2024, április15, hétfő
KezdőlapMagyarországKiemelt hírekBalog elismerte a pedofil tettestársának támogatását, de Novákra tolta a felelősséget

Balog elismerte a pedofil tettestársának támogatását, de Novákra tolta a felelősséget

-

Páratlanul cinikus, őszintétlen, vagy még inkább hazug, arcátlan vidóüzenetet küldött Balog Zoltán a magyar közvéleménynek, a bicskei pedofilügy áldozatainak és a világnak. Már az is mindent elmond róla, hogy nem állt a nyilvánosság elé, nem tette lehetővé, hogy a sajtó feltegye a kérdéseit, ennélfogva nem is válaszolt azokra.

Az ügy kezelésének ez a módja is elfogadható lenne, ha a bejelentésében, amelyben közli, hogy nem mond le a tisztségéről és a püspöki rangjáról, korrekt, tisztességes, mindenkinek megnyugtató válaszokat ad a mindenkit foglalkoztató kérdésekre. De Balog részben csupán felolvasta az egy nappal korábban írott botrányosan képmutató levelét, s azt csak tetézte.

Itt látható a botrányos bejelentés:

A lényeget illetően hosszú és fárasztó bevezető után kinyögte, hogy „másokkal egyetemben az én véleményemet is kikérték. Az előzetes vélemények és a rá és életére vonatkozó információk alapján egyetértettem azzal, hogy kegyelmet kapjon. Tévedtem és hibáztam.” Balog ezzel bevallotta, hogy a pedofília eltussolásában elítélt igazgatóhelyettes kegyelmi kérelmét támogatta. Úgy fogalmazott: „egyetértettem”, ám a hírek ennél többről szóltak.

A hírek szerint Balog nemcsak egyetértett azzal, hogy a pedofil igazgató áldozatait zsaroló, kényszerítő, a pedofil bűncselekményt eltussolni szándékozó igazgatóhelyettesnek Novák Katalin kegyelmet adjon, hanem ő volt az, aki Novákot erre rábeszélte. Ha csak egyetértett a kegyelmi kérvény elfogadásával, az is elegendő indok lenne arra, hogy a beismerést úgy folytassa, hogy ezért a felháborító aljasságért, amellyel maga is a pedofília védelmezője és az áldozatok megalázója lett, lemond püspöki rangjáról, zsinati elnöki tisztségéről, egyben visszavonul minden közéleti szerepléstől, hátralevő életét pedig imával és vezekléssel tölti.

Balog azonban nem tette lehetővé, hogy megkérdezzék tőle: miben állt az ő „egyetértése”, milyen formában támogatta a kegyelmi ügyet Novák felé, valóban ő beszélte rá Novákot a döntésre, s legfőképpen, hogy miért? Magától jutott keresztény püspökként arra az erkölcsi felismerésre, hogy nem számítanak a megerőszakolt gyerekek, és nincs jelentősége annak, hogy Kónya Endre arra próbálta kényszeríteni őket, fogadják el, és vegyék tudomásul szó nélkül a pedofil erőszakot, tűrjék tovább, amibe egy társuk már öngyilkos lett, vagy valaki megkérte erre?

Balog a videóban elismerte a kegyelmi döntés támogatását, amit egy nappal korábban írott levelében még megkerült, de a felelősséget teljes egészében Novákra hárította. Vérlázító, ahogy Balog Novák Katalin „megkérdőjelezhetetlen szuverenitásáról” beszél, amiről tudja, hogy Nováknak ilyen szuverenitása Orbánnal szemben sem létezett, ahogy vele szemben sem. Sajtóbeszámolók szerint Novák környezete arról panaszkodott, hogy Balog bejár és szürke eminenciásként ő irányítja Novákot és kvázi a köztársasági elnöki hivatalt.

A beszámolók szerint Novák a „mentorának” tekintette, aki őt kezdettől fogva pozíciókba helyezte, akinek soha semmiben nem tudott ellentmondani. Novák környezete úgy tudja, hogy a bicskei pedofil igazgató társtettesének kegyelméről is Balog „döntött”, Novák csak szokás szerint elfogadta, amit Balog mond. Ezek szerint a felelősség Balogot nem csupán, mint egy ajánlót terheli, hanem az ügyben játszott felelőssége ennél sokkal nagyobb.

Balog igazi férfiként, keresztény püspökként az általa befolyásolt, irányított Novákot hagyta egyedül a pácban, minden felelősséget az általa „mentorált” nőre hárított. Cserbenhagyta Novákot. Balog azt játszotta el, hogy Novák már vállalta a felelősséget, ezért több felelős nincs. Balog gyáván és jellemtelenül megfutamodott, magát védte, székébe kapaszkodott, és nem ismerte be a felelősségét. Ez nem „hibázás”, nem „tévedés”, hanem sokkal több volt annál. Relatívizálta saját szerepét.

Balog azonban ezzel nem elégedett meg. Visszautasított „minden olyan törekvést, amely egyházunkat egy olyan ügybe akarja belerángatni, melyhez semmi köze nincs”. Azonban a pedofilvédő elítéltnek adott kegyelemben való aktív részvételével Balog rángatta bele az egyházát az ügybe, amely azzal, hogy ezért nem rúgta ki, maga tehet arról, hogy már köze van hozzá. A református egyház megvédte a püspökét, s ezzel megvédte azt az erkölcsi hozzáállást, amit a püspöke képvisel. Ez elfogadhatatlan, megbocsáthatatlan.

Balog a végére mártírt csinált magából, amikor ezt mondta: „Nem azért kell bocsánatot kérnem, mert egy kegyelmet kérő ember mellé álltam, ilyet Mádl Ferenc elnöksége óta hivatalból és lelkipásztorként többször megtettem, hanem azért, mert az ügy a református egyháznak kárt okozott.” ha nem tett semmi rosszat, mi okozott kárt az egyházának. Ha olyat tett, ami az egyházának képes kárt okozni, akkor le kellett volna mondania.

Balog téved, amikor azt gondolja, hogy ezt a maszlagot egyháza korrupt tisztségviselőin kívül bárki elfogadja. Balog nem egy kegyelmet kérő ember mellé állt, ahogy azt mondja, hanem egy gyerekbántalmazó, a pedofíliát védelmező és eltussoló bűnöző mellé. Ez nem ugyanaz.

A százdolláros kérdés az, hogy miért: pénzért, szívességből, erkölcsi silányságból, vagy az immoralitás olyan mértéktelenségéből kifolyólag, amely nem tud együttérezni az áldozattal, nem fogja fel, mit jelent a megerőszakolt gyerekek kényszerítése, megalázása, a pedofilia eltussolása, a tettes elengedése? Balog ne tegyen egyenlőségjelet egy pedofil társtettes és más kegyelmet kérők közé. Balog erkölcsi érzékéről és értékrendjéről mindent elmond, hogy bocsánatot sem az áldozatoktől és az áldozatok miatt kér, hanem az egyháza miatt, ahonnan az állását és a pénzt kapja. Neki ez számít.

Ő is elítéli a pedofíliát, mint mindenki, Orbántól Novákig, csak nem érdeklik a gyerekek, akikkel szemben egy életre szóló sérülést okozó bűncselekményeket követtek el. Elviekben Balog elítéli a pedofíliát, gyakorlatban felmenti a pedofil tettes segítőjét. Balog az egyháza miatt sajnálja a történteket: „minden reformátustól bocsánatot kérek, bocsássanak meg. De arról, hogy ennek milyen következménye legyen egyházunkban, nem a média, nem az ellenzék, nem a kormány dönt, hanem kizárólag választott egyházi tisztségviselőink.”

Egyrészt ilyen bocsánatkérő mondat nem hangzott el a szájából az áldozatok felé, mintha nem ellenük, hanem a református hívek ellen vétkezett volna. Ők bocsássanak meg, ez a dolguk. Másrészt a média, az ellenzék, a kormány fogja be a száját, semmi közük ehhez, véleményük sem lehet, mert a következményekről kizárólag az ő egyházi tisztségviselői döntenek. Azok, akik minden lelkészi tevékenység nélkül miniszterből püspököt csináltak belőle, remélve, hogy ezzel eljön a Kánaán, megnyílik Orbánnál a pénzcsap.

Ezek az egyházi tisztségviselők ennek az erkölcsi és szellemi színvonalnak megfelelő döntést hoztak Balog ügyében, amikor felmentették, amivel magukat és egyházukat a pedofília támogatóivá tették. Úgy is van megírva, testvérek, hogy gyűjtsetek kincseket a földön, nem eszi meg a rozsda. A pénz szerelme minden jónak a gyökere. Kíváncsian várjuk, hány tisztességes református hívő teszi be a lábát ilyen egyház templomaiba.

Arra pedig még inkább kíváncsiak vagyunk, hogy Orbán megméri-e a közvéleményben, mit szólnak a magyarok a jellemtelen Balog püspök bejelentéséhez, ez mennyire veszélyezteti a választási reményeit. Vajon elküldi-e Balognak is a selyemzsinórt, mint Nováknak és Vargának, ha emiatt nem kerül pont az ügy végére? Elvégre Balog a református egyház élén éppen úgy az ő embere, mint Novák volt a Sándor-palotában. Orbán felel értük.

Vajon felmenti-e a közvélemény Balog püspököt a felelősség alól?







Amerikai Népszava
Amerikai Népszava
Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.
25,000KövetőKövessen minket!
1,000KövetőCsatlakozzon!
340KövetőIratkozzon fel!

Legutóbbi bejegyzések