A városi parkok nem csupán zöld szigetek a betondzsungelben, hanem kulcsszerepet játszanak az egészségmegőrzésben, a közösségi élet erősítésében és a klímaváltozás hatásainak mérséklésében. A Trust for Public Land (TPL) évente kiadott ParkScore jelentése szerint 2025-ben Washington, D.C. vezeti az amerikai városok parkellátottsági rangsorát, ahol a lakosság 99%-a tíz perces sétán belül elér egy parkot, és a város területének 21,5%-át parkok teszik ki.
Miközben néhány amerikai nagyváros soha nem látott mértékben fektet be közparkjaiba, az ország egészére nézve még mindig komoly egyenlőtlenségek mutatkoznak. Az amerikai lakosság egyharmada – több mint 100 millió ember, köztük 28 millió gyerek – nem él 10 perc sétán belül egyetlen parkhoz sem.
A Trust for Public Land (TPL) frissen publikált ParkScore jelentése szerint a parkok az Egyesült Államok egyik utolsó, valóban egységesítő köztereivé váltak. A 2025-ös országos reprezentatív felmérés szerint a parkokat a politikai és társadalmi megosztottság ellenére is szinte mindenki megbecsüli és rendszeresen használja. Még Trump- és Harris-szavazók is közel azonos arányban számoltak be arról, hogy parkokban idegenekkel beszélgettek, sok esetben eltérő társadalmi hátterű emberekkel.
Washington, D.C. már ötödik éve vezeti a parkellátottsági listát: a város területének több mint 21%-át parkok borítják, és a lakosság 99%-a 10 percen belül elér egy zöldterületet. A lista élén szerepel még Irvine (Kalifornia), Minneapolis, Cincinnati és St. Paul.
A javulás egyik kulcsa a közösségi iskolai udvarok megnyitása a nyilvánosság előtt. Atlanta például 2025-re 79%-ról 82%-ra növelte azon lakosainak arányát, akik 10 perc sétára élnek egy parktól – részben azzal, hogy iskolai játszótereit délután és hétvégén közparkként nyitotta meg. Az együttműködés nemcsak közösségi hozzáférést bővített, de évente több mint félmillió dollárt is megspórolt az iskoláknak, miközben jelentős pluszforrásokat nyitott meg a város számára.
Ezzel szemben Los Angeles egyelőre küzd a parkhiánnyal: a város a 100-ból a 90. helyre csúszott vissza, és a lakosság 38%-a – azaz majdnem másfél millió ember – él 10 percen túli távolságban bármely közparktól. Az alacsony jövedelmű és többségében színes bőrű városrészekben 66–73%-kal kevesebb parkterület található, mint a jómódú, fehérek lakta körzetekben. A város most új Park Igényfelmérő Programot (Park Needs Assessment – PNA) indított, amely környezeti, gazdasági és társadalmi adatokat gyűjt egy új parkpolitika megalapozásához.
A cél: igazságosabb hozzáférést biztosítani a zöldterekhez, amelyeket a lakók nem csupán pihenésre használnak, hanem ételosztások, katasztrófavédelmi támogatások, gyermekfelügyelet és közösségi események helyszíneként is. „A park nemcsak szabadidős terület, hanem mentőkötél” – fogalmazott Yvette Lopez-Ledesma, a Greening America’s Cities program tagja.
Az új adatok és példák alátámasztják: a parkokba történő befektetés nemcsak a városi életminőséget javítja, de a társadalmi kohéziót és az egyenlőséget is erősíti.
A városi zöldterületek számos egészségügyi előnnyel járnak. Kutatások kimutatták, hogy a természetes környezetben eltöltött idő csökkenti a vérnyomást, javítja a hangulatot, fokozza a koncentrációt és csökkenti a stressz szintjét. A parkok lehetőséget nyújtanak a fizikai aktivitásra, ami hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek, az elhízás és más krónikus betegségek megelőzéséhez.
A parkok nemcsak az egyéni egészséget szolgálják, hanem a közösségi élet színterei is. Lehetőséget biztosítanak a társas kapcsolatok kialakítására, erősítik a közösségi összetartozást és csökkentik a társadalmi elszigeteltséget. Különösen fontosak a gyermekek és idősek számára, akik számára a parkok biztonságos és elérhető helyet kínálnak a szabadidő eltöltésére.
A városi zöldterületek jelentős szerepet játszanak a klímaváltozás hatásainak mérséklésében. A fák és növények árnyékot biztosítanak, csökkentik a városi hőszigetek kialakulását, javítják a levegő minőségét és segítenek a csapadékvíz elvezetésében. Ezek a hatások különösen fontosak a hőhullámok és a légszennyezettség által sújtott városi területeken.
Bár a parkok előnyei nyilvánvalóak, nem minden közösség fér hozzájuk egyenlő mértékben. Alacsony jövedelmű és kisebbségi közösségek gyakran szenvednek a zöldterületek hiányától, ami hozzájárul az egészségügyi és társadalmi egyenlőtlenségekhez. Például Los Angelesben a parkok eloszlása egyenlőtlen, és a város bizonyos részein a lakosoknak kevesebb lehetőségük van a zöldterületek használatára.
A városi parkok fejlesztése és fenntartása kulcsfontosságú a fenntartható és egészséges városi környezet megteremtésében. A városoknak törekedniük kell arra, hogy minden lakos számára elérhetővé tegyék a zöldterületeket, figyelembe véve a társadalmi és környezeti igazságosság szempontjait. A parkokba történő befektetések nemcsak az egyéni és közösségi jólétet szolgálják, hanem hozzájárulnak a klímaváltozás elleni küzdelemhez is.
A városi parkok létfontosságúak az egészséges, élhető és fenntartható városok kialakításában. A megfelelő tervezés, befektetés és közösségi részvétel révén a parkok hozzájárulhatnak a társadalmi egyenlőséghez, az egészség javításához és a környezeti kihívások kezeléséhez.
