1848 nem a bűnbánó maffiózók ünnepe, szellemisége, megdicsőülése. Magyarországnak 1848-hoz kellene visszatalálnia, s nem szabadna megengedni, hogy szerencselovagok, szélhámosok foglalják el, sajátítsák ki és szentségtelenítsék meg a legcsodálatosabb napot. Nem mer senki meghirdetni egy normális gyűlést, ami 1848-ról szól, a szabadságról szól, ami üzen a nemzetnek, a népnek? Nem tud senki egy 1848-as beszédet mondani a zsarnok Orbán 2024-es országában? Ilyen silány lett ez a nép? Átengedi a színpadot kóklereknek? Nincs egy beszéd ebben a nemzetben, ami süvít? Ami megrendíti a földet, megérinti a szíveket? Nincs senki, aki egyenesen beszél, a szívéből szól? Aki felrázza ezt a nyomorult, akkumulátorgyárak temetőjébe szánt népet? Emlékezteti önmagára?

Sulyok hőstörténetet faragot a náci apja múltjából, úgy állította be az apját és a családját, mint a sztálinizmus mártírját. Ezzel folytatta apja örökségét, aki leplezte, letagadta a saját múltját, az általa vallott embertelen, népirtó ideológiát, s bizonyságot tett arról is, hogy a baloldaliság iránt mélyen elfogult, ami a náci, nyilas gyökerekből is következik. Magyarországon csaknem félmillió zsidót deportáltak Sulyok Tamás apjának elvbarátai, akiket embertelen kegyetlenséggel meggyilkoltak a náci haláltáborokban. A meggyilkolt zsidók rokonai, leszármazottai Magyarországon élnek, akiknek nem lehet köztársasági elnöke egy nyilas, náci, antiszemita ügyvéd fia, aki letagadta, megszépítette apja múltját Sulyok ezért alkalmatlan a közbizalomra, a nemzet egységének kifejezésére. Ez a gyávaság és az apjához hasonló bujkálás nyilvánult meg abban is, ahogy az alkotmánybíróság elnöki székében gyáván és hazug módon kiszolgálta az alkotmánysértő diktatúra kívánságait, nem véletlenül választották ugyanerre a szerepre a köztársasági elnöki posztra is.