/

1956-ban nem a Nyugat, hanem a magyarok hülyítették egymást

7 perc olvasási idő

AN

Hugo Portisch, osztrák újságíró arról írt a Die Presse című lapban, hogy “Az amerikaiak 1956-ban azért voltak annyira segítőkészek, mert rossz volt a lelkiismeretük, hogy a Szabad Európán keresztül ellenállásra buzdítottak, és így a magyarok azt hitték, hogy a Nyugat mögöttük áll”. Ez egy régi hiedelem, amelyben Magyarországon is sokan hisznek. A Szabad Európa Rádiót azonban nem az amerikaiak, hanem korábban emigrált magyarok szerkesztették. Ők buzdították és bátorították a többi magyart a vasfüggöny másik oldalán, hogy harcoljanak, tartsanak ki, mert jön a segítség. Ilyen hivatalos ígéretet – tudomásunk szerint – senki nem tett a nyugati világ vezetői közül. A hivatalos Amerika részéről sem hitegette senki a magyar kormányt 1956-ban.

Amerikát akkor lehetne azzal vádolni, hogy becsapta a magyarokat, ha Nagy Imre kormánya kapott volna Washingtonból hivatalos ígéretet arra, hogy Amerika beavatkozik a magyar forradalmárok oldalán és megvédi a magyar forradalmat a szovjetekkel szemben. De ilyen ígéretet Amerika senkinek nem tett. Ezzel szemben a Szabad Európa Rádiónál dolgozó, a kommunizmust utáló felelőtlen magyarok a saját szakállukra ígérgettek mindenfélét és hitegették az otthoniakat. A magyarok hülyítették egymást, s most Amerikán és a nyugati világon kérik számon 56-ot és a többi felelőtlen magyar alaptalan ígérgetését és uszítását. A Nyugat valóban nagy részvéttel, együttérzéssel és szeretettel tekintett az 56-os forradalomra. Amerika nem azért fogadta be a menekülő magyarokat, mert bármiért is lelkifurdalást kellett volna éreznie, hanem azért, mert Amerika ilyen, az amerikai emberek ilyenek.

Cseppet sem hasonlítanak azokra a magyarokra, akik gyűlölettel tekintenek most a háború elől menekülőkre. Hugo Portisch abban is téved, hogy “a magyarok azért léptek be a közösségbe (az EU-ba – a Szerk.), hogy kasszírozhassanak, éspedig azzal a felkiáltással, hogy tartoztok nekünk, mert mi szenvedtünk a Vasfüggöny mögött, mialatt nektek jól ment”. Először is, a magyarok egyáltalán nem szenvedtek akkor, amikor a vasfüggöny leomlott. Vágyakoztak ugyan nyugatiasabb életforma és több szabadság után, de Magyarországon a tömegek sokkal jobban éltek a rendszerváltás előtt, mint most. Szenvedésről szó sem volt. Magyarországon csak a szélsőjobboldal (ez van most hatalmon) gondolja úgy, hogy a magyaroknak bárki bármivel tartozik. Még talán a politikusok sem tudták, hogy ennyi pénzt nyúlhatnak majd le a liberális nyugat-európai országok polgárainak pénzéből, miközben jó magyar szokás szerint őket gyalázzák.

Amerika válogatás nélkül befogadott minden menekültet, azokat is, akiket esetleg az 56-os események során tanúsított magatartásuk miatt minden jogállamban is bíróság elé kellett volna állítani. Ma még nem lehet arról beszélni, hogy az 56-os forradalom bukásában milyen szerepet játszottak a Köztársaság téri események, ahol öncélúan gyilkolták és koncolták fel a pártszékházat védő kiskatonákat. Az oroszok ezután döntöttek a beavatkozásról. A lábuknál fogva felakasztott emberek gyilkosai többet ártottak a forradalomnak, mint bárki más. S miközben ártatlanokat kivégeztek, ők jogos büntetés elől találtak menedéket Nyugaton. Ilyenek is voltak. 1957 május 1-én már azért volt milliós rendszert támogató tüntetés, mert az emberek megörültek, hogy az önbíráskodás és káosz után rend lett. Olyan, amilyen, de rend. Ezt a Nagy Imre-kormány sajnálatosan képtelen volt biztosítani, később már lehetősége sem volt rá.

A magyarok nem azért támogatták az EU-ba való belépést sem, mert a hetvenes és a nyolcvanas években szenvedtek volna. Ez csak azokra volt igaz, akik elvszerűen kitartottak a kommunizmus elutasítása mellett, de ez a lakosság pici töredéke volt, a többiek komfortosan berendezkedtek az akkori diktatúrában is, akárcsak a mostaniban. A magyarok nagy része azért támogatta az EU-ba való belépést, mert egyrészt jobb életszínvonalat remélt, másrészt abban bízott, hogy az Európai Unió megvédi majd az országot attól, hogy a demokráciát a “keresztény-nemzeti” ideológiát feltámasztó jobboldal elsöpörje. Az újabb diktatúra elleni védelmet remélték sokan az EU-tagságtól, de ebben csalódniuk kellett, mert az EU eltűri az első fasiszta állam létezését az Unión belül.

Amerikai Népszava Opinion

Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.

Előző cikk

Para-Kovács Imre: Szép vagy, gyönyörű vagy

Következő cikk

Bartus László: Megbukott a bojkott elutasítása