A választók nagy része azt hiszi, hogy a választásokat csak úgy lehet elcsalni, ha meghamisítják a számokat, eldobnak szavazatokat. Miközben a választásokat már a kampány előtt el lehet csalni. Amerikában a republikánusok hagyományosan a választási körzetek átrajzolásával és a demokrata szavazók urnáktól való távoltatartásával próbálkoznak, amit most a Legfelsőbb Bíróság elítélt az Alabama ügyében indított perben. Magyarországon ennél sokkal profibb, kifinomultabb és biztosabb módszerekkel csalják el a választásokat, Orbán demokratikus választáson leváltani ezért nem lehet.
Alabamának újra kell rajzolnia a választási térképeket, hogy még egy többségi fekete szavazókörzetet hozzanak létre. A döntés körülbelül 30 újraelosztási perre lesz hatással tíz államban, ahol a felhígították a kisebbségi szavazók választási részvételének hatékonyságát. A választási körzetek átrajzolása következtében úgy veszhetnek el szavazatok, hogy az olyan körzeteket, amelyben egy tömbben élnek valamilyen kisebbséghez tartozók, a körzetüket felszabdalják és az egyes részeket olyan körzetekhez csatolják, amelyekben nagy többségben vannak a nem kisebbséghez tartozók.
Alabama azzal érvelt, hogy a választási térképeknek fajsemlegesnek kell lenniük. Ám Alabama térképei – amelyeket egy alsóbb fokú bíróság kezdetben elutasított – nem vették figyelembe, hogy a választói körzetekben hogyan oszlanak meg a feketék és a fehér szavazók. Az alabamai republikánus képviselők az egyik körzetet megtöltötték afroamerikaiakkal, ahol még így is kisebbségben voltak, így a szavazataik a semmibe hullottak, a többieket pedig három különböző körzetbe terjesztették, ezzel felhígítva a fekete szavazatok számát.
A ravaszság abban van, hogy a hivatkozás látszólag nagyon poziítv, amikor azt mondja, hogy a körzetek fajsemlegesek legyenek, és ne vegyék figyelembe a faji szempontokat. Maga a törekvés azonban fajgyűlölő, mert arra irányul, hogy a feketéknek ne legyenek saját képviselőik sem állami, sem országos szinten. Országos szinten ez a demokrata párt ellen is irányul, miután a feketék nagy többsége rájuk szavaz. De saját érdekképviseletük szempontjából helyben ez kifejezetten „faji” kérdés, mert a feketék speciális érdekeit fekete jelöltnek kellene képviselnie.
Ha van egy nagy tömbben élő fekete lakosság, akkor nekik joguk van ahhoz, hogy maguk válasszanak képviselőt, és ne szabdalják fel a területüket különböző más körzetekhez csatolva, és ezzel megfosszák őket attól, hogy maguknak válasszanak saját képviselőket. Erről beszéltek az Ethnic Media Services sajtóbeszélgetésén Thomas A. Saenz, a mexikói amerikai jogvédelmi és oktatási alap elnöke és főtanácsosa, Evan Milligan, az Allen kontra Milligan ügy vezető felperese és az Alabama Forward ügyvezető igazgatója, Jacqueline De Leon, az Native American Rights Fund (NARF) ügyvédje és Stuart Naifeh, a NAACP Legal Defence & Educational Fund, Inc. (LDF) újraelosztási projektjének menedzsere.
A bírósági döntésről a felperes azt mondta: „Sírva fakadtam, arra gondolva, milyen örökséget jelent ez apám számára.” Milligan apja, Bill 2021-ben halt meg, mielőtt az ügyet a Legfelsőbb Bíróságon lezárták. Az 5-4-es döntés most azt jelenti, hogy Alabamának újra kell rajzolnia a választási térképeit. Az ítélet azt is jelenti, hogy Georgiának, Mississippinek, Louisianának és Dél-Karolinának is – amelyek mindegyike rendelkezik hasonló térképekkel – újra kell rajzolnia a térképét.
Thomas Saenz kijelentette, hogy meglepte az ítélet, amely megerősítette a szavazati jogokról szóló törvény 2. szakaszát, mivel a jelenlegi Legfelsőbb Bíróság erősen republikánus befolyás alá került, megdöntötte például az abortusz kérdésében régóta fennálló jogi precedenst, amikor megsemmisítette Roe v. Wade ügyet tavaly. Arra is rámutatott, hogy a június 8-i döntés túl későn született ahhoz, hogy felszámolja a térképek által okozott károkat egy csomó államban, amelyeket a 2022-es félidőben okoztak, gyakorlatilag kizárva a fekete szavazókat és a színes képviselőket.
Ez egyértelműen meghatározott legalább egy helyet a képviselőházban – mondta Saenz. Az 1980-as évek óta a Legfelsőbb Bíróság fajtudatos keretet alkalmazott a VRA 2. szakasza szerinti ügyekben. És ezt a szabványt használta az Allen kontra Milligan döntéshez. Alabama ebben az esetben azzal érvelt, hogy a faji keretet ki kell dobni, új keretet kell elfogadni – amit „fajsemlegesnek” neveztek. Az állam lényegében azzal érvelt, hogy „nem lehet a fajt figyelembe venni, amikor a faji megkülönböztetést próbálja orvosolni”.
Ha a lakosság 40%-a indián, és ésszerűen számíthat arra, hogy öt helyből kettőt megnyer a megyei bizottságban, a nagy választási körzetek módszere azt jelentette, soha nem választották meg az indián jelölteket, és mind az öt hely fehéreknek jutott, akik az amerikai őslakos rezervátumok szomszédságában éltek.
