szavazott volna, ha szavazhatott volna.)

        Pedig kb. az elmúlt négyszáz év legjobb gazdasági/társadalmi ötlete volt.

        Remélem, a Zöldek nem adják fel. Itt ők az értelmes párt nem a Liberálisok. Vagyis az összes kezdeményezést, amiről tudok, és amit támogatok ezerrel, a Zöldek tolták.

        (Például, hogy azt a barbár szokást, hogy a “független” és az “elvált” státuszt külön kezeljük az adatlapokon, töröljék el. Ha tagja lennék a Liberális pártnak, cikinek érezném, hogy a Zöldek voltak, akiknek ez az ingerküszőbéig eljutott.)

        Reply
  12. Geyza

    July 31st, 2019

    Három gondolat:

    1
    Már frászt kaptam hogy a cím-képen a kis Benítót látom 😀 😀

    2
    TGM.-et ki nem állom.Hol ezt mond, hol meg azt. Olvassa őt az aki élvezi a bakugrásait.

    3
    és ez a lényeg : Szakemberek kiszámították hogy mennyi egy átlagos elektromos autó
    környezet-terhelése, az élettartama folyamán..
    (Az előőllításával, akkumlátoraival, a felhasznált elektromos energiával, mindennel együtt.)
    Hát csodák csodája : nagyobb környezet-terhelési mutató jött ki mint egy mostanában megvetett diesel-autónál !
    Ebből csak arra tudok következtetni: valakiknek valahol kuvvául megéri elektromos autót gyártani és eladni.

    Reply
    • Amanda

      July 31st, 2019

      Pár hete gondolkodtam azon, hogy amit az eddigi életem során az emberektől hallottam, az legalább 95%-ban hamis állítás volt. Lényegtelen, hogy a kérdés az volt, hogy lehet-e negatív számokból négyzetgyököt vonni, vagy van-e a boltban fémből készült kézimixer, vagy mikorra lesz kész a marketinges. 95%-ban nem volt igaz. A hozzám közel állóknak azt szoktam mondani, hogy a legfontosabb, amit az életben meg tud érteni, hogy annak, amit az emberek mondanak, nincs jelentősége.

      Amit írsz, arról én is hallottam. Ez semmit nem mond arról, hogy mennyi az elektromos autó CO2 kibocsátása. Vagy annyi, amit mondtak, vagy több, vagy kevesebb. Ezek az opciók vannak. Az anyagot, úgy tudom, a német VW/BMW mérnökei készítették. Tudod, akik a csaló motorokat tervezik az autóba, amelyek mást bocsátanak ki a tesztek során, és mást az utakon.

      Svájcban az elektromos autók döntő többsége Tesla. Gondolom, ez fáj nekik.

      És még azért is agyrém, amit írtak, mert már az első mondat hazugság. Az autó környezetterhelése nem egyenlő az autó miatt keletkezett CO2-vel. És tudom, hogy nem te írtad pontatlanul, mert abban a cikkben, amit olvastam erről, szintén úgy beszéltek róla.

      Egy autóból elképesztő sok dolog távozik a kipufogón keresztül.

      A kén-dioxid és a nitrogén-oxidok csak a legismertebbek ezek közül. Az első belélegzése kénsavat, a másik belélegzése salétromsavat hoz létre a szádban és a tüdődben. (Nem metaforikusan, hanem tényleg.)

      Aztán jön a fémpor (kopó motor), az égett kenőolaj, és az a pár ezer vegyület, ami az üzemanyag égése során keletkezik. Ezek bonyolult kémiai reakciók. Mert például az etanol nem rákkeltő, ha viszont belekeverik a benzinbe (márpedig belekeverik), akkor a kipufogógáz rákkeltőbb lesz tőle, mint előtte volt. Ha együtt vannak, a benzin máshogy ég el.

      Egy hagyományos autóban sokkal több alkatrész van. A Teslának két csomagtartója van. Egy elől, egy hátul. Azért, mert egyszerűbb a motor, nincs váltó, nincs dugattyú meg kipufogócső.

      Ja és a kőolajat ki is kell termelni, és el kell szállítani.

      A napokban ömlött ki a Chilénél nem tudom hány tízezer liter olaj az óceánba ott, ami eddig a föld egyik legtisztább élőhelye volt. Tehát nem az áram ömlött bele az óceánba megint, hanem az olaj, szokás szerint.

      Ezzel nem azt akarom mondani, hogy “igaz, hogy több CO2-t generál, de a többi ellensúlyozza”. Szerintem az sem igaz, hogy többet generál (nehéz ezt úgy kiszámolni, hogy köze legyen a valósághoz, és ne a megrendelt eredmény jöjjön ki).

      De amikor lemegyek a pincébe, és alig kapok levegőt a többi autótól, és eszembe jut ez a cikk, nem tudom, hogy sírjak-e vagy nevessek. Az én autómtól senki nem fuldoklik soha, és az erdőben sem szenvednek a zajától az állatok. (Itt elég sok erdei út van ahhoz, hogy ez számítson.)

      Nem kell mindent elhinni, amit valaki leírt.

      (Nekem sem kell elhinni. Bőven elég a boldogságomhoz, ha kételkedsz – úgy általában -, és utánajársz, már ha érdekel a téma.)

      Már tavaly is a napenergia volt a legolcsóbb, és azóta nem tudom, mennyivel lett jobb, de kétszámjegyű százalék, azt hiszem. És nem kell hozzá iszonyat gátakat építeni a folyóra se, meg az állatok se költöznek el miatta (szemben a szélerőmű több km-es körzetével, mert az mg leviszi a rezgést a talajba).

      Reply
    • Amanda

      August 1st, 2019

      TGM már olyan rég nem védte meg O1G-t, hogy kezdtem aggódni, hogy alvajárás közben átsétáltam egy párhuzamos univerzumba, és ezt azóta sem vettem észre.

      Dehogyis. Otthon vagyok.

      https://hvg.hu/kultura/20190801_TGM_A_keresztyen_szabadsag_Helyesbites

      “Mellesleg azt is hallottam egy Orbán-kritikustól…”

      Világos beszéd. Vannak az Orbán-kritikusok, és van TGM.

      Mellesleg emberket felcímkézni, mint “Orbán-kritikus”, közismertebb nevén “Orbán-fóbiás”, primitív és óvodás szokás. Azok gondolkodnak így, akik önnön intellektuális korlátai miatt képtelenek elképzelni azt, hogy valaki minden kérdésben az adott kérdés részletei és a rendelkezésére álló információk alapján alakítson véleményt, és nem az alapján, hogy ki mondta. Az utcai koldus is mondhat zseniálisat, és az egyetemi professzor is beszélhet baromságokat.

      Persze érthető, hogy ő így gondolkodik, és ezzel eljut valahova, hiszen a TGM-féléket pont azok tartják életben, akik szintén így gondolkodnak, és akiknek egyszer megmondta valaki, hogy TGM művelt és okos, és ezt ő azóta is így tudja, történjék bármi.

      Lehet máshogy is. Például, amikor TGM arról írt, hogy elfogadhatatlan, hogy a fideszes képviselő pszichoterápiás kezelését Vágó felhozta, abban igaza volt. Az, hogy valami igaz vagy nem, független attól, hogy ki mondja. Abban pont igaza volt, és szomorú, hogy ott tart az ország, hogy ez alig zavar valakit.

      Csak sajnos nála az értelmes kivétel annyira gyakori, mint a naptárban a péntek 13-a.

      Most például megtudtuk tőle, hogy a kis geci Orbán Luther Márton útján lépdel. A fene se gondolta volna. Köszönjük, HVG, TGM.

      Reply
  13. Amanda

    August 1st, 2019

    https://hvg.hu/itthon/20190801_Festmenyszeru_foton_pozol_Ursula_von_der_Leyen_mellett_Orban_Viktor

    Ez nem csak egy fotó. Itt van a hétszerszülős nő tweetje:

    “Good talk with PM #Orban about my political guidelines. Agreed on need for fresh start & pragmatic solutions on #migration. Also discussed??competitiveness + need to bring EU institutions closer to member states. #ruleoflaw is crucial, applies to all. Strong #defenseunion needed.”

    “Jót dumcsiztunk Orbánnal a politikai irányelveimről. Egyetértünk abban, hogy tiszta lappal való újrakezdésre, és pragmatikus megoldásokra van szükség a migrik ügyében. Szóba került a versenyképesség, és az, hogy az EU intézményeit közelebb hozzuk a tagországokhoz. A jogállamiság fontos, de tényleg, és mindenkire vonatkozik. Erős védelemre van szükség.”

    Még odaírhatta volna, hogy “szuper lett a kerítést, és az, hogy nem hagyod a menekülteket a határon túlzabálni magukat”.

    Köszi, Momentum, köszi, DK

    Reply
    • bamboleo

      August 5th, 2019

      már tele van amandával és még mindig nem tudni mit akar mondani, TGM sokat beszél, amanda még többet

      Reply
  14. Nyuszika

    August 1st, 2019

    A “grófné” és jelölői, illetve a hazai álellenzéki kollaboránsok a rendszer támaszai, nem pedig TGM. Szerintem távolról sem O1G-t védte az ominózus írásban. Az nem több egy kis vallás és politikatörténeti/filozófiai szösszenetnél. Na jó, én elfogult vagyok ( szeretem olvasgatni )… hahahahaha

    Reply
    • Nyuszika

      August 1st, 2019

      Egyébként TGM is elítéli a kollaboráns, álellenzéket; itt is le lett a legutóbbi ilyen írása közölve.

      Reply
      • Amanda

        August 2nd, 2019

        Aha, ami után küldött egy cikket, hogy “nem kéne az embereket a politikától való elfordulásra bíztatni”.

        Reply
        • Nyuszika

          August 2nd, 2019

          Nem emlékszem erre a cikkre, illetve, hogy milyen kontextusban volt ez az idézet . Amúgy általában véve szerintem se kéne, persze ha valaki szerint Magyarországon a politikával való foglalkozás a csaló választáson való részvételt jelenti, akkor menjen a búsbánatos melegebb éghajlatra… Természetesen senki sem tévedhetetlen.

          Reply
          • Amanda

            August 2nd, 2019

            https://nepszava.us/tgm-barati-valasz-bartus-laszlonak/

            Először leírja, hogy nem támogatja a bojkottot. Persze, nem egyenesen mondja ki. Aztán beszél a kedvenc témájáról, amit többször hallottam tőle, mint Orbántól. Ez a téma a “Hanyatló Nyugat”. Most épp a parlamentalizmus válsága.

            Végül:

            “Ebben a helyzetben – sajnos – a legjobb, legérzékenyebb emberek undorral fordulnak el az orrfacsaró illatú közélettől, amiről tisztelettel szeretnék lebeszélni mindenkit. E pillanatban a kritikai magatartás és a racionális útkeresés ajánlható csak, s a jelenlegi rendszerhez fűzött illúziókkal való kíméletlen (egyelőre gondolati) leszámolás. Azt állítani, hogy válságunkra kész, gyors, könnyű megoldások lennének, roppantul csábító, de véleményem szerint téves és kockázatos.”

            Itt összemossa a bojkottot a közügyektől való elfordulással. Tehát vagy a felfogóképessége van jóval azon szint alatt, amit gondolsz róla, vagy hazudik. Nem tudom, melyik jobb. Azt sem tudom, ki állította hogy “kész, gyors, könnyű megoldások lennének”. Bartus László biztos nem.

    • Amanda

      August 2nd, 2019

      Persze, Hitler festményeit is elemezhetné esztétikai szempontból. Miért ne.

      Hogy O1G szájából mit jelent a vallás, és mit jelent a szabadság, mindannyian tudjuk.

      (A Heller Ágneses nekrológját olvastad?)

      Reply
  15. Nyuszika

    August 1st, 2019

    A klímaváltozás, kapitalizmus témakörben – idő hiányában – csak annyit, hogy a rövidtávú profitérdek ( ez mégiscsak a tőkés rendszer logikájának része ) értelemszerűen fölülírja akár a környezetvédelmi, akár a szociális, munkavállalói érdekeket, de sokszor a demokratikus, jogállami viszonyok alapjait is kikezdheti a tőkés nagyvállalatok, pénzügyi intézmények lobbiereje. Például nagyrészt ugyanannak a német nagytőke érdekeinek megfelelően lett szétszivatva a tömegmédia nagy része által vörös szélsőbalosnak beállított, valójában halovány rózsaszín balközép kormány által vezetett Görögország és van erősen megtámogatva, tulajdonképpen a magyar nép nyakára ültetve ( az más kérdés hogy a nép még hagyja is magát, sőt engedi megvezetni magát a fasiszta propagandával, ellenben mondjuk a görögökkel, akiknek kicsit más volt a második világháborús történelmük is… ) O1G rezsimet.

    Reply
    • Amanda

      August 2nd, 2019

      Az, hogy bizonyos emberek profitot akarnak elérni bármi áron, minden rendszerben így van. A különbség az, hogy vannak rendszerek, ahol eleve elrendelt, hogy erre kinek van lehetősége. Kína a legszennyezettebb levegőjű ország. Ez a kapitalizmus miatt van?

      (Magyarország is időnként dobogós helyen szerepel ebben.)

      Németország alapján nem feltétlenül érdemes a kapitalizmust megítélni. Anglia például nem indított kétszer háborút Európa, illetve a világ ellen. Norvégia se nagyon. A svédek ilyen tettei se ugranak be így hirtelen.

      Szerintem vannak, akik összekeverik az emberi természetet a kapitalizmussal. De azt mondom, oké. Játsszunk el a gondolattal. A kapitalizmus a rossz. Mit tegyünk? Vegyük el a pénzét a gazdagoknak?

      Reply
      • Nyuszika

        August 3rd, 2019

        Bocs, de ez hogy ” vegyük el a pénzét a gazdagoknak” egy jobb esetben teljes félreértése , rosszabb esetben kiforgatása a kapitalizmus kritikájának. Igen a bolsevik diktatúra ezt tette, miközben a kevésbé gazdagokat is kifosztották, de ezt teszi más nem Marxra hivatkozó különféle fasisztoid rendszer is a saját politikai szempontjai szerint kipécézve áldozatait. Illetve Marx és követői szerint a tőkés rendszer alapvető logikája, hogy a bérmunka rendszerében ( s a bérmunka a magukat szocialistának – marxista-leninistának – nevező, valójában államkapitalista, bolsevik rendszerekben is fennmaradt ) a dolgozóktól igazságtalanlul elveszik nemcsak az általuk termelt javakat, de eleve egy egyenlőtlen, alávetett viszonyban vannak a tőkés munkaadóval. Tehát nagyon leegyszerűsítve az antikapitalista azt fogja mondani, hogy elveszik a társadalom úgy kilencvenkilenc százalékától ami az övék. A javak megtermelése egy kollektív, sokszorosan összetett folyamat a modern gazdaságokban ( ellentétben a premodern, önfenntartó, mezőgazdasági, dominanciáju, feudális, törzsi társadalmi berendezkedésű gazdaságokban ), a politikai vita – egyik -tárgya, hogy mi lenne a javak fair elosztása. Erre mást fog mondani egy bolsevik, egy nemzetiszocialista/fasiszta, egy anarcho-kommunista, egy szociáldemokrata és más különféle polgári politikai irányzatok különféle árnyalatai. Egyébként az anarchista és – valódi – kommunisztikus elképzelések meglehetősen egybeesnek. A leglényegesebb a munkaadók, munkás kettősségének, azaz a bérmunka megszüntetése, a termelőeszközök dolgozói tulajdona. Ezzel teljesen megfér a dolgozói tulajdonú vállalatok piaci versenye az áruk, szolgáltatások piacán. S ennek eléréséhez elméletileg még forradalom se szükségeltetik feltétlenül.

        http://persistenceofpoverty.blogspot.com/p/blog-page_15.html?m=1

        https://en.m.wikipedia.org/wiki/Kibbutz

        https://en.m.wikipedia.org/wiki/Libertarian_socialism

        Reply
        • Amanda

          August 3rd, 2019

          Mielőtt bármit mondanék a témáról, hadd írjam ide, hogy többnyire “lehengerlő”, vagy mondhatjuk, agresszív stílusban vitatkozom, és a véleményemet túlzás (overstatment) formájában fejezem ki. Ezzel együtt csak olyan emberrel vitatkozom, akinek a véleménye érdekel. Ha nem is értek vele egyet, utána még hetekig gondolkodom a másik fél véleményén. Például Geyza véleményén is gondolkodtam, még azután is, hogy válaszoltam neki a linkekkel.

          Azért kérdeztem tőled, hogy mi a megoldás, mert érdekelnek az alternatívák. Én éveken át gondokodtam olyan országon, ahol nincs pénz. Nem technikailag nincs pénz, hanem fizetés sincs. Grönlandot gondoltam felolvasztani hozzá, mert máshol nem igazán van szabad hely. Vagy sok emberéletbe kerül. (Az utolsó mondatot leszámítva komolyan írtam a fentieket.)

          Másrészt rettentő időhiányban szenvedek, nem minden linket tudok végigolvasni, amit adsz, vagy nem azonnal. (Én is kivonatoltam az enyémeket).

          Arról sem kell meggyőznöd, hogy a bérmunka szívás. Életemben egyszer voltam alkalmazott, és ez második a legrosszabb dolog volt, a gyerekkorom után. A szabadúszó se sokkal jobb. Másoknak dolgozni alapvetően szívás.

          Na most.

          Ha jól értem, a termelőjavak közös birtoklásáról (is) van szó.

          Kérdés.

          X alapít egy internetes vállalkozást. Beleöl pár év munkát (esténként, hétvégenként, ünnepnapokon, reggeltente munkába menet). Több év masszív energia és pénzbefektetés után az üzlet beindul. Eljut arra a pontra, hogy X alkalmazottakat kell felvegyen.

          X felveszi Y-t. Meg van elégedve a munkájával, bízik benne, stb.

          Ezen a ponton még mindig nem értem, miért adna X tulajdonrészt Y-nak. Ez neki miért volna jó? Miért lenne indokolt? Y nem kockáztatott több évnyi szabadidőt és szórakozást az életéből azért, amit X felépített.

          Reply
          • Amanda

            August 3rd, 2019

            overstatement, csak sajnos nem lehet javítani a kommentemben utólag.

          • Nyuszika

            August 3rd, 2019

            Alapvetően azért, mert rá van szorulva Y munkájára, ha tovább akar növekedni. Kölcsönösen egymásra vannak utalva, ezért nem látom miért állna egyik a másik fölött. Ha nem jönnek ki, legfeljebb szétválnak útjaik, a fő kérdés, hogy egyenlő felek, vagy alá fölé rendeltek viszonya a kívánatosabb. Egyébként az egyik linkben szereplő hetvenes évekbeli, svédországi – végül a tőkés munkaadók nyomása miatt jegelt – Meidner-terv eleve az x főnél több dolgozót foglalkoztató vállalatokat kötelezte volna, hogy profitjuk egy meghatározott arányának értékében bocsássanak ki részvényeket, amelyek a dolgozókat illették volna. Ily módon fokozatosan kerülnének a cégek az alkalmazottak demokratikus irányítása alá, de csak akkor ha egy bizonyos méreten túlnőnek. Tehát első körben a “garázsban alapított ” start-upra eleve nem áll a probléma – ha pl. üzlettársak alapítják jó esetben amúgy is egyenrangúnak tekintik egymást – de amikor már ezreket foglalkoztató, világszerte ismert multicéggé avanzsál, az már más kategória ( pláne hogy egyéb módokon is visszaélhet erejével, mint pl. a féjszbuk, amelyen elvből sosem voltam fenn, s hogy engem igazoltak a tavaly történtek… ).

            A pénznek mint csereeszközönek a kérdése ebből a szempontból másodlagos, noha egyáltalán nem lényegtelen. Itt szintén inkább belinkelnék – ugyancsak idő hiányában.
            http://ujegyenloseg.hu/az-igazsagos-penzrendszerrol/

            Szép vasárnapot!

          • Amanda

            August 4th, 2019

            “Alapvetően azért, mert rá van szorulva Y munkájára,”

            Ez nem válasz a kérdésre. Ez arra válasz, hogy vagy Meidner szerint, vagy szerinted miért lenne indokolt és igazságos. A kérdés az volt, hogy X-nek miért lenne jó.

            Ha jól értem, csak arra kell vigyázzon X, hogy a cége ne növekedjen túl egy ponton. Bár, ha a profit alapján kell szétadakozni a céget, akkor minden oké. Ki kell offshore-olni a hasznot.

            Minden ilyen “x profittól kezdve” szabálynak két eredménye van. Az egyik a növekedés megállítása, a másik az, hogy a tulajdonos csalni kényszerül. Például, amikor egy cég jutalékot ad a sales-eseknek, aztán elkezdi az embereket zavarni, hogy a legjobb sales-es többet keres, mint a vezérigazgató, akkor beiktatnak egy bérplafont. Innentől a sales-es két dologban érdekelt. Hogy kevesebbet dolgozzon, tehát kevesebb javat termeljen, mint tud, illetve, hogy lopjon. Ez minden szinten így működik.

            A Facebookkal nem a mérete a baj, hanem az, hogy az Antikrisztus a CEO.

            Egyébként van baj a nagy cégekkel, amiken lehetne és kellene is változtatni. Az egyik legnagyobb baj, hogy irreális előfölényük van bizonyos kérdésekben. Ilyen a jog. Amikor egy jogi támadásra első körben válaszolni alsó hangon $100,000-be kerül (valós példa), akkor eleve lefutott a meccs. Ezen az égvilágon semmit nem változtatna, ha az alkalmazottak hazahordhatják a céget. Valószínűleg rosszabb lenne, mert a csordaszellem kihozza az emberből az állatot. Ez ellen úgy lehetne védekezni, hogy a perben egyenlő esélyekkel vegyenek részt. Ami nem egyszerű, mert attól nem lesz jobb, ha “a sztárügyvédek nem kereshetik hülyére magukat”. Az biztos, hogy ki lehetne és ki kellene dolgozni a jelenleginél méltányosabb rendszert, mert az is versenyellenes, hogy a nagy cégek peres úton mekkora hatalommal bírnak.

            A hiearchiát én is utálom. Viszont az életemnek abban a sötét korszakában, amikor dolgoztam másoknak, szinte sehol nem működött volna az anarchia. Ennek több oka van. Az egyik az, hogy van, amikor az is jó, ha A irányba megyünk, az is jó, ha B-be, de ha egyikbe se megyünk teljes gőzzel, akkor vége.

            Ennek az alárendeltségi viszonynak, ami téged zavar, az egyik legjobb felszámolása lenne, ha bárki, aki szeretne, vállalkozhatna. Ennek az egyik legnagyobb akadálya az, hogy mesterségesen tartunk fent felesleges munkát irdatlan mennyiségben, részben azért, mert egyesek szerint a többség megőrülne, ha nem kötnénk őket le.

            A feltétel nélküli alapjövedelem esetén sokkal reálisabb lenne, hogy kevésbé eltökélt emberek is saját lábra álljanak, és a saját főnökükké váljanak.

          • Amanda

            August 4th, 2019

            “Bocs, de ez hogy ” vegyük el a pénzét a gazdagoknak” egy jobb esetben teljes félreértése , rosszabb esetben kiforgatása a kapitalizmus kritikájának”

            “az x főnél több dolgozót foglalkoztató vállalatokat kötelezte volna, hogy profitjuk egy meghatározott arányának értékében bocsássanak ki részvényeket, amelyek a dolgozókat illették volna. Ily módon fokozatosan kerülnének a cégek az alkalmazottak demokratikus irányítása alá”

            Aha. Tehát csak elérkeztünk arra a pontra, amikor elvesszük a gazdagoktól. Az már részletkérdés, hogy mennyit és mikortól. És nem a pénzét vesszük el, hanem a magántulajdonát, ami még sokkal rosszabb.

            Olyan apróságokra, hogy mi van, ha valakit ki kell rúgni (vagy azt nem lehet?), illetve, ha az illető elmegy, és mást kell felvenni helyette, gondolt valaki? Vagy pár év alatt széthordják a céget, ahogy jönnek-mennek?

            Annak, hogy a dolgozó Apple részvényt vagy FaceBook részvényt vegyen, most sincs semmi akadálya. Kapitalizmusban annyit részvényt vesz a munkavállaló a részvénytársaságtól, amennyit akar. Innentől már maximum a bérezésen múlik, hogy az mennyi lehet.

            De nem akar minden cég részvénytársasággá válni. Én döbbenetesnek tartom, hogy valaki azt gondolja, hogy ez kötelező legyen. Soha az életben nem alapítanék ilyen országban céget. Ahol a magántulajdont törvényesen elveszik, az az autokrácia.

            Amit végképp nem értek, hogy miért oda lyukadnak ki ezek az elméletek, hogy szívassuk a gazdagokat, ahelyett, hogy legyen mindenki gazdag. Az egyik negatív, a másik pozitív világkép.

            Akinek van pénze, azok közül rengetegen szolidárisak. A pénzből lehet adni. A feltétel nélküli alapjövedelem pont erről szól. És aki akar, az befekteti az idejét saját magába, ahelyette, hogy másoknak robotoljon.

            De hogy elvegyenek a cégekből X méret fölött? Olyan országból átköltöznék egy másikba, amelyik hajlandó háborút indítani ellene, és adakoznék a fegyverkezésre, hogy állítsuk meg, mielőtt szétterjed a bolygón. Akkor is, ha az én cégem jóval a limit alatt lenne. Ezt úgy nevezik, hogy jogos önvédelem.

  16. Nyuszika

    August 1st, 2019

    Csak egy kérdés a zöldekkel kapcsolatban, akik számos pozitív kezdeményezés élén állnak, szemben a liberális párttal. Ha jól értettem Svájcban. De ott melyik a kettő közül, ugyanis két zöld párt is van az ottani szövetségi törvényhozás alsóházában?

    Reply
    • Amanda

      August 2nd, 2019

      Svájcban van a Zöld párt, és vannak a Liberális Zöldek. Az utóbbiról annyit tudok, hogy nem zöldek és nem liberálisok. Ezt a fizioterapeutám mondtam. A Zöldekről többet tudok. Ők kezdeményeznek szinte mindent, amit szívemből támogatok. (Ezt se gondoltam volna. De hát nem az LMP alapján kell őket elképzelni.)

      Bevallom, fogalmam sincs, hogy itt van-e alsóház. Legkorábban hat év múlva szavazhatok. Azt tudom, hogy miniszterelnök nincs. Van hét miniszter.

      Itt alig foglalkozom a politikával, mert működik. Azt tudni szoktam, hogy miről van épp szavazás. Például a zürichi stadionépítés se ment át. Sokba került volna. Na igen, nem mindenkinek futja 50 stadionra. Vagy akár egy újra.

      Reply
      • Nyuszika

        August 2nd, 2019

        “Például a zürichi stadionépítés se ment át. Sokba került volna. Na igen, nem mindenkinek futja 50 stadionra. Vagy akár egy újra.”

        hahahahaha

        Reply
  17. Geyza

    August 1st, 2019

    Nem a BMW csinálta a felmérést.

    Reply
    • Nyuszika

      August 1st, 2019

      Mi újság a kanadai hírlapon…? hahahahaha

      Reply
    • Amanda

      August 2nd, 2019

      Nem tudom pontosan, melyik autógyár fizette. A lényeg úgyis a tartalom.

      https://www.brusselstimes.com/all-news/business/technology/55602/electric-vehicles-emit-more-co2-than-diesel-ones-german-study-shows/

      “Since publication, the study has faced a raft of criticism over selective use of data, reports German press.

      According to “WirtschaftsWoche” the study contradicts “in a blatant manner as well as all serious, international studies in recent months,” while mobility expert Don Dahlmann explains that the study is counting on wrong numbers. The Federal Environment Agency points to an extensive earlier study, according to which e-cars perform better than diesel cars.

      The point has also been raised that in the calculations of the production of electricity, other emissions involved in the production of the cars were not taken into account, reports Spiegel.”

      Reply
    • Amanda

      August 2nd, 2019

      https://eufactcheck.eu/factcheck/mostly-false-electric-cars-generate-higher-emissions-than-diesel-cars/

      “We can conclude that the claim: ‘Electric cars generate higher emissions than diesel cars’ is mostly false. The German investigators have only compared two models: an electric Tesla Model 3 and a Mercedes C220d diesel car. Secondly, Buchal and his coworkers did an investigation in Germany and then generalized their claim. More than a third of the electricity in Germany is produced from lignite and charcoal, which are by far the largest emitters of CO2 among electricity producers. Finally, in the last few years, the electric cars have greatly evolved and so has the production of their batteries. The investigation of the German researchers is interesting but the information is not representative on a large scale and is also a bit obsolete. Therefore, this claim is mostly false.”

      Reply
    • Amanda

      August 2nd, 2019

      Amúgy az egyik, amiben biztos voltam, anélkül, hogy elolvastam volna a cáfolatokat, hogy kamuztak az akkumulátorokkal kapcsolatban. Azért voltam biztos benne, mert tudom, hogyan kell tetszőleges eredményt kihozni tetszőleges adathalmazból. Az egyik első gondolatom az volt, hogy az akksik esetén tuti átlagot számoltak, mekkora kárt okoz. Persze, vegyük csak bele az erdőbe kirakott hagyományos ólomakkumultorokat, illetve a telefonokkal eggyütt kukába hajigált akksikat, úgy biztos rémes eredmény születik. Mondjuk én még nem sokszor láttam olyat, hogy valaki az elektromos autójához adott akkumulátort kivágta a sarki kukába, de ne legyünk szőrszálhasogatóak.

      (Szerintem egyértelmű, hogy 99% fölött hasznosítják őket újra, például azért, mert az autó árának masszív hányada az akksi ára, és mert nagy.)

      https://electrek.co/2019/04/22/study-electric-cars-dirtier-diesel-debunked/

      “The problem is that the IFO’s study makes many of the same mistakes as other studies used electric vehicle detractors in the past.

      For example, they assume that electric car batteries become “hazardous waste” after 150,000 km or ten years, which simply isn’t the case. 150,000km is shorter than the warranty period for an EV battery (generally 100,000 miles or more in the US, which is 160,000km).

      Virtually all automakers working on electric vehicles are also working on recycling the batteries since they are going to still be extremely valuable after being depleted. And lithium ion batteries do not have a hazardous waste designation in the US – however, the lead acid batteries in every diesel vehicle do.

      They are also making many other mistakes, like using the flawed NEDC driving cycle, which is being phased out. They assume unrealistically optimistic numbers for diesel emissions, and unrealistically pessimistic numbers for electricity emissions.”

      https://electrek.co/2019/04/22/study-electric-cars-dirtier-diesel-debunked/

      Amúgy a “kutatás” az új típusú, metános autókat favorizálta. Vajon miért? Mert azokat évekkel ezelőtt kidolgozták, készek a gyártásra. Csak azért vártak vele, hogy először fogyjon el a benzin és a dízel, a lehető legnagyobb haszon érdekében. A levegő, az nem számít. (Majdnem úgy beszélek most, mint Nyuszika.)

      Ez a kutatás olyan volt, mint egy újságcikknek álcázott hirdetés. Elfelejtették odaírni a végére, hogy (x).

      Reply
    • Amanda

      August 2nd, 2019

      Amúgy az egyik, amiben biztos voltam, anélkül, hogy elolvastam volna a cáfolatokat, hogy kamuztak az akkumulátorokkal kapcsolatban. Azért, mert tudom, hogyan kell tetszőleges eredményt kihozni tetszőleges adathalmazból. Arra gondoltam, hogy az akksik esetén tuti átlagot számoltak, mekkora kárt okoz. És tényleg. Persze, vegyük csak bele az erdőbe kirakott hagyományos ólomakkumultorokat, illetve a telefonokkal eggyütt kukába hajigált akksikat, úgy biztos rémes eredmény születik. Mondjuk én még nem sokszor láttam olyat, hogy valaki az elektromos autójához adott akkumulátort kivágta a sarki kukába, de ne legyünk szőrszálhasogatóak.

      (Szerintem egyértelmű, hogy 99% fölött hasznosítják őket újra, például azért, mert az autó árának masszív hányada az akksi ára, és mert nagy.)

      https://electrek.co/2019/04/22/study-electric-cars-dirtier-diesel-debunked/

      “The problem is that the IFO’s study makes many of the same mistakes as other studies used electric vehicle detractors in the past.

      For example, they assume that electric car batteries become “hazardous waste” after 150,000 km or ten years, which simply isn’t the case. 150,000km is shorter than the warranty period for an EV battery (generally 100,000 miles or more in the US, which is 160,000km).

      Virtually all automakers working on electric vehicles are also working on recycling the batteries since they are going to still be extremely valuable after being depleted. And lithium ion batteries do not have a hazardous waste designation in the US – however, the lead acid batteries in every diesel vehicle do.

      They are also making many other mistakes, like using the flawed NEDC driving cycle, which is being phased out. They assume unrealistically optimistic numbers for diesel emissions, and unrealistically pessimistic numbers for electricity emissions.”

      Amúgy a “kutatás” az új típusú, metános autókat favorizálta. Vajon miért? Mert azokat évekkel ezelőtt kidolgozták, készek a gyártásra. Csak azért vártak vele, hogy először fogyjon el a benzin és a dízel, a lehető legnagyobb haszon érdekében. A levegő, az nem számít. (Majdnem úgy beszélek most, mint Nyuszika.)

      Ez a kutatás olyan volt, mint egy újságcikknek álcázott hirdetés. Elfelejtették odaírni a végére, hogy (x).

      Reply
  18. Nyuszika

    August 1st, 2019

    Egyébként meg mindenki tévedhet, így TGM is. De hogy rosszindulatú lenne azt nem hinném.

    Reply
  19. Nyuszika

    August 2nd, 2019

    “tőke és fasizmus jegyesek, minden külön értesítés helyett…” ( József Attila, Farsangi lakodalom )

    A “marxizmus”-ban nem hinni kell, Marx a társadalomtudományok, a politikai filozófia egyik megkerülhetetlen alakja. Éppen hogy nem a hit, hanem a kritika – a kapitalista termelési, társadalmi viszonyok kritikája a lényeg. És Marxnak ( Engelsnek és sok más marxista gondolkodónak ) kb. annyi köze van a nevében elkövetett bűnökhöz, mint pl. Jézusnak és tanítványainak a későbbi évszázadok folyamán az egyház(ak) által elkövetett bűnökhöz. Marxizmus NEM egyenlő a bolsevizmussal.

    Reply
      • Nyuszika

        August 2nd, 2019

        A fentebbi W. Smith július 30.-i kommentjéhez.

        Reply
      • Amanda

        August 2nd, 2019

        “Mao másik jelentős újítása annak kimondása, hogy a marxista mozgalmon belül is létrejöhet új burzsoázia, azaz az osztálykonfliktusok a marxi gondolat győzelme után sem szűnnek meg. Mao szerint ezzel szemben a széles néptömegekre kell támaszkodni. Tudjuk persze, hogy ennek Kínában vérengző tömegterror lett az eredménye. Később pedig a Mao által említett frakciók győzelme, akik viszont mind a mai napig Maót használják legitimációs forrásként…”

        Kb. ezt mondtam, csak más szavakkal, illetve más konklúzióval.

        Reply
    • Winston Smith

      August 3rd, 2019

      Tévedés. Marx a gyökér, a bolsevizmus a fa. Szeinted mit olvastak és milyen elméletet valósítottak meg a bolsevikok? Nem kell védeni Marxot, ő se védené magát, ha látná mi nőtt ki abból a magból amit elvetett. Isten országát akarta megvalósítani Isten nélkül. Ne csak a közgazdasági műveit olvasd, hanem járj utána, hogy alapvetően mi motiválta. Azt senki nem állítja, hogy a kapitalizmus tökéletes, de élhetőbb mint a “meghaladására” irányuló társadalmi kísérletek. A párhuzamod meg sántít, mert Jézus nem alapított kereszténySÉGet, azt Constantinus alapította, rajta lehet számon kérni az államegyház bűneit. Jézus semmilyen intézményt nem alapított.

      Reply
  20. istván

    August 2nd, 2019

    ,,Szerintem vannak, akik összekeverik az emberi természetet a kapitalizmussal. De azt mondom, oké. Játsszunk el a gondolattal. A kapitalizmus a rossz. Mit tegyünk? Vegyük el a pénzét a gazdagoknak?” – írta Amanda. Na, ez a lényeges kérdés szerintem. Egyszer már hol kiirtottuk, hol elkergettük a ,,gazdagokat”, lásd ötvenes évek. Mi is lett belőle? Marx úgynevezett vállalkozói szocializmusát még senki nem próbálta ki, nem tudjuk, hogyan valósulhatott volna meg. Akkor hogyan teremtsünk igazságos társadalmat? Kikkel teremtsünk? Hogyan viszonyuljunk utána a ,,nem igazságos” társadalmakhoz? Mi legyen a régi rendszer szakembereivel? Csupa-csupa megválaszolatlan kérdés. A kórleírás megvan a magyar és a nemzetközi kapitalizmusról. Egyre várok választ: Mi a terápia?

    Reply
    • Amanda

      August 2nd, 2019

      Készült pár kísérlet arról, hogy ha összezársz száz embert egy szigetre, és egyenlő mennyiségben adsz nekik javakat (lehet élelem, gyöngy, bármi), akkor másnap reggelre azoknál lesz a javak nagy része, akik a valóságban (a szigeten kívül) is gazdagok.

      Alkati kérdés.

      Persze, ha börtönbe zárják őket, mint Putyin, akkor nem mindig működik.

      Reply
    • Nyuszika

      August 2nd, 2019

      Dióhéjban, ez egy primitív kiforgatása a marxizmusnak, azaz a kapitalizmus kritikájának, hogy ” vegyük el a gazdagok pénzét “. Arról van szó, hogy a bérmunka mint olyan elnyomó, kizsákmányoló. Elveszi a kispénzű ( jó persze van aki jól keres ) dolgozótól, nemcsak az anyagiakat, de szabadságát is. Persze az egyeseknek elfogadhatóbb ha a szegénytől vesznek el. Arról van szó hogy a dolgozók rendelkeznek a munkahelyük felett ( ahogyan jobb esetben – ha a klasszikus feudális viszonyokat meghaladja egy társadalom – azé a föld aki megműveli… ) , nincs többé főnök és beosztott, és ráadásul piaci körülmények között versenyezhetnek egymással a dolgozók kezében lévő vállalatok, szövetkezetek. http://persistenceofpoverty.blogspot.com/p/blog-page_15.html?m=1

      https://en.m.wikipedia.org/wiki/Kibbutz

      Reply
    • Amanda

      August 2nd, 2019

      Tóth András írt egy könyvet, aminek a címe Ősember ​a pénztárcámban. Arra keresi a választ, hogy miért nem minden ember dúsgazdag. Vagyis, miért költ az emberiség nagy része vagy annyit, amennyit épp keres, vagy valamivel többet.

      Szerintem korrekt az elmélete.

      Reply
  21. Cinca

    August 3rd, 2019

    Mérhetetlenül káros TGM!! Lehet, hogy megint volt egy jó kávézás OV-val? Amit sorozatban művel az csak OV-nek jó. Mert nem érdemes semmit csinálni. Maradjon minden úgy ahogy van. Úgy sem lesz semmi belőle. Ha így állunk a dolgokhoz, ami egyébkénta az ember felfedező és a lehetetlent is vállaló természetével szöges ellentétben van, nem lenne soha semmi új, semmi jó, semmi haladás. A klimaváltozás gond, de nem jósolható meg pontosan mi lesz. Nem lehet, hogy a természet beáll egy új szintre és az egyensúly helyreáll? Mint a túlnépesedés, a fejlett orszáhokban már megfordult a trend. Így lesz Kínában is. Nem lehet így máshol is? A tudomány és a hit az egyetlen ami a megoldáshoz vezet. Ezt rombolni BŰN!

    Reply
    • Nyuszika

      August 3rd, 2019

      “A tudomány és hit ami az egyedüli megoldáshoz vezet. Ezt rombolni BŰN”

      És ezt mi módon “cincálja”… ? hahahahaha

      Amúgy abba az “új egyensúlyba” nagyrészt belegebed az élővilág és az emberi társadalmak nagy része is. Ja, a népesség növekedése ez esetben valóban könnyedén megállhat…

      Reply
    • Amanda

      August 3rd, 2019

      Szerintem is a legkárosabb személy a “baloldali értelmiség” nevű táborban. Futottak még: Bolgár, Babarczy, Kéri (már ha őt lehet bárhová sorolni). Heller Ágnes Jobbikkal való összeborulása tízszer előbb érthető és megbocsátható, mint TGM és O1G párkapcsolata.

      Ami érdekes, hogy ezt, legalább részben, már olyan tizenöt évvel ezelőtt leírták TGM-ről egy hosszú cikkben a Népszabadságban. Nem, nem olvasói levél volt, és nem a kuruc.info-n. Hosszú elemzés a Népszabadságban.

      Azért az nem sűrűn fordul elő, hogy valakiről a “saját térfelén”, mi több, a lapban, ahol maga is publikál, ilyet írjanak. Nem kártékonynak nevezték, csak összefoglalták az addigi ámokfutását. Lehet, hogy megkeresem, ha működik az archívum. (Lehet, hogy nem 15, hanem 20 éve is volt).

      Reply
  22. Nyuszika

    August 3rd, 2019

    Amanda,
    bocs, de ez hogy ” vegyük el a pénzét a gazdagoknak” egy jobb esetben teljes félreértése , rosszabb esetben kiforgatása a kapitalizmus kritikájának. Igen, a bolsevik diktatúra ezt tette, miközben a kevésbé gazdagokat is kifosztották, de ezt teszi más nem Marxra hivatkozó különféle fasisztoid rendszer is a saját politikai szempontjai szerint kipécézve áldozatait. Illetve Marx és követői szerint a tőkés rendszer alapvető logikája, hogy a bérmunka rendszerében ( s a bérmunka a magukat szocialistának – marxista-leninistának – nevező, valójában államkapitalista, bolsevik rendszerekben is fennmaradt ) a dolgozóktól igazságtalanlul elveszik nemcsak az általuk termelt javakat, de eleve egy egyenlőtlen, alávetett viszonyban vannak a tőkés munkaadóval. Tehát nagyon leegyszerűsítve az antikapitalista azt fogja mondani, hogy elveszik a társadalom úgy kilencvenkilenc százalékától ami az övék. A javak megtermelése egy kollektív, sokszorosan összetett folyamat a modern gazdaságokban ( ellentétben a premodern, önfenntartó, mezőgazdasági, dominanciáju, feudális, törzsi társadalmi berendezkedésű gazdaságokban ), a politikai vita – egyik -tárgya, hogy mi lenne a javak fair elosztása. Erre mást fog mondani egy bolsevik, egy nemzetiszocialista/fasiszta, egy anarcho-kommunista, egy szociáldemokrata és más különféle polgári politikai irányzatok különféle árnyalatai. Egyébként az anarchista és – valódi – kommunisztikus elképzelések meglehetősen egybeesnek. A leglényegesebb a munkaadók, munkás kettősségének, azaz a bérmunka megszüntetése, a termelőeszközök dolgozói tulajdona. Ezzel teljesen megfér a dolgozói tulajdonú vállalatok piaci versenye az áruk, szolgáltatások piacán. S ennek eléréséhez elméletileg még forradalom se szükségeltetik feltétlenül.

    http://persistenceofpoverty.blogspot.com/p/blog-page_15.html?m=1

    https://en.m.wikipedia.org/wiki/Kibbutz

    https://en.m.wikipedia.org/wiki/Libertarian_socialism

    Reply
  23. Nyuszika

    August 3rd, 2019

    A kapitalizmus, mint az “emberi természet része” ?

    http://ujegyenloseg.hu/a-kapitalizmus-kialakulasa-avagy-mi-tortent-az-angol-videken/

    Egyébként dióhéjban alapvető különbség a politikai jobb és baloldal, reakció és progresszió között, hogy a politikai, társadalmi, gazdasági viszonyokat valamiféle természeti rendből ( vagy isteni akaratból ) következőnek és megváltoztathatatlannak tekintik e, vagy az egy a politikai, társadalmi, gazdasági, tudományos-technologiai, kulturális változások esetlegességeinek kitett mesterséges kreációnak ( amely esetben viszont változtathatóak ).

    Szerintem, ( meg sokan mások szerint ) a társadalom, politika, gazdaság törvényszerűségei, nem valamiféle természeti törvények által determináltak, hanem az emberi társadalmak komplex rendszerének a következményei.

    Reply
    • Amanda

      August 3rd, 2019

      Nem a kapitalizmus a természet része, hanem a birtoklási vágy.

      Amit sokan nem értenek meg, hogy a birtoklási vágy is a szex miatt van. Ahogy a hatalmi vágy is. Ezt többek között azért nem szokta a legtöbb ember érteni, mert eszébe jut egy diktátor, aki nem szexel.

      Én nem a szexuális aktusról beszélek, hanem arról, hogy a többiek közül való kiemelkedés vágya a motorja szinte mindennek, amit az ember művel, és a többiek közül azért akar kiemelkedni, mert attól a párválasztásban előnyhöz jut. Ez arra is igaz, aki sose gondol konkrétan a szexre, és aki azt hiszi, hogy ő nem akar kitűnni. (Másnak lenni is a kitűnés egyik módja).

      Mondok egy példát. Ha a hajszárítót bedugod a konnektorba, akkor nem arra gondolsz, hogy milyen jó volna, ha forogna az erőmű turbinája, hanem arra, hogy milyen jó lenne megszárítani a hajadat. Ehhez az kell, hogy legyen áram, amihez az kell, hogy forogjon az erőmű turbinája.

      Ha elmész a múzeumba, nem arra gondolsz, hogy milyen jó lenne a lehető legokosabb és legműveltebb férfival lefeküdni. Lehet, hogy arra gondolsz, hogy milyen jó lenne megnézni a festményeket. Lehet, hogy nem szereted a férfiakat. Mégis, az érdeklődés, a tudás vágya, az alkotás vágya abból fakad, hogy jobbak legyünk, mások legyünk a többieknél. Végül mind ugyanoda vezet.

      A másik fő erő, ami viszont nem minden emberben van jelen, az örök élet vágya. Erre sokan mondják, hogy ők nem vágynak rá, és ez ebben az esetben, úgy hiszem, igaz is.

      És ha most körbenézel, minden, amit magad körül látsz, és mondjuk nem az épület, és nem egy faék, azoknak az embereknek köszönhető, akik örökké akartak, örökké akarnak élni.

      A modern tudomány (kémia, fizika) az alkímia folytatása. Az alkimisták két dolgot kerestek. Az arany előállításának a titkát, és az örök élet titkát. Az örök élet vágya, az az örök élet vágya, áttétel nélkül. Az arany gyártásának a vágya a birtoklás vágya, ami a többiek közül való kiemelkedés vágya, aminek a mögöttes oka a szex.

      Az örök élet vágya nem csak az alkimisták esetén volt mozgatóerő. Elon Musk fő projectje az örökélet. Ő is és Bill Gates is abban reménykedik, hogy a számítógépbe fel tudják tölteni a tudatot, és így megvalósul az öröklét. Elon Musknak konkrétan az egyik cége kizárólag ezzel foglalkozik.

      Meg tudom érteni, mert az agykapaciásom bizonyos százaléka nekem is folyton ezen pörög.

      Minden bonyolult, amíg meg nem értjük.

      Reply
      • Nyuszika

        August 3rd, 2019

        A kapitalizmus kritikájának esetében a termelés kollektív folyamatának viszonyait elemezzük, tehát itt szerintem picit félre visszük a témát az egyéni tudat elemzésével. De Marx mellett persze Freudot ( vagy Jungot ) is szeretjük… hahahahaha

        Bocs, de kissé fáradt vagyok, egyébként nagyon jó felvetések. A tudat, örök élet problematikája stb. Egyébként szerintem az emberi agy és a – létező – számítógépek analógiája csak legfeljebb részben stimmel, inkább a majd valószínűleg előbb-utóbb megvalósuló fejlett AI , kvantum-számítógépek stb. fognak közelebb állni hozzá, de az (ön)tudat pontos neurológiai-fiziológiai hátterének, működésének megértéséhez még alighanem várnunk kell ( noha szerencsére vannak biztató próbálkozások ), tehát egyáltalán nem egyértelmű hogy mi is az, amire a tudatunk feltölthető, ha egyáltalán feltölthető. Tehát, valóban öntudat is maradna, nem csak egy nagy rakás élettelen, noha nagyon is komplex adathalmaz ( alapvetően “csak” az emberi agyat kell reprodukálni szervetlen anyagokból )… Szerintem a biológiai öregedés lelassítasa, megállítása, akár visszafordítása egy vonzóbb alternatíva…
        https://m.youtube.com/watch?v=p_4UPdFqgIQ&t=15s

        Reply
        • Nyuszika

          August 3rd, 2019

          Amúgy nem jó, hogy az O1G-s mocsoktól, TGM-en meg Marxon stb. át hova el nem jutunk…?

          Reply
          • Amanda

            August 4th, 2019

            És az utóbbinak ezerszer több értelme van.

        • Amanda

          August 4th, 2019

          AI nem létezik.

          A FaceBookot ezer másik okból is lehet jogosan utálni. A Google sokkal elfogadhatóbb, mégis van legalább egy fő bűne. Amikor az AI-ról beszél.

          Ha precízek akarunk lenni, akkor van a “strong AI” és a “weak AI”. Ez a legjobban úgy lehet magyarra fordítani, hogy “AI”, “nem AI”. Az emberiség 99% ugyanis az AI alatt a strong AI-t érti, és ez nem csak Mari néni a borsozóból, hanem Elon Musk is, amikor gépfegyverrel sétáló robotokról beszél a joint mámorában (mentséget keresek neki).

          Azt, hogy valami nem létezik, sokkal nehezebb bizonyítani, mint azt, hogy létezik. Az utóbbi tudományosan úgy fest: “Nicsak. Itt van!”

          Az előbbi sokszor lehetetlen. Ezt a HVG szintű újságírók által a világ legokosabb emberének tituált Hawking nem fogta fel. Hogy ez kit minősít, azt hagyjuk. Mondok egy példát. Azt nem lehet bizonyítani, hogy nincs Isten. Ha érted, hogy miért nem, máris okosabb vagy Hawkingnál, ő ugyanis kiszámolta, és könyvet írt róla, hogy nincsen.

          Azt már valamivel könnyebb bizonyítani, hogy AI-t nem tudunk létrehozni a jelenlegi módszerekkel. Ez olyasmi, mint hogy az “X * X < -3" egyenlőtlenségnek nincsen megoldása. A valós számok esetén minden négyzet pozitív, vagy nulla. (Komplex számoknál van megoldása, de ha nincs oda írva, hogy X komplex, akkor valós szám kéne legyen.)

          AI-t nem azért nem lehet létrehozni, mert a számítógépeink nem elég gyorsak vagy nem elég jók. Annak, hogy meg lehet-e csinálni, semmi köze nincs ahhoz, hogy milyen számítógépeink vannak. Ahhoz van köze, hogy milyen tudással rendelkezünk.

          Jelenleg minden számítógépünk algoritmus-vezérelt. Ez az elméletben építhető számítógépeinkre is vonatkozik. Turing gépeknek hívjuk őket. A Turing gépekről már mások mellett Roger Penrose is bizonyította, hogy nem tudunk velük AI-t építeni. Akármilyen hatalmas, akármilyen gyors (ha nagyobb is, mint egy galaxis), egy Turing gép nem fog gondolkodni.

          Ha egy Turing gép gondolkodni tudna, akkor egy könyv is gondolkodni tudna.

          Ez nem jelenti azt, hogy AI-t építeni lehetetlen. Arról van szó, hogy az emberiség jelenlegi tudásával lehetetlen, és ezen nem változtatnak azok a számítógépek, amiket elméletben meg tudunk építeni, gyakorlatban nem.

          A kvantumkomputer trükkösebb. Ami a kvantum számítógép az elméletben, azzal szintén nem lehet AI-t építeni, mert az is algoritmus alapú. (Amit el tudsz magyarázni emberi szavakkal, alapvető elemekre bontva, arra algoritmust, illetve programot is lehet írni. Csak sajnos senki nem tudja elmagyarázni, hogy egy AI algoritmus hogyan működhetne. Ennek részben az oka lehet az, hogy bizonyítottan nem működik.)

          Csakhogy. Elképzelhető, hogy a kvantumszámítógép a gyakorlatban máshogy viselkedik, mint az elméletben. Ha a modern fizikában elmélyedsz, arra a következtetésre kell juss, hogy nincs a világon ezoterikusabb tanítás, mint a kvantummechanika. Ha igaz, amit állít, akkor a világ másképp viselkedik akkor, ha megfigyeled, és akkor, ha nem. Ha igaz, amit állít, akkor képesek vagyunk megváltoztatni a múltat, és ehhez még időgép sem kell. Ha igaz, amit mond, akkor a DNS képes megváltoztatni a fotonok viselkedését, és ez azután is így marad, miután a DNS-t eltávolítod a közelükből.

          Egyébként szerintem nem igaz, amit a kvantummechanika állít. Csak egy a hosszú listán azoknak a talán szomorú, talán vicces próbálkozásoknak, amivel az emberiség értelmes, de nem kellően értelmes fele megpróbál magyarázatot találni arra, hogy létezhet-e szabad akarat. A szabad akarat ugyanis semmivel nem kompatibilis. Végső soron minden vallás és a tudomány is oda vezet, hogy nem létezhet. Ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem létezik. Viszont, ha létezik, akkor minden elmélet és vallás, amit az emberiség eddig összehozott, totál hülyeség.

          Mindenesetre, jelenleg az elméleti kvantumszámítógépekkel sem tudunk AI-t létrehozni. Strong AI-t nem. A Weak AI-t meg nem értem. Az annyi, hogy valaki valamiért új nevet adott annak, hogy "szoftver".

          Az összes program, amit AI-nak csúfolnak, statisztikai alapú. A "képfelismerő" is. A Deep Blue is. Az "önvezető autó" is. Az összes. Ami mögöttük van, az többnyire a neurális háló, ami egy súlyozással működő feketedoboz.

          Ettől még jó, hogy ezek a programok léteznek, csak azt nem értem, miért kell egymást hülyíteni.

          Ha már kiköltözél Izraelbe, hogy állsz a Kabalával? Na, nem az autentikussal, amihez negyven év fölötti férfinak kell lenni, és fejből tudni szóról szóra nem tudom hány könyvet, és pár egyéb apróság, hanem valamelyik Amerikába exportált változatával, amelyik nem Madonnás, és nincs benne piros karkötő. Akad olyan, ami értelmes dolgokat tanít. Csak vigyázz, mert eljön az a pont, amikor elkérik a tizedet.

          Reply
        • Amanda

          August 4th, 2019

          Én sok-sok évvel ezelőtt őket néztem, és jó volt. Azóta nem tudom, mennyire durvultak el.

          https://www.kabbalah.info

          Reply
          • ???

            August 5th, 2019

            „ Azt, hogy valami nem létezik, sokkal nehezebb bizonyítani, mint azt, hogy létezik. Az utóbbi tudományosan úgy fest: “Nicsak. Itt van!” ”…. „ Azt nem lehet bizonyítani, hogy nincs Isten.”
            Szerencsére azt sem hogy van. Miért szerencsére? Mert az az Isten akarata, hogy minden ember megtérjen és az igazság ismeretére jusson. Ezért olyan utat kellett adnia ami mindenki számára elérhető.
            „Kezdetben volt az Ige (Logosz), és az Ige az Istennél volt, és Isten volt az Ige.
            Ez kezdetben az Istennél volt. Minden őáltala lett és nélküle semmi sem lett, ami lett.”…
            „ És az Ige testté lett és lakozék mi közöttünk (és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét), aki teljes volt kegyelemmel és igazsággal.”
            Szabad akarat az van szerintem. Én is annyi mindent akarok szabadon, csak képtelen vagyok megvalósítani. Viszont abban senki nem tud megakadályozni, hogy Jézust (út, igazság, élet, ajtó …) válasszam, ha akarom.

            Lazításnak: https://www.youtube.com/watch?v=sQYF8xFeR8k&list=RDZoMT2fqnQyM&index=2
            (A zene hatalma. Ha így adják elő az evolúciót ateista leszek. Á nem.)

    • Amanda

      August 3rd, 2019

      Ezt meg fogom nézni hamarosan. Most épp dolgoznom kéne. Mindjárt fogok is.

      Csak még egy dolog eszembe jutott.

      Rengeteg ember gondolja azt, hogy ő keményen dolgozik, és mégsem jut előbbre, mégsem lesz gazdag.

      Ez igaz. Feltéve, ha azt, hogy “keményen dolgozik”, úgy értelmezzük, hogy “szívás a munkája, utálja csinálni, belegebed, alig van szabadideje”, stb.

      Pár évvel ezelőtt átfutott az agyamon, hogy adminisztrációs munkát adok valakinek, aki épp elvesztette az állását egy pénzügyi cégnél, ahol adminisztrátor volt. Előtte is ebben a munkakörben dolgozott máshol.

      Aztán megkértem arra, hogy vegyen halat. Nem tesztelni akartam ezzel. Halat akartam enni. Leírtam neki SMS-ben, hogy mi a neve, hol találja meg a halaspulton (melyik oldalon van), és hogy 100g mennyibe kerül. Az utóbbit a biztos azonosítás végett.

      A hal, amit kértem tőle (és amit én fizettem), Seeteufel volt. Amit vett, az Seezunge. (A halaspult kb. másik oldalán tartják, és fele annyiba kerül, és nincs benne csont, amúgy a “See” az stimmel).

      Ez nem egy kiragadott példa, csak egy olyan, ami mélyen bennem maradt. Az emberek többsége így dolgozik keményen. A Google supportja nagyrészt funkcionális analfabétákból áll. (Úgy tízből nyolc). Fizetős szolgáltatás supportjáról beszélek. (Sok számjegy havonta).

      Négy banki alkalmazottból három a valósággal ellentétes információt mond a hitelről. A negyedik a helyeset, de rosszul indokolja. Hat számjegyű hitelről beszélek (dollárban). Arra képtelenek, hogy egy számológéppel összeadjanak összeszorozzanak két számot, és hozzáadjanak egy harmadikat. Az összes szám a weboldalon ki van írva. Ha megtennék, akkor látnák, hogy hülyeséget beszélnek, de lényegtelen, hogy erre hányszor kérem őket meg.

      Végül összesen nem négy, hanem hat ember mondott hülyeséget a konstrukcióról. Ebből négy volt banki dolgozó. Mondom, számológéppel fél perc alatt elvégezhető műveletről volt szó.

      Az világ legnagyobb divatmárkájának a zürichi boltja képtelen volt arra, hogy egy övet megrendeljen nekem. Az övnek három paramétere volt összesen. Ezt öt látogatás során egyeztettük, és leírtam emailben is. Ezt a három paramétert nem sikerült elküldeni Zürichből Párizsba. Másfél éve után visszakértem a pénzem. (Előre fizettem).

      Most két verziót látok magam előtt.

      Az egyik, hogy ha kapnának tulajdonrészt a munkahelyükből, nőne a fejükbe agy.

      A másik, hogy nem nőne.

      Az én alkalmazottamnak például az előtt is volt már, hogy felvettem. Emelem is minden évben a fizetését, masszívan infláció fölött. Otthonról dolgozik, sosem találkoztunk élőben, és nem ellenőrzöm a munkáját. Vagyis úgy évente egyszer ránézek. Sosem számoltam össze, hogy mennyi szabadságot vett ki (már nem is emlékszem, hova írjuk. Sosem kértem tőle orvosi papírt, amikor beteg volt.

      Neki nyugdíjas állása van nálam, ha maradni akar. Tehát, ha nem is tulajdonos, részemről biztonságban van. Amit elvárok tőle, az csinálja. gondolkodik.

      Reply
      • Amanda

        August 3rd, 2019

        Na, ez most ezt nehéz kimagyarázni, mert én is felcseréltem a halakat. Seezunge kellett volna. Viszont én észrevettem tíz másodperccel a komment elküldése után, és bevallottam, pedig senki nem tudott volna róla. Hogy ebben van-e tanulság? Ki tudja.

        Reply
        • Nyuszika

          August 3rd, 2019

          hahahahaha

          Reply
    • Amanda

      August 3rd, 2019

      Ezt most csak átfutni tudtam (első mondat minden bekezdésből, kb.), de ez igaz. A Görög válságban is masszív szerepe van Németországnak. Ők voltak lepukkanva, aztán eladósították maguk felé Görögországot, aztán megszorításokkal rommá verték.

      Pont ezért nem értem, mi történik Magyarországon. O1G-t egy hét alatt el lehetne pucolni. A módszer neve: országos sztrájk.

      Lehet, hogy elég volna egy élőlánc is. Csak nem a parlament, hanem a német autógyárak körül.

      (És Feri nélkül. Na, ezért nem lesz meg soha.)

      Reply
      • Nyuszika

        August 3rd, 2019

        Milyen igaz!

        Reply
  24. Nyuszika

    August 3rd, 2019

    Ezek teljesen jogos felvetések, alkalmazott és munkaadó is hibázhat. A fő kérdés hogy, képesek vagyunk e önreflexióra ( s ez sokkal érettebb személyiséget feltételez, mintha csak a mások közül való, kitűnés, birtoklás vágya motivál valakit…). A hierarchikus, autokratikus viszonyok, struktúrák viszont nem éppenséggel az önreflexiv személyiségjegyek kibontakozásának kedveznek.

    Reply
  25. Gabriel

    August 4th, 2019

    TGM nem most káros – TGM a rendszer-v´áltáskor volt káros – a “kerekasztal lovagja” volt – vagyis aki a megegyezést forszírozta, aztán arról beszél hogy húsz évig demokrácia volt – aztán hipp-hopp jöhetett valaki aki ezt egy perc alatt fel tudta rúgni.
    Csak azt felejti el, hogy pontosan Ö az az egyik csibész, akinek köszönhető, hogy a nem lett elfogadva egy olyan liberális alkotmány, amely megakadályozhatta volna, hogy bárki kedvére kialakithasson egy diktatórikus rendszert, amikor kormányzáshoz jut.
    TGM-et nem kedvelni, vagy nem kedvelni kell – TGM egy sima inkompetens alak. Se nem filozófus, se nem politikus, hanem egy egyszerű parazita (vagy rákos burjánzás) a társadalom testében.

    Reply
    • Amanda

      August 5th, 2019

      A kerekasztalos részt nem tudtam, viszont az utolsó két mondatban tökéletesen jellemezted, amit láttam belőle.

      Vannak viszont olyanok, akiket szívesen olvasnék itt. Nem tudom, erre van-e lehetőség. Pont a legértelmesebb közéleti szereplők nem jelennek meg sehol.

      Reply
  26. Gabriel

    August 4th, 2019

    Amanda
    AUGUST 3RD, 2019

    Tökéletes, erre a következtetésre jutottam már rég, viszont először hallom valaki mástól. Nyilván nem vagyok elszállva, hogy senki más nem lehet a tudatában ennek, csak én nem találkoztam még vele. Amúgy ezen a vonalon elindulva nagyon jól leírható az emberi viselkedés, a társadalmi szerveződés – és fel is építhető egy valamivel jobban működő, mint ahogy eddig próbálták.
    Nyilvánvalóvá válik az is, hogy miért nem létezhet a mesterséges intelligencia. – talán az is, hogy az édenkerti történetnek is, miért ez a két bázispontja. (A két fa)

    Reply
    • Amanda

      August 5th, 2019

      Vonnegutot szereted? Neki minden második könyve arról szól, hogy nincs szabad akarat. A Macskabölcső a kedvencem.

      Penrose-tól a Császár új elméjét olvastam gyerekkoromban. Abban vannak Turing gépek, fraktálok, és rengeteg minden.

      “A matematika ott kezdődik, ahol az iskolában abbahagyják a tanítását” (c) Én.

      Reply
  27. istván

    August 5th, 2019

    Szép gondolat az országos sztrájk, csak nincs forradalmi helyzet, mert a nép még tud a régi módon élni, s az uralkodóosztály még tud a régi módon uralkodni. (v. ö. Uljanov) Ez a nép nem fog felkelni adig, míg nem érzi nyakán a kést. Azt, hogy fenik, a nyomokban sem érdekli. Nincs karakteres vezető, aki meg tudná szervezni, és kézben tudná tartani az irányítást. Ugyanezekért nioncs realitása a fegyveres felkelésnek sem. Valami más megoldás lenne jó, de hogy mi? …

    Reply
    • Amanda

      August 5th, 2019

      Most valóban nincs ilyen pillanat, viszont már többször is volt. Aztán kimentek Feriék és/vagy a Milla, illetve Gulyás Mártonék, és mindenkit hazaküldtek.

      A három legjobb alkalom lett volna a diáktüntetés, a “nem tetszik a rendszer időszaka”, és tavaly december. Ebből kettő sok évvel ezelőtt volt, amit nem véletlen. Minél később tiltakozol valami ellen, annál hiteltelenebb.

      Amit még érdemes átgondolni, hogy a választások utáni tiltakozás valószínűleg Gulyásék nélkül is vesztes ügy volt. Választások után szervezni ilyet hatalmas hülyeség. Egyrészt, mert választások után “normális”, hogy a vesztes háborog és csalást kiált. Még normális demokráciákban is. Lásd Amerika, szavazatok újraszámlálása megy szinte minden választás után.

      Másfelől, mert ez eleve törvénytelen választás volt. Aki belement, az nem tiltakozhat. És ez a szavazókra is érvényes.

      Csak hár, ahova kimegy az ellenzék, azt vehetjük úgy, hogy oda kimegy a fidesz. Ha az “Únió első fasiszta állama” című AN cikkre etalonként tekintünk, akkor azt úgy kellene, hogy mellé tesszük az “Ellenzéket kell először elzavarni” írást. (Lehet, hogy nem ez a pontos címe).

      Reply
  28. Nyuszika

    August 5th, 2019

    Nyilván a MTA-n, a CEU-n, s még számos más akadémiai intézményben szerte a világon, ahol TGM megfordult, paraziták, ( meg rákos daganatok s hasonlók) vannak… Milyen szép fogalmazás! S milyen ismerős ez a retorika valahonnan…

    Reply
    • Amanda

      August 5th, 2019

      Amikor közszereplőkről beszélünk, azt nem teljesen úgy kell nézni, mintha magánszemélyeket kritizálnánk. Az életben nem folyamodnék arra, hogy kritizálni kezdjek az interneten egy magánembert. Filozófust se, még akkor se, ha full hülyének gondolnám, feltéve, hogy filozofál.

      Viszont ha valaki elkezd politikai vonalon mozogni – újságírás, rádió- és tévészereplés, illetve politikusi pálya – akkor nem mint magánembert értékelem, hanem a kifejtett tevékenysége alapján. És ha azt gondolom, hogy ennek az országra nézve hatása van, akkor annak fényében sarkítom a véleményem.

      Nekem emberileg Gyurcsánnyal és Orbánnal sincs bajom. Nem járnék velük főzni vagy disznót vágni, de nem is zavarnának az életemben. Az emberi vonásaikat kizárólag a tevékenységük miatt jellemzem.

      Ugyan nem nekem írtad, és nem én használtam azokat a szavakat, megkockáztatom, hogy ezzel nem vagyok egyedül.

      Amúgy nem válaszoltál a kérdésemre, hogy olvastad-e TGM nekrológját Hellerről. Ebből arra következtetek, hogy valószínűleg olvastad, és tudod, hogy miért kérdeztem.

      Reply
  29. Nyuszika

    August 5th, 2019

    Hát… a kvantum-számítógépek jobban izgatnak, mint a קבלה , amely egyébként pénztári bizonylatot, recepciót is jelent… Jó tudni Izraelben járva… hahahahaha

    Reply
    • Nyuszika

      August 5th, 2019

      A kapni, fogadni קבל ( kibel ) szó-gyökből képződik.

      Reply
    • Amanda

      August 5th, 2019

      Amúgy a kvantumszámítógép modellezhető “hagyományos” számítógépen, ergo, a kvantum Turing-gép is Turing gép. A különbség a sebesség, és bizonyos műveletek komplexitása. Ebből fakadóan nem lesz belőlük sem AI. Nem azért nem tudunk AI-t létrehozni, mert a számítógépek lassúak. A lassú AI is AI lenne.

      “amely egyébként pénztári bizonylatot, recepciót is jelent… Jó tudni Izraelben járva…”

      Mondtam, hogy vigyázz, mert szépen indul, aztán elkérik a bevételed 10%-át.

      Pedig kapcsolódik a többi témákhoz, amiről beszéltünk. Nem véletlen hoztam szóba. “Will to receive.” Nem csak az ember, hanem az Univerzum természete.

      Reply
      • Buksi Kiszökött

        August 5th, 2019

        A kvantumgép nemcsakhogy modellezhető hagyományos gépen, hanem hagyományos gép. A különbség, hogy tranzisztorok helyett helyett elektronokat (elektronok spinjét) használják a kapcsolók (illetve a 0-k és 1-ek) reprezentálására. Ez annyit jelent, hogy sokkal kisebb helyen elfér az egész, de alapvető működésében dettó klasszikus számítógép: algoritmusokat hajt végre, ráadásul sorosan.
        Amit mostanság a Google meg más cégek AI kapcsán összehordanak (ld. Big Data) az a klasszikus szakértői rendszerek nagy (nagyobb) teljesítményű változata. Semmi köze sem gyenge sem erős AI-hoz.
        És még csak nem is (nemcsak) az algoritmizálhatóság a fő probléma, hanem az, hogy nincs ember a földön, aki korrekt definíciót lenne képes adni az intelligencia fogalmára – nemcsak általános, de az emberekre értelmezett speciális esetre sem. (Ennek kapcsán mondtam egy osztályomnak annó, hogy nem tudom az IQ-tesztek mit mérnek, de intelligenciát azt szinte bizonyosan nem.) Amíg nem tudjuk mi az az intelligencia (és nem homályos elképzelésekre hagyatkozunk), addig az sem dönthető el, hogy algoritmizálható-e vagy sem.
        A másik fő probléma, hogy az agyunk “párhuzamos” működésű (vagyis sok dolgot csinál egyszerre), aminek eredője az, amit, mondjuk úgy, valamiféle intelligencia megnyilvánulásának tekint(het)ünk. A hagyományos számítógépek ellenben soros (szekvenciális) működésűek, azaz egyszerre csak egy dolgot képesek “csinálni”, csak ezt nagyon gyorsan. (Ezen a helyzeten nem sokat javít a többmagos processzorok elterjedése, mert 1 mag vagy 16 mag édesmindegy 1 milliárd idegsejthez képest.)
        A fentiektől eltekintve a hard vagy strong (magyarul az “erős” kifejezést szokták alkalmazni, míg a soft ill. weak a “gyenge”) AI-hoz jelenleg a legközelebb a neuronhálózatos modellek állnak, amelyek (egyszerűsített formában) az állati idegrendszert utánozzák – a probléma csak az, hogy mindezt javarészt klasszikus gépeken szimulálják, amelyek nem (igazán) képesek párhuzamos működésre, tehát mondjuk akár félmilliárd idegsejt szimulációja iszonyúan lassan menne végbe, gyk. nem éri meg csinálni. Az efféle feladatokra (hardver) neuron processzorokat kéne kifejleszteni, totál párhuzamos működéssel, és nem ártana megvalósítani a jelen processzorok 1 tranzisztor -> 1 kapcsoló mintájára az 1 tranzisztor -> 1 idegsejt elemsűrűségi megfelelést.
        A tudat gépi tárolására vonatkozó aggályaimról most inkább nem írnék semmit, csak azt a vadbarmot említeném meg, aki a Moore-törvény alapján kb. tíz évvel ezelőtt kijelentette, hogy 2020-ra a processzorok teljesítménye el fogja érni az emberi agy teljesítményét, mert ugyanannyi műveletet fognak majd végrehajtani másodpercenként, mint az agy [facepalm].
        Itt most én csak a megoldandó (főleg elvi) problémák egy részére próbáltam felhívni azok figyelmét, akik mostanság az AI témája iránt lelkesednek (Szevasz, Vologya! :P).

        Reply
        • Amanda

          August 6th, 2019

          Így van. Egy részlethez tennék hozzá. A sokmagos processzorok nem azért jelentek meg, hogy javítsák a párhuzamosságot. Persze, ezzel reklámozzák őket, jobb híján. Az egymagos processzor pont úgy tudja a multitaszkot, mint a 16 magos. Sőt, ha egy mag produkálná a 16 mag teljesítményét, akkor az minden szempontból jobb lenne (single- és multitask esetén is).

          Ezek a processzorok azért léteznek, mert nem tudták tovább emelni az órajelet. Semmi más előnye nincs, csak az, hogy egy processzor helyett veszel kettőt, négyet, nyolcat. És ha egy egyszálas alkalmazással használod őket (ami a leggyakoribb eset), akkor alig gyorsabbak, mint az öt évvel ezelőtti processzorok voltak, mert a 16 magból 15 alig csinál valamit.

          Az AI viszont nem azért nem működik, mert nem tudunk párhuzamos algoritmust írni. Végülis tudunk multitaszkot. Pontosan ezért nem működik, amit te is írtál:

          “a fő probléma, hanem az, hogy nincs ember a földön, aki korrekt definíciót lenne képes adni az intelligencia fogalmára – nemcsak általános, de az emberekre értelmezett speciális esetre sem. […] Amíg nem tudjuk mi az az intelligencia (és nem homályos elképzelésekre hagyatkozunk), addig az sem dönthető el, hogy algoritmizálható-e vagy sem.”

          Ez a lényeg. Fogalmunk sincs róla. Annyit sejtünk, hogy valószínűleg nem algoritmizálható, mert a Turing gépről már tudjuk, hogy nem képes gondokodni, és Turing gépen minden algoritmus végrehajtható.

          És itt jön az, hogy bár a neurális háló valóban az idegsejtek hálóját hivatott modellezni, valószínűleg nem azt csinálja (nem úgy működnek az idegsejtek, ahogy azt gondolták egyesek). Valószínű, hogy az agy nem egy számítógép, illetve, ha az, nem olyan, aminek bármi köze van azokhoz a számítógépekhez, amiket akár elképzelni tudunk.

          Az egyik fő kérdés, az után, hogy “mi a franc az az intelligencia”, az, hogy az intelligencia létezhet-e tudat nélkül, illetve, hogy a tudat “az is mi a franc”.

          Vannak, akik szerint elképzelhető intelligencia tudat nélkül. Erre jelenleg se pro-, se kontra nem léteznek megbízható érvek.

          Ismétlem, ha egy tetszőleges algoritmus tud gondolkodni, és rendelkezhet tudattal, akkor egy könyv is képes ugyanerre. Tehát, egy könyv.

          Reply
  30. Nyuszika

    August 5th, 2019

    Egyébként viccen kívül először a zsidó hagyomány alapjaival érdemes megismerkedni ( ha ez kipipálva nem szóltam ), egy az embernek szimpatikus zsinagógai közegben ( legyen az orthodox vagy a nemi egyenjogúság elvét követő progresszív irányzat ).

    Amúgy beleolvasva a megadott oldalba https://www.kabbalah.info/engkab/what_is_kabbalah/what_is_kabbalah.htm#.XUhh_DnDIwB az említett Yehuda Ashlag orthodox-hászid, kabbalista rabbi anarchisztikus, kommunisztikus társadalmi elképzelések ( bennem emiatt ragadt meg a neve ) híve volt ( mely nem éppen tipikus, a többnyire meglehetősen a reakciós, kispolgári orthotox zsidóság köreiben )

    https://en.m.wikipedia.org/wiki/Yehuda_Ashlag#Teachings

    hahahahaha

    Reply
    • Amanda

      August 6th, 2019

      ‘Ashlag believed that the coming of the Messiah meant that humans would attain this quality which would allow them to give up their selfishness and devote themselves to loving each other for the sake of life’s purpose, as stated in the commandment “love thy neighbor as thyself.”‘

      Erről beszélek. Amikor valaki azt mondja neked, hogy ne legyél önző, és a mások szeretetének szenteld az életedet, csak idő kérdése, hogy elkéri a pénzedet, és ha nem vagy “önző”, odaadod.

      Én végignéztem az egész akkor oktatósorozatukat. Aztán amikor olvastam, hogy “veszítsd el magad a közösségben, oldódj fel”, már éreztem, hogy baj lesz. Aztán “kiderül”, hogy ha nem adod nekik a bruttó bevételed 10%-át, akkor “lehetetlen, hogy előre lépj a Teremtő felé”.

      Komolyan mondom.

      Egyébként ha valaki az “önző”, “önzetlen” (altruistic) szavakat használja, a két legjobb dolog, amit tehetsz, hogy elsétálsz, illetve elszaladsz. Ez a szabály minden esetben érvényes, kivéve, ha azt a tanácsot adja velük az illető, amit most én.

      (Futottak még: “ego”, “nárcisztikus”)

      Annak, hogy “ne légy önző”, két jelentése van.

      1. Én jobb ember vagyok, mint te.
      2. Add nekem, ami a tiéd.

      Illetve ezek kombináció.

      Reply
      • Nyuszika

        August 6th, 2019

        Ne haragudj, de szerintem az önzőség, altruizmus fogalmainak félreértése, amit leírtál. Természetesen nem tisztességes elvárni, hogy bárki a saját kárára legyen önzetlen, segítőkész. A fentebb leírt eset a “Kabbala-központtal” a közönséges, lehúzó, csaló biznisz kategóriája. A lehető legönzőbb, anyagias biznisz vallási közösségek az ilyenek ( egy, két, három fokkal magasabb szinten művelik a műfajt egyes tévé prédikátoros, “karizmatikus” keresztény felekezetek, “történelmi egyházak” , vagy éppen a szcientologusok ), akik pedig nem dőlnek be nekik, azok nem önzőek, hanem csak nem dőltek be nekik…
        Ezekkel ellentétben áll Iványi és gyülekezete illetve a hozzájuk hasonlók. Nem saját maguk számára kérnek adományt és nem arra kérnek hogy “áldozd fel magad”…

        A marxizmus, magántulajdon problematikához annyit dióhéjban, hogy bármily meglepő, de nem a magántulajdon létjogosultsága van kétségbe vonva ( a személyes magántulajdonhoz – bármilyen személyes ingó, vagy ingatlan – való jogot normális antikapitalisták nem vonják kétségbe, hanem mint azt próbáltam fejtegetni, az van kétségbe vonva, hogy jogos e bérmunka ( ezzel összefüggésben a tőkés vállalati tulajdonforma ) rendszere, ahol egy tőkés befektető tulajdona minden, a hasznot termelő, robotoló, gyakran ember számba nem vett dolgozóké pedig a kuss… https://merce.hu/2019/08/05/bayer-azokat-gyalazza-akik-miatt-nem-doglik-ehen/

        Mindebből nem következik semmiféle erőszak, bolsevik típusú elnyomó rendszer, a marxisták, anarchisták végső soron magának az állam intézményének – és így az országhatárok – lebontására vágynak. Ellentétben a tőke, az áruk szabad mozgása mellett kiálló reakcióval, amely viszont ember és ember között országhatárokkal – s ami talán még rosszabb, etnikai, vallási, kulturális, osztály előítéletekkel – fenntartott valóságos és képletes falak híve.

        Az én megközelítésem vállaltan erősen baloldali, antikapitalista, tehát nem az üzleti, munkaadói kamarák, polgári, konzervatív, liberális politikai irányzatok álláspontját osztom… ( a tőkés rendszer keretei között a szociáldemokrata/zöld reformpolitika a minimum amelyet még el tudok fogadni – bár szerintem az csak egy ideiglenesen, úgy ahogy működőképes dolog, a tőkés reakció azt is támadja alapvetően )

        Reply
        • Amanda

          August 7th, 2019

          Először is. Én a kabbalah.info-t nem elrettentő példának linkeltem be. Miért tenném? Elrettentő példának ott van nekünk TGM.

          Azért linkeltem be, mert érdekesnek és fontosnak tartom a tanításukat. Az, hogy egy adott ponton önmaga paródiájába fordul, nem csak normális, hanem elvárt. Onnan tudod róla, hogy egyház/vallás. (Nem keverendő össze a hittel). Talán az egyetlen közös pont az összes vallásban, hogy ellentmond saját magának. Ettől még tele van hasznos információval és bölcsességgel. A Biblia is tele van.

          Amit az önzésről írtam, azt nem azért írtam, mert nem tudom, hogy mi szerepel róla az értelmező szótárban. Azért írtam, mert tudom, mi szerepel róla.

          Értelmetlen, mondhatni, ostoba dolog volna elkezdeni magyarázni, hogy az ég kék. Nem azért volna értelmetlen, mert kék, hanem azért, mert amennyire tudható, mindenki kéknek látja. (Most a naplementét, az esőt, és az éjszakát ugorjuk át. Fényes nap, tiszta égbolt, sztenderd körülmények). Leírni, hogy kék, nulla információval bír.

          Ha azt mondom, hogy az ég piros, annak akkor is több értelme van, mint azt mondani, hogy kék, ha valóban kék. Persze, ha tévedek, akkor csak mikroszkópikus méretűvel van több értelme. Tehát a nullát hasonlítjuk a szinte nullával. Ott kezd érdekessé válni, ha elmondom, hogy miért piros.

          És akkor itt tegyük fel a kérdést, hogy ha az érzékelésünkre hagyatkozunk, akkor nyolc milliárd emberből vajon hány lenne biztos abban, hogy a nap kering a Föld körül? Költői kérdés volt. Nyolc milliárd. Lenne pár kivétel. Egy részük a diliházban volna. Más részük úgy érezné magát, ahogy én szoktam időnként.

          Esetleg azt is gondolnák, hogy nyáron a Nap közelebb van. (Ami szintén nem igaz).

          (Mellesleg a Föld sem kering a Nap körül, de ezt most hagyjuk, mert elsírom magam.)

          Mivel valószínűleg minden ember úgy érzi, hogy szabad akarata van, és szinte minden ember úgy gondolja, hogy van neki ilyenje, azt mondani, hogy “szerintem van, mert én úgy érzem”, annyi információval bír, mint az, hogy “kék az ég”.

          Persze, van létjogosultsága ilyet mondani. Hiszen ha odajön hozzád valaki, és azt mondja, hogy “az ég piros”, nehéz eldönteni, hogy az illető trollkodik-e, vagy meghibbant, vagy tud valami érdekeset. Az első két eset a gyakoribb, ezért érthető reakció, csak az a kérdés, hogy ha szerinted nem tudom, hogy mi van a szótában az önző szó mellé írva, eleve miért beszélgetsz velem?

          Ha távolról nézem, akkor az önző és az önzetlen szavak egy olyan felfogáson alapulnak, aminek viszonylag kevés köze van ahhoz, ahogy a világ és az emberi lélek működik. (Ezt a kabbalah.info pont jól magyarázza, és megtalálhatod ezer másik helyen.

          Ha közelről nézem, akkor annyit tudok róla mondani, hogy aki semmire nem tart igényt, ami az enyém, az nem nevez önzőnek. Az nem foglalkozik vele, hogy mim van, és mit akarok. Az “ego” emlegetése az esetek döntő többségében passzív agresszió, és azé a nagyobb, aki szóba hozza.

          Az önzőt úgy szoktam angolul leírni (most hirtelen magyarra nem lenne pontos a fordításom), hogy:

          “You enjoy doing something else than I want you to do”

          Az önzetlen jelentése:

          “You enjoy doing what I want you to do”

          ***

          Abban, hogy mekkora szívás másoknak dolgozni, egyetértünk.

          A kérdés továbbra is az, hogy honnan lesz Y-nak tulajdonrésze X cégében, amit X épített fel, anélkül, hogy azt elvennénk X-től.

          Reply
  31. Nyuszika

    August 6th, 2019

    A kiragadott idézet Ashlag rabbitól pedig végképp nem a másik parazita lehúzásának
    legitimálásáról szól. Aki nem önző, az nem akar terhet tenni a másik vállára. Tovább menve, “amit magadnak nem kívánsz, ne tedd másnak”, ahogy már évezredekkel ezelőtt megfogalmazták. https://en.m.wikipedia.org/wiki/Golden_Rule

    Reply
  32. Nyuszika

    August 8th, 2019

    Dióhéjban úgy, hogy közben a cég gyarapodott és azt a gyarapodást már Y tette hozzá akár szellemi, akár kemény fizikai munkájával.

    Reply
    • Amanda

      August 8th, 2019

      Tehát a cég egy részét elvesszük X-től, ha jól értem.

      Reply
  33. Nyuszika

    August 8th, 2019

    Ha így akarsz fogalmazni, akkor igen. Csakhogy úgy is nézhetjük, hogy x az aki elsajátítja az y által termelt többletet, illetve, hogy eleve a bérmunka rendje mint olyan, jogtalan. Alapvetően a kapitalizmus paradigmájának az elvetéséről van szó, erről szól az osztályharc…

    Reply
    • Amanda

      August 8th, 2019

      Oké, tehát csak elvesszük a gazdagoktól a magántulajdont. Ez a rész végre tiszta.

      Következő kérdés.

      Ha jól értem, azért nem rögtön vesszük el tőle, hanem csak Q profit fölött. Kicsit előtte hadd örüljön.

      (Emlékeztető: X a cég tulajdonosa, Y a munkás, aki megkapná X cégének egy részét, Q a profit limit, ami fölött elkezdjük X-től elvenni).

      Mi van, ha X azt mondja, hogy ő inkább mégiscsak szeretné megtartani a magántulajdonát, méghozzá 100%-ban, ezért nem veszi fel Y-t. Sőt, nem vesz fel senkit.

      És ekkor betoppan Z, aki azt mondja, hogy ő rettentő szívesen dolgozna X-nek úgy, hogy soha nem kap tulajdonrészt a cégből, csak rendesen megfizetik a munkáját. Hadd dolgozzon így, légyszi, légyszi.

      Ilyenkor mi történik? Nem engedjük X-nek, hogy munkát adjon Z-nek? Nem engedjük Z-nek, hogy dolgozzon X cégében?

      Reply
      • Nyuszika

        August 9th, 2019

        Mint mondtam ez alapvetően x főnél több dolgozót foglalkoztató cégekre áll a korábban belinkelt Meidner-terv szerint. Szerintem egy több száz, ezer fős cégnél aligha valószínű, hogy maguk a dolgozók utasítanak el az elképzelést.

        Reply
        • Nyuszika

          August 9th, 2019

          De elméletben igen, a bérmunka mint olyan szerintem igazságtalan, hasonlóan a rabszolgasághoz.

          Reply
  34. istván

    August 8th, 2019

    Rendben van. Hozzuk vissza az osztályharc fogalmát a valamilyen szocialista pártok fegyvertárába. Van még munkásosztály? Ha nincs – hiszen inkább jól képzett technikusok vannak – akkor kiknek az érdekeit védik a baloldali pártok? Ha nincs megfogható tőkésosztály a globalizmus korában – már csak a bonyolult, határokon átnyúló globalista multik miatt sem – akkor kik ellen is kéne fellépni az osztályharc fogalma alatt? Mondjuk elvetjük az ember ember elleni kizsákmányolását, így a kapitalista termelési módot is. Mi jön utána? Mert a megvalósult szocializmus nagyon nem vált be. Ott az állam nyúlta le az értéktöbbletet, s valamit persze visszaadott támogatások és juttatások formájában. Látjuk, mi lett belőle. Mi legyen a következő termelési mód? Erre milyen felépítmények épüljenek?

    Reply
  35. Nyuszika

    August 9th, 2019

    De tudod mit? Hogy Neked is igazad legyen, egy kis vállalkozás esetében, ha tisztességesen megfizetik a munkatársat, akkor az lényegében olyan mintha a hasznot megosztották volna vele. De a legfontosabb a hatalom kérdése. Senki ne álljon a másik fölött. Egyes szinte zéró transzparenciaval rendelkező, szinte minden esetben az államhatalommal szorosan – és többnyire nem átláthatóan – kollaborálo multicégek esetén életveszélyes a hatalom amellyel rendelkeznek.

    Reply
  36. istván

    August 9th, 2019

    Kisvállalkozás esetében igen, tisztességesen megfizethetem a munkatársat. Feltéve, ha az állami szabályozás nem olyan, hogy tönkretegye. Ezt az elvet követték az NSZK-ban Adenauerék is az 50-es években. Ha a melós elégedett, nem sztrájkol annyit, az így növekvő profit pedig bőven fedezi a magasabb bért és a plusz szociális juttatások költségét. Valamint van kinek eladni a termékem, hiszen meg tudja venni az emelt fizetéséből. Ilyen az okos hatalom. Hogy ma ez kis hazánkben működne-e, azt kötve hiszem. A csak négy év alatt meggazdagodni kívánó vezetés nem tud, nem akar hosszabb távon gondolkozni.

    Reply
  37. Nyuszika

    August 9th, 2019

    Na ja. Meg az “északi modell”, Keynes stb. A ’45 utáni nyugat-európai, angolszász ( plusz Japán, “kistigrisek” ) tőkés rendszer fénykora, gazdasági-pénzügyi stabilitással és – viszonylagos – szociális nyugalommal. Itt és most viszont – sajnos – csak délibábos elméletekről van szó. Nem is a kutyakeserves rögvalóságról. Mondjuk ami Magyarországot illeti, soha el se indult ezen az úton. Ami a félfeudális pöcegödörből kivezető modernizáció volt, az ugyancsak ’45 után lett végigvíve, a létező szocialistának nevezett, valójában diktatorikus, államkapitalista rezsimekben.

    Reply
  38. Amanda

    August 9th, 2019

    “De elméletben igen, a bérmunka mint olyan szerintem igazságtalan, hasonlóan a rabszolgasághoz.”

    Van egy, vagyis két alapfelvetés, amiben egyetértünk.

    1. Másoknak dolgozni iszonyat szívás. (“Vagy a saját álmodat építed fel, vagy másokét”)
    2. A jelen rendszert én úgy szoktam hívni, hogy modern kori rabszolgaság.

    Idáig stimmel.

    Na most.

    Megnéztem, mit mond Marx, illetve mit értünk bérmunka alatt.

    https://en.wikipedia.org/wiki/Wage_labour

    ‘For Marxists, labour-as-commodity, which is how they regard wage labour,[16] provides a fundamental point of attack against capitalism.[17] “It can be persuasively argued,” noted one concerned philosopher, “that the conception of the worker’s labour as a commodity confirms Marx’s stigmatisation of the wage system of private capitalism as ‘wage-slavery;’ that is, as an instrument of the capitalist’s for reducing the worker’s condition to that of a slave, if not below it.”[18] That this objection is fundamental follows immediately from Marx’s conclusion that wage labour is the very foundation of capitalism: “Without a class dependent on wages, the moment individuals confront each other as free persons, there can be no production of surplus value; without the production of surplus-value there can be no capitalist production, and hence no capital and no capitalist!”‘

    Ha jól értem, és jól következtetek ennyi információ alapján, az általad (általatok, Marx szerint) ideális világban nem halmozódik fel a felesleg, így nem jön létre tőke. Továbbá, nincsenek főnökök és beosztottak.

    Oké. Ha eddig jól gondolom, akkor jön két kérdés.

    1. Hogyan építünk űrhajót?

    Tőke, vagyis megtakarítás nincs, ugye. Összegyűlik pár száz vagy pár ezer ember, akit érdekel az űrhajó, és elkezd dolgozni rajta. Vagyis, esténként, munka után csinálja, mert minden nap dolgoznia kell az ételért, áramért, stb, hiszen nincs tőke.

    Munka után odamegy, és visz magával egy fémlemezt? Vagy egy csavart? Vagy egy kormányrudat? És ahova épp szükségesnek érzi, berakja? És pár hónap vagy pár év múlva kész lesz az űrhajó?

    2. Hogyan kutat a tudós

    Ki és hogyan ad neki olyan berendezéseket, amiket most dollár százezrekből vagy milliókból állítanak elő. Ha nincs tőke, nyilván nem ennyi lesz az ára, de az előállítása nem lesz egyszerűbb. Ki, hogyan, és miért bocsátja a tudós rendelkezésére? És kinek lesz a tulajdona, és hogyan, és miért? Vagy nem kutatunk tovább?

    Reply
  39. Amanda

    August 9th, 2019

    Az alapján, amit leírtál, ez a Meidner-terv csak a “gyárosokat” szívatja. Most az egyszerűség kedvéért gyár az, ahol sokan dolgoznak. Tehát az Amazon is gyár.

    És mi van azokkal, akik kereskedelemből (tőzsde) gazdagodtak meg? Buffett, Soros? Őket ez a a terv nem kopasztja meg, ha jól értem, mert csak bizonyos alkalmazotti létszám fölött indul be. Velük mi lesz? Ugye, annyira azért nem termelünk felesleg nélkül, hogy pénz se kell?

    És ott van az IT. Abból is meg lehet gazdagodni úgy, hogy nincs alkalmazott. Vagy csak egy-kettő.

    Ezekkel a tőkékkel mi lesz?

    Reply
  40. istván

    August 10th, 2019

    Kezdünk a kommunizmusról gondolkodni, ahogy látom. A szocializmussal ellentétben – ahol mindenkinek szükségletei szerint jut a javakból – a kommunizmusban mindenkinek igényei szerint. Ez maximális önfegyelmet és morált tételez fel, hogy csak annyiban részesedjek a javakból, amennyire valóban szükségem van. A pénz értékmérő szerepe megszűnik, hiszen mindenkinek minden a rendelkezésére áll, nincs állami, pénzügyi elosztás. Ez az elmélet. A gyakorlatban nehezen tudom elképzelni, hogy ,,á, elég egy nercbunda, így is melegem van már benne” gondolkodás legyen az általánosan elfogadott. Valamint melyik az az ország, ahol mindenből annyit tudnak termelni, hogy mindig mindenkinek minden jusson? Addig maradnak a szép elméletek és a kutyakeserves rögvalóság. Lenin szerint ,,szürke minden elmélet, de zöld az élet aranyfája”. Talán jó lenne követni.

    Reply
    • Amanda

      August 11th, 2019

      “A szocializmussal ellentétben – ahol mindenkinek szükségletei szerint jut a javakból – a kommunizmusban mindenkinek igényei szerint.”

      Ezt nem tudtam.

      Ez alapján én éveken át egy kommunista ország létrehozásán gondolkodtam, a szocializmust viszont elfogadhatatlannak tartom.

      Reply

Szóljon hozzá

  • (nyilvánosan ez nem jelenik meg)