2024, május29, szerda
KezdőlapFesz leszA Hit Gyülekezete reakciója a brutális rezsiszámlákra: fizess még többet Németh Sándornak

A Hit Gyülekezete reakciója a brutális rezsiszámlákra: fizess még többet Németh Sándornak

-

A Hit Gyülekezete, mint államilag elfogadott, bevett egyház, érzékenyen reagált a rezsicsökkentés megszüntetése után várható hatalmas rezsiszámlákra. Aki azt gondolja, hogy a magát keresztény egyháznak nevező szervezet valami kézzelfogható, gyakorlatias, materiális módon segíti a bajba jutó híveit (akik nem tudnak fűteni, vagy ha fűtenek, nem tudják a százezres rezsiszámlát kifizetni), az téved. Az nincs tisztában azokkal a „szellemi” módszerekkel, amelyeket Németh Sándor vezető lelkész kínál az ilyen helyzetekre: a bajba jutottak fizessenek még többet neki.

Arra mindenki képes, hogy ha van pénze, akkor ad annak, akinek nincs. A Hit Gyülekezete vezető lelkészének ugyan van pénze, de nem ad annak, aki nincs, hiszen amije van, azt is azoktól kapta, akiknek most még kevesebb lesz. Németh Sándor ezt a feladatot átruházza Istenre, hogy adjon pénzt ő annak, akinek akar. De aki azt akarja, hogy Isten sok pénzt adjon neki, az jól teszi, ha előbb Németh Sándornak adja a pénzét, mert Németh Sándor szerint, akkor ad neki az Isten. Minél többet ad Németh Sándornak, annál több pénzt kap Istentől. Aki bőven vet, bőven arat.

Németh Sándor piramisjátékot játszik, de ez a Föld első olyan piramisjátéka, ahol nem ugyanott van a kifizetés, ahol a befizetés történt. Fizetni Németh Sándornak kell, a kifizetésért viszont nem ő felel, hanem az Isten. Ha valaki hiába adja a pénzét Németh Sándornak, mégsem kapja azt sokszorosan vissza, tegyen panaszt az Istennél. Németh Sándornak semmi köze hozzá. Németh a pénzt az Istennek („Isten munkájára”) kéri, és az emberek úgy tekintik, hogy amit Némethnek adtak, azt az Istennek adták. Ezért az Istennek kell majd visszafizetnie – kamatostul – nekik.

A Németh Sándorhoz befolyt pénz azonban valahogy elakad Németh Sándor kezén, és eltűnik az ő feneketlenül mély zsebében, hogy aztán kastélyok, paloták és nyaralók formájában láthassa meg a hívő a pénze egy részét, s dicsérhesse üres hassal az Urat, hogy milyen hatalmasan megáldotta az ő vezető lelkészét az Isten. Reménykedhet abban, hogy majd őt is így megáldja az Isten. Csakhogy a különbség abban van, hogy ő az, aki a pénzt adja, és soha nem ő az, aki kapja, a csizmának annak az oldalán áll, amelyik mindig csak seggbe rúgja.

Ezért nem elég, hogy a Németh Sándor által támogatott Orbán kifosztja a gyülekezet tagjait, mert ellopta a köz vagyonát és az illiberális fasiszta rendszere miatt nem jut hozzá az uniós pénzekhez, hanem segítségnyújtás helyett még Németh Sándor is kizsigereli őket, hogy ami megmaradt, azt adják neki. Németh Sándor bizniszegyházának jóléti evangéliuma az, hogy fizessenek a szegények a gazdagoknak: a szegény hívő adja mindenét a gazdag lelkésznek, és akkor megáldja majd az Isten. Ha mégsem, akkor benne van a hiba, biztos titokban rejszolt valahol, azért maradt el az áldás.

Ezt a gyülekezeti logikát adta elő Surjányi Csaba, a Hit Gyülekezete lelkésze is, aki az alábbi prédikációban elmondja, „ha felemelik a rezsi árát, akkor jól van, akkor még többet fogok adakozni. Mert aki sokat vet, sokat arat. Szükségem van több bevételre, ezért többet adok. Ebben gyönyörködik Isten, barátaim”. Eszerint abban gyönyörködik az Isten, hogy a szegények a pénzüket a gazdag lelkészeknek adják, még akkor is, ha már a rezsit sem tudják kifizetni, azok pedig nem segítenek a bajba jutott szegényeken. Milyen gyönyörű látvány ez az Istennek, biztos elalél a gyönyörűségtől.

Nem csoda, hogy a katolikus egyház egy időben be is tiltotta a Bibliát, hogy senki ne olvashassa, ami abban van. Mert az adakozásról Pál apostol, ez a maradi, öreg sátorkészítő, csóró zsidó, aki a Hit Gyülekezetében még házicsoport vezető sem lehetne, a Korinthusbeliekhez írt II. levelében éppen az ellenkezőjét írta, mint amit Surjányi mondott, és amit Németh Sándor multimilliárdos jazzdobos lelkész hirdet.

Pál apostol ezt írta: „Most hát a cselekvést is vigyétek végbe; hogy amiképpen az akarás készsége, azonképpen a végrehajtás is ahhoz képest legyen, amitek van. Mert ha a készség megvan, aszerint kedves az, amije kinek-kinek van, és nem aszerint, amije nincs. Mert nem úgy, hogy másoknak könnyebbségük, néktek pedig nyomorúságtok legyen, hanem egyenlőség szerint; e mostani időben a ti bőségtek pótolja amazoknak fogyatkozását; Hogy amazoknak bősége is pótolhassa a ti fogyatkozástokat, hogy így egyenlőség legyen.” (II. Korinthus 8,11-14) Pál apostol egy marxista liberális.

Pál apostol szerint éppen fordítva, most Németh Sándornak kellene az ő „bőségéből”, a hívőktől összeszedett krőzusi gazdagságából adnia azoknak, akiknek nincs, akik Orbán rezsiköltségeit nem tudják fizetni. Ez az isteni rend, nem a piramisjáték, a szegények kifosztása. Mindebben a legdurvább az, hogy a Bibliára hivatkozva magyar állampolgárok tízezreit foszthatja ki egy szekta az állam által hitelesített bevett egyházi státuszban, s ha valaki ezt szóvá tenné, az a vallásszabadságot sértené, mert Németh Sándornak a lopás, a hívők lerablása, kifosztása a vallása.

Németh Sándor az a gazdag ember, aki a háza előtt fekvő szegény Lázár zsebeit is kiforgatja, s még amit másoktól kapott, azt is ellopja, mielőtt egy nagyot belerúgna, mert biztosan a bűnei miatt ilyen szegény. Majd kidobatja az utcából, nehogy átkot hozzon rá, vagy nehogy rászálljanak a démonok. Ilyen egy „sikeres, áldott ember”. Akinek pedig ez nem tetszik, az irigy áruló Júdás, akinek a pokol tüze van fenntartva, és aki alatt merő szívességből Németh Sándor élve meg is nyitná a földet, hogy élve szálljon a pokolba, ha tehetné.

Szegény Isten. Még jó, hogy vannak ateisták, akik rendes emberek. Ezekhez képest felüdülés lehet neki egy parázna ateista, aki együttérez a szegényekkel. Németh Sándorhoz képest a viszkis rabló egy középkori szent, a mennyei seregek egy angyala, Illés próféta megtestesülése, Isten prófétája a dicsőség trónja mellől. Amit Németh hirdet, annál még az is jobb, hogy segíts magadon, az Isten is megsegít.

Németh Sándor az irgalmas szamaritánus történetében nem az a pap, aki elmegy a kirabolt ember mellett, és nem segít neki, hanem maga a rabló.







Amerikai Népszava
Amerikai Népszava
Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.
25,000KövetőKövessen minket!
1,000KövetőCsatlakozzon!
340KövetőIratkozzon fel!

Legutóbbi bejegyzések