Morvay Péter, a Hetek rovatvezetője, Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezető lelkésze személyi titkára, “Hartmann László” fedőnéven volt III/III-as ügynök. Morvay pert indított ellenem “Az ATV hűségfogadalma Orbánnak a HVG-ben” című cikkem miatt, mert abban azt a vélményemet fogalmaztam meg, hogy Morvay ma is ügynöki jellegű munkát végez.

Morvay a perben azt állította, hogy őt “kényszerítették”, rendőri kényszer hatására lett a hálózat tagja. A kényszerítés teóriát cáfolja Morvay beszervezési 6-os kartonja, amelyen az áll, hogy a beszervezése hazafias alapon történt, a hálózati minősítése ennek megfelelően “Titkos megbízott”. Ez a kényszerítést kizárja, a BM pontosan használta e kategóriákat.

Az alábbiakban látható Morvay 6-os kartonja, amely önmagában is cáfolja a kényszerítést:

Morvay Péter megfeledkezett arról, hogy amikor az Új Exodus című kisegyházi periodikában 1990-ben beszámolt az ügynökmúltjáról, kitért arra, miért lépett be a hálózatba. Erről ezt írta:

„Egyhetes gondolkodási időt kaptam. Biztos, hogy a megfélemlítés is hatott rám, de a fő ok, amiért tudtam, hogy igent fogok mondani, az a titkos vágyvolt, hogy ezáltal én is emberek élete felett kapok hatalmat. Ez a gondolat teljesen megigézett, alig vártam, hogy leteljék az egy hét.”

Megismételjük: az 1985-ben a III/III-as hálózatba állítólag “kényszerített” Morvay azért lett hazafias alapon a diktatúra belső elhárításának titkos megbizottja, mert

“a fő ok, amiért tudtam, hogy igent fogok mondani, az a titkos vágy volt, hogy ezáltal én is emberek élete felett kapok hatalmat. Ez a gondolat teljesen megigézett, alig vártam, hogy leteljék az egy hét.”

Ezzel a motívummal lépett Morvay a hálózatba, ahol olyan kiváló ügynöki munkát végzett, hogy rövid másfél év alatt kétszer is BM-jutalomban részesült. Nem tudjuk, mire költötte a jól végzett munka gyümölcsét, a diáktársai besúgásáért kapott BM-jutalmakat, de mint az később kiderül, ennek ellenére létrehozta a “pozitív erkölcsű” ügynök kategóriáját, melynek egyetlen ismert tagja ő maga.

Saját bevallása szerint Morvay motívuma az volt, hogy miközben a diáktársai semmit nem tudnak róla, hatalma lehet az életük fölött. Titokban jelentéseket ír a titkosszolgálatnak, és ezáltal befolyásolni tudja az életüket. Aki nem tetszik, beleírja egy jelentésébe, esetleg aki útjában áll, annak élete fölött hatalma lesz, mert eszközként használhatja titokban ellene a diktatúra rendőrségét és titkosszolgálatát.

Morvay szerint “kényszerítés” alatt azt kell érteni, hogy 1985-ben a nyilvános koncerteket adó Európa Kiadó és Bizottság együttesek dalait felvette, és néhány barátjának lemásolta. Ezekért a szövegekért sem a szövegek íróinak, se az előadóknak, akik a dalokat énekelték, nem lett semmi bajuk. A beszervezés évében filmekben szerepeltek, kazettát adtak ki, az egyik zenekar éppen akkor nyugat-európai körúton volt, állami engedéllyel.

Morvayt a beszervezésekor “tanúként” hallgatták meg a rendőrségen, ahol azonban csak az általa elkövetett tettről volt szó. Ha igazi ügy lett volna, gyanúsítottnak kellett volna lennie. Kényszerítés csak konkrét bűntettel lehetséges. Nyilvánvalóan egy nem létező bűnügyben kreált beszervezési aktus volt, amelyhez látszólagos indokot kreáltak. De erről nem sok szó esett a kihallgatáson, mert inkább amerikai Ford ösztöndíjjal kínálták meg. A beszervezők nem sejtették, hogy a kiválasztott személynek ennél erősebb motivációi vannak: megigézte az a gondolat, hogy a titkosszolgálat besúgóhálózatának segítségével hatalma lehet más emberek fölött. Alig várja, hogy leteljen az egy hét “gondolkodási idő”, és aláírhasson.

Nem ez az egyetlen valótlan állítás a bíróságon, amivel Morvay megpróbálja megszépíteni az ügynökmúltját. Azt állította, hogy “lelkiismereti okból” lépett ki 1987-ben. Az átvilágító bírák előtt tett tanúvallomásában azonban megerősítette, hogy “nőügy” állt a háttérben, ahogy azt a III/III-nál interpretálhatták. A későbbi felesége hites lett, ezért megszakította vele addigi négyéves kapcsolatát. Követni csak úgy lehetett őt, ha kilép a hálózatból. Erről az átvilágító bírák előtt úgy vallott: attól tartott, a szerelméről és a szektájáról is jelenteni kell. Lelkiismereti ok az lett volna, ha megbánja mindazt, amit addig tett a diáktársai ellen, és szerelem nélkül lép ki, nem egy lány miatt. Ez nem ügynöki tevékenységgel kapcsolatos lelkiismereti ok, hanem az a lelkiismereti korlát, hogy a szerelméről már nem ad jelentést.

De ennél súlyosabb, hogy Morvay a bíróságon azt állította, hogy a kilépése miatt kirúgták a Közgázról. Csakhogy az átvilágító bírák jegyzőkönyvébe azt mondta, hogy a hálózatból úgy bocsátották el, hogy “nem tartoznak egymásnak”. Ennél egyértelműbb bizonyíték, hogy az említett Új Exodus cikkben Morvay maga írta azt, hogy 1986-ban halasztott, nem kirúgták. Vélhetően ezt egy évvel hosszabbította, így tért vissza az egyetemre.

Az Új Exodusban fent idézett önvallomásában sem tett említést arról, hogy kilépése miatt eltávolították az egyetemről. Arról beszélt 1990-ben, hogy abban az évben államvizsgázik. Minden részletről beszámolt, miért éppen ezt a számára fontos fejleményt felejtette volna el egy diák? 1990-ben ebből semmiféle baja, hátránya nem származhatott, mert addigra a III/III-as Csoportfőnökség megszűnt. Ennél is árulkodóbb, hogy kikértük a Közgáz erre vonatkozó nyilvántartását, de ehhez Morvay engedélyére lett volna szükség, ám azt nem adta meg. A felszólításunkra a bíróságnak erről hallgatott.

Morvay a volt III/III-as ügynökök speciális kategóriájába tartozik, amely képtelen őszintén szembenézni az ügynökmúltjával, igyekszik megszépíteni azt. Miközben a zárt kisegyházi térben, egy “földalatti” közösségben, s annak jelentéktelen periodikájában tett bevallására hivatkozva azt az elvárást fogalmazza meg, hogy róla ne lehessen leírni azt, hogy ő III/III-as ügynök volt, csak az önfelmentő legendájával együtt. Abban a tévhitben él, hogy a zárt közösségben tett “bevallása” a III/III-as ügynökmúlt tényét eltörli vagy relativizálja.

Miközben valóban nagy nyilvánosság előtt soha nem vallott be semmit. Az átvilágító bírák határozata nyomán kényszerült a nyilvánosság elé állni, és akkor már egy hős III/III-asnak állította be magát, mint aki “bevallotta”, mintha legalábbis a Népszabadságnak adott volna erről interjút korábban. Aki ismeri a kisegyházi “bizonyságtevés” lélektanát, tudhatja, hogy ilyenkor a figyelem nem a bizonyságtevőn van, hanem a megváltáson, bizonyságtevő nem szégyent vállal, hanem dicsőséget szerez. Ez nem szembenézés.

Az esetnek döbbenetes fordulatai vannak, amelyek túlmutatnak az eseten, és a volt III/III-as ügynökök történelemhamisító tevékenységéhez értékes adalékul szolgálnak. A perben olyan öncsaláson alapuló és hamistudatról tanúskodó szövegek vannak, hogy “ügynökként” próbálom beállítani őt, a volt III/III-as ügynököt. A nyilvánosságra került ügynökmúltról azt hiszi, hogy azzal egyszer és mindenkorra lelepleződött. Minden emlékeztetés a tényre, egy új leleplezés lenne. Ezért az meghamisítja a múltat, hiszen a leleplezés már megtörtént.

Morvay megteremtette magának a “pozitív erkölcsiségű” III/III-as ügynök fogalmát, amely új kategóriába mindjárt be is sorolta magát. A “pozitív erkölcsiségű” ügynök Morvay szerint az, aki ugyan önként, hazafias alapon lépett be, szorgalmasan írta a jelentéseit a Közgázon a diáktársairól, melyeket aláírt a fedőnevével, besúgó munkájáért kétszer is BM-jutalomban részesült, de szűk körben bevallotta. Szerinte ezért ő “pozitív erkölcsiségű” ügynök, akiről talán musical-t kellene írni, és hősként kellene ünnepelni.

Szerinte ügynökmúltja a “negatív oldal”, de van ezzel egyenrangú “pozitív oldal” is, hogy befogadása érdekében egy kis vallási közösségben bevallotta. Szerinte ez a negatív oldalt eltöröli vagy relativizálja. Azt, hogy Morvay a Közgáz Rajk László Szakkollégium szakmai estjeiről, vitáiról jelentett név szerint, ki mit mondott. Ezekre a személyekre tartótisztje vélhetően újabb feladatokat adott, ahogy ő mondja: “rákérdezett”. Megbízták azzal, hogy a március 15-i, október 6-i és október 23-i rendezvényeken jelenjen meg és azokról írjon jelentést, hogy ott mi hangzott el.

Ez lenne a “pozitv erkölcsiségű” ügynök kategóriája. De mit mondjunk azokról, akik soha nem voltak ügynökök, esetleg Morvay jelentései miatt bajba kerültek? Ügynök és ügynök között legfeljebb az tesz különbséget, hogy ki az, akit tényleg kényszerített a hálózat, és közülük ki jelentett, ki kapott jutalmat érte. Sokakat meglepett az is, hogy Torgyán József milyen karakán módon utasította vissza, hogy a hálózat tagja legyen. Az ötvenes években (!), nem 1985-ben. Őt nem igézte meg a gondolat, hogy a titkosszolgálat felhasználásával hatalma lehet más emberek fölött. S utána nem beszélt arról, hogy ő egy “pozitív erkölcsű” ügynök, aki kikéri magának, hogy ezt bárki szóba hozza a múltja megszépítése nélkül.

Pozitív erkölcsi magatartásnak lehet tekinteni azt is, ha valaki utána visszavonul, csendben lezárja magában életének ezt a részét, és nem vállalkozik arra, hogy más szolgálatában az ügynöki jellegű munkát folytassa. Ahogy Morvay például liberális cikkeket írt akkor, amikor Németh Sándor volt SZDSZ-alapítóként ezzel bízta meg, ma ugyancsak ő illiberális cikkeket ír, sorosozik, menekültellenes uszítást folytat, a holland szélsőjobb vezérét népszerűsíti, és orosz álhíreket, propagandát terjeszt, Európai Unió-ellenes agitációt végez. Most ezt rendeli tőle a jelenlegi “tartótisztje”, és ő minden fenntartás nélkül kiszolgálja előnyökért. Ez még nem annyira “pozitív erkölcsre” utal. Ez nem újságíró tevékenység, az másik szakma.

A holland szélsőjobboldal vezérével, akit uszító és gyűlöletkeltő kampánykörútra vitt Morvay Magyarországon.

Morvay, a közéletből ki nem tiltott volt III/III-asok díszpéldánya, az általa lektorált és menedzselt, hazug összeesküvés-elméleteket tartalmazó Ulfkotte-könyvvel.

Maga a per egy szöveg szándékos kiforgatásáról szól, de Morvay sérelme az, hogy nem méltányolom az ő ügynökmúltjával kapcsolatos “pozitív tényezőket”, hogy egy földalatti szekta korlátozott, zárt közösségében és annak egy periférikus kiadványában bevallotta. Ő pedig azt gondolja, hogy az ügynökmúlt és ez a “nyilvánosság” kioltja egymást, a III/III-as ügynökmúltját nem lehet leírni e “pozitív oldal” nélkül.

Az eset rendkívül tanulságos abból a szempontból, hogy egyes volt III/III-as ügynökök hogyan próbálják tisztára mosni saját ügynökmúltjukat, és elterelni a figyelmet arról, hogy a tevékenységet, amit ma folytatnak, egy volt III/III-as végzi. Ez ellentétes az átvilágítási törvény szándékával.

A pozitív erkölcsről még annyit, hogy ugyanez az ember, aki azért lett a hálózat besúgója, mert más emberek élete fölött akart rendelkezni, és ehhez titokban felhasználta a diktatúra rendőrségét és titkosszolgálatát, tevékenyen részt vállalt Németh Sándor ellenem indított hamis ügynökvádjában. Ő III/III-as volt, én nem voltam az, de ő még hamis tanúvallomást is tett a bíróságon egy azóta meghalt emberre hivatkozva egy olyan eseményről, ahol nem volt jelen, semmit nem látott, nem hallott, az a helyszín, ahol az állítólagos esemény zajlott nem létezett.

Ha ez nem lenne elég, a “pozitív erkölcsű” volt III/III-as Morvay, miután már kiderült, hogy én soha nem voltam ügynök, mint ő, s jogerős bírósági ítéletem van arról, hogy hamis 6-os kartonnal rágalmaztak meg, 2016 júniusától fél éven át zaklatott az interneten egy újabb, “D-1614”-es hamis ügynökváddal. Fenyegetve, mocskolódó kommentek tucatjait generálva ellenem, amelybe még a feleségemet is belekeverték.

Íme, a “pozitív erkölcsiségű” Morvay, a volt III/III-as ügynök Facebook oldala a nekem küldött zaklató üzeneteivel, amelyekben újabb hamis III/III-as ügynökváddal terrorizált. De ő a kóser 6-os kartonjával kikéri magának, hogy leírják róla, III/III-as ügynök volt.

Ezek után kezdtem megírni, hogy ez az ember volt III/III-as ügynökként ma is ügynöki jellegű tevékenységet folytat. Újrahasznosították. Majd ez az ember beperelt a szövegem kiforgatásával, hogy másra hivatkozva azt állíthassa be, mintha a bíróság eltiltott volna engem attól, hogy III/III-as ügynöknek nevezzem az ő “pozitív oldalának” említése nélkül, mintha arra köteleznének, hogy “pozitív erkölcsűnek” nevezzem ezt a jellemvilágbajnokot.

Személye kiváló alapot nyújt ahhoz, hogy tanulmányt készítsek a III/III-as ügynökök egy típusának pszichológiai alkatáról és ügynöki szerepvállalásáról. Morvayt cirkuszban kellene mutogatni, mint “pozitív erkölcsű” besúgót, akinek “pozitív oldala” elhomályosítja a Napot. Akit szerinte a Magyar Becsület Renddel kellene kitüntetni, amit látszólag szerénykedve, de büszkén venne át, és hordaná a hajtókáján. Pontosan ott, ahol a rejtett mikrofont szokták elhelyezni korunk ügynökei.

Bartus László







6 hozzászólás : Ügynökvilág: miért lett Morvay III/III-as ügynök?

  1. illegitim hatalmú orbánrezsim

    March 1st, 2018

    morvay és a másik féreg III/I-es földi lászló ismerik egymást ?
    szerintem igen.
    az ügynök barátság-elvtársiasság örök.
    földinek is kiterjedt orosz kapcsolatai vannak, a felesége is muszka, marush a neve.
    ezek a hazaáruló férgek már annak idején abból éltek, hogy emberek életét keserítették meg és tették tönkre.
    földiféreg a menekültek és a segélyszervezetk elleni gyilkosságokra uszít.
    le kell tartoztatni, bíróság elé állítani és elítélni őket életfogytra.
    bár most állítása szerint :”Most háború van. Ezek az emberek kollaboránsok, háborús bűnösök, hazaárulók, és így tovább. Ez egy egészen más fogalmi rendszer: embercsempész a háborúban nem embercsempész, hanem egy olyan, gyakorlatilag szabotőr, akinek nincs jogállása. Magyarul ő szabadon likvidálható. Ezt írja a háborús törvény: kémeket, szabotőröket nem viszünk bíróságra, hanem azonnal kiiktatjuk.”
    Mi lenne ha rajta meg a pajtásain lenne ez kipróbálva.
    Csak addig ilyen szóbaszók, amíg a diktatúra kegyeltjei.
    Amint bukott a fideSSista junta a börtönben fogják találni magukat, az összes fideSSgörény!

    Reply
  2. Amanda

    March 1st, 2018

    Nem egészen értem.

    Németh Sándor, aki azzal akarta lejáratni Bartus Lászlót, hogy vett egy kamu III/III kartont a gój motorosoktól (ami eleve bűncselekmény) alkalmaz egy vállaltan ügynök vezető lelkészt?

    Ezt így senki nem meri ott megkérdezni?

    Reply
    • Anonymous

      March 1st, 2018

      Nem az van, hogy senki nem meri a hgy-ben Németh-et erről megkérdezni, hanem senki nem akarja. A kettő nem ugyanaz, hisz a nem merés “csak” gyávaság, a nem akarás viszont tudatosan vállalt bűnrészesség. Vagy lojalitásból, vagy abból a hitből fakadöan, hogy az üdvösség a szekta vezetőjétől függ. (Szándékosan használtam a szekta szót, holott ker. közösségről van szó)

      Reply
  3. Honjo

    March 3rd, 2018

    Írjatok a Czeglédy ügyről ahol lábbal tiporják a jogot! Diktatúra!

    Reply
  4. Honjo

    March 3rd, 2018

    Írjatok a Czeglédy ügyről ahol a diktatúra lábbal tapos normát, jogot, erkölcsöt!

    Reply

Szóljon hozzá

  • (nyilvánosan ez nem jelenik meg)