Márki-Zay Péter gyorsabban radikálizálódik, mint a Fidesz. A legutóbbi Facebook videójában meghirdetett „Tiszták koalíciója” gyakorlatilag felmondja az ellenzéki összefogást, amelyben még benne van a DK és Dobrev Klára is, mert a „Tiszták koalíciójában” Dobrev Klára és a rá szavazó DK-sok már nincsenek benne. Márki-Zay magát és követőit „tisztának”, a demokratikus ellenzéki előválasztáson rivális Dobrev Klárát és szavazóit „nem tisztának” nyilvánította.
Márki-Zay ezzel felmondta az ellenzéki szövetséget, mert Dobrev Klárát nem a szövetségesei, hanem az ellenségei közé sorolta a pártjával együtt. A DK tagjait pedig felszólította a DK elhagyására, és arra, hogy rá szavazzanak (ami gyakorlatilag ugyanazt jelenti). Ultimátumot adott egy párt szavazóinak, hogy ha „tiszták” akarnak maradni, akkor hagyják el a pártjukat, és szavazzanak rá. Az ellenzéki összefogás úgy indult, hogy minden abban résztvevő párt egyenlő jogokkal bír, a résztvevők elfogadják és tiszteletben tartják egymást és a közös programot. Ezt Márki-Zay felrúgta.
Az előválasztás második fordulójában Márki-Zay az összefogás egyik pártját és annak miniszterelnök-jelöltjét kizárta a „tiszták” közül, ellenzékiből az ellenzék ellenségévé minősítette át, amivel megvonta a legitimitását az ellenzéki összefogásban. Dobrev Klárát („Gyurcsányt”) Orbán mellé állította, mint közös ellenséget, akiket le kell győzni, el kell takarítani és el kell számoltatni. Ezzel az ellenzéki összefogás gyakorlatilag megszűnt, mert annak még egyenrangú tagja volt Dobrev Klára és a DK is.
Dobrev Klára nyilván szeretné megtartani az ellenzéki összefogást, mert nem Márki-Zay Péternek, hanem együtt a teljes ellenzéknek van matematikai esélye leváltani Orbánt, ezért vélhetően arra törekszik, hogy ne mondja ki az ellenzéki összefogás megszüntetésének tényét, amit Márki-Zay a DK és Dobrev szavazói nélküli „Tiszták koalíciójával” bejelentett. Ha ő nyer, megpróbálja egyben tartani az ellenzéki szövetséget, ha veszít, akkor Márki-Zay kidobja őket belőle, ha nem hajlandó Márki-Zay vezér szerepét elfogadni.
Ha Márki-Zay nyer a második fordulóban, akkor az már látható, hogy mindenkinek úgy kell mögé állni, mint egy vezér mögé. Az egyetlen jelölt, akinek pártja sincs, létrehoz egy fasiszta vezérelvű jobboldali „pártot” az ellenzéki összefogás helyén, a balliberális oldal támogatásával. A baloldaliakat már most is kommunistázó Márki-Zay a baloldaliakat addig tűri meg, amíg szavaznak rá, és a hatalomhoz segítik. Aki ezután nem adja fel a baloldaliságát (balliberalizmusát), az „Gyurcsány” lesz, és a „Gyurcsány” jelszó alatt ellenséggé válik, aki céltábla lesz, aki ellen harcolni kell.
Márki-Zay a „Tiszták koalíciójává” változtatott ellenzéki tömörülésben csak azokat tűri meg, akik az ő vezér szerepét elfogadják és „Orbánnal” együtt „Gyurcsányt” is fel akarják számolni. A jelszó annak a korlátlan hatalomnak a jelszava, amely fel akarja számolni a pártstruktúrát, meg akarja szüntetni a pártokat (helyükre „civileket” és „szakértőket” ígér). A „Gyurcsány” jelszó a baloldallal (mint kommunistákkal) szembeni hadjárat fedőneve. A „gyurcsányozás” Márki-Zay-nál azt jelenti, hogy aki nem áll át hozzá, az kommunista és gyurcsányista lesz, a haza ellensége.
Két hét alatt sikerült elhitetnie a balliberális ellenzék felével, hogy Orbán és Gyurcsány ugyanaz, az egyik nem létezik a másik nélkül, ezért mindkettő ellenség. Mindketten akadályai Magyarország felvirágzásának, amit ő a pártok nélküli (értsd: az „Orbán” és „Gyurcsány” harctól, s a 30 éves pártdemokrácia fogságától megszabadított) országban megvalósít. Ő maga a haza, a jövő, a szabadság, aki nincs vele, az ellene van, és aki ellene van, az a haza ellen van. Lassan Orbánnak kell szurkolni, mert egy nála nagyobb fasiszta jelent meg a piacon, aki az ellenzék támogatását élvezi.
*
Az ellenzéki összefogás válaszút elé került: vagy elfogadja Márki-Zay vezér szerepét, vagy az ellenzéki pártok megállapodása alapján kidobják ezt az elszállt fasisztát, aki felrúgta a megállapodást. A kérdés az, hogy az ellenzéki összefogás a korábbi békés, demokratikus úton halad tovább, vagy egy megosztó, gyűlöletkeltő és uszító vezért választva felmondja a demokratikus normákat. Ebben az esetben szélsőjobboldali szerveződéssé válik, a fasiszta Márki-Zay Péter lesz a fasiszta Orbán Viktor kihívója, és két fasiszta közül kell választani, amelyek közül az egyiket már ismerjük.
Ha az ellenzéki összefogás pártjai nem ébrednek fel, nem ismerik fel a szövetséges pártokat és szavazóikat „tisztákra” és „nem tisztákra” osztó Márki-Zay Péterben az Orbánnál is nagyobb fasisztát, a szélsőjobboldali vezért, akkor arra a bravúrra vállalkoznak, hogy Belzebúb által akarják kiűzni az ördögöt. Ha Márki-Zay megnyilvánulásaiban volt SZDSZ-es politikusok, és tisztességes liberális demokraták sem ismerik fel a szélsőjobboldali vezért, vagy az képzelik, hogy ha Orbánt leváltják vele, őt majd kordában tarthatják, akkor megásták Magyarország még mélyebb sírját.
A „Gyurcsány”, az „elmúlt harminc év kormányainak” és a „pártoknak” elszámoltatását, a párteliteket „civilekkel” felváltó rendszert ígérő Márki-Zay előre meghirdette a politikai riválisai üldözését és felszámolását. Még meg sem választották, már hazaárulók, akik nem őt támogatják (a bocsánatkérés kamu, ilyen egy demokratának fáradtan sem jut eszébe, a szavazók miatt kért bocsánatot, de ő ezt gondolja). Még meg sem választották, már megvannak a „tiszták” és a „nem tiszták”, már 1956-hoz, a pesti srácokhoz hasonlítja magát, már ő az antikommunista forradalmár, ő maga 1956.
Vezér szerepébe már úgy beleélte magát, hogy ha megnyeri az előválasztást, akkor az ellenzéki összefogást vezérelvű párttá alakítja, és aki erre nem hajlandó, az a haza ellenségeként, mint „nem tiszta” (akire vár az elszámoltatás Orbánnal együtt), távozhat. Ha nem nyeri meg az előválasztást, harcot indít annak eredménye ellen, megtámadja a választók akaratát, hogy az előválasztástól függetlenül (mint „a legesélyesebb jelöltet”), őt nevezzék ki miniszterelnök-jelöltnek. Ha ez megtörténik, akkor lép életbe az első forgatókönyv.
Annak vágya, hogy a tíz éven át kollaboráló, semmit meg nem akadályozó ellenzék megszabaduljon Orbántól, belehajtja Magyarországot egy másik fasiszta vezér karmaiba, ellenkező esetben az egész ellenzéki összefogás, az ellenzéki szavazótábor széjjelszakad, darabokra hullik, és egymást okoló gyűlölködésbe fullad. Erre rásegít még Orbán, dobrevezéssel segítve Márki-Zay Pétert abban, hogy ezt a rombolást és pusztítást, amit ő kívülről nem tudott elérni, megtegye.
Ezúttal is shakespeare-i a forgatókönyv: azt tekintik megmentőnek, aki a legnagyobb potenciális veszély, és aki megosztotta, egymással szembefordította azokat is, akik eddig egységben voltak. Ha van valami, amivel mélyebbre lehet ásni Magyarország válságát, akkor ez az. Ez történik, amikor egy báránybőrbe bújt jobboldali farkast (annak reményében, hogy majd hallgatnak rá a farkasok), beengednek a bárányok közé. Sikerült Gyurcsányt még Orbánnál is jobban démonizálnia, méghozzá az ellenzéken belül. Nem veszélytelen ember.
Szinte alig van jó megoldás, mert Márki-Zay-t ki kellene dobni az ellenzéki összefogásból a közös megállapodás felrúgása miatt, aki az elhitetett támogatóival már zsarolni tudja a többieket. Olyan, mint Donald Trump, pedig még nem is volt elnök.
