Az Egyesült Államok egyik legfontosabb alkotmányos alapelve a születési jogon járó állampolgárság. Ez biztosítja, hogy aki amerikai földön születik, az amerikai állampolgár. Ez az alapelv nemcsak az amerikai demokrácia egyik alappillére, hanem a társadalmi egyenlőség és integráció záloga is. Donald Trump 2018 óta ismételten kilátásba helyezte e jog felfüggesztését, és újabb elnöksége alatt valós eséllyel megkísérelheti eltörölni vagy súlyosan korlátozni. A kérdés már nem az, hogy akarja-e, hanem az, hogy megteheti-e.
2025. január 20-án Donald Trump elnök aláírta a 14160-as számú végrehajtási rendeletet, amely megkísérelte korlátozni a születési jogon alapuló állampolgárságot. A rendelet szerint azok a gyermekek, akiknek édesanyja illegálisan vagy ideiglenes vízummal tartózkodik az országban, és édesapjuk sem állampolgár, sem állandó lakos, nem jogosultak automatikusan állampolgárságra.
Ez a lépés azonnali jogi kihívásokat váltott ki. Számos szövetségi bíró, köztük John Coughenour Seattle-ben, ideiglenes országos tilalmat rendelt el a rendelet végrehajtására, „kirívóan alkotmányellenesnek” nevezve azt. A Legfelsőbb Bíróság május 15-én hallgatta meg az ügyet, de a tárgyalás elsősorban arra összpontosított, hogy az alsóbb bíróságok jogosultak-e országos érvényű tilalmakat kiadni, nem pedig a rendelet alkotmányosságára.
Az Egyesült Államokban a születési jogon alapuló állampolgárság (jus soli) több mint 150 éve az amerikai alkotmány és jogrend egyik alappillére. Ez a gyakorlat a 14. alkotmánykiegészítésből ered, amelyet 1868-ban fogadtak el, hogy visszavonják a Dred Scott v. Sandford döntést, amely kizárta az afroamerikaiakat az állampolgárságból. A 14. kiegészítés kimondja: „Minden személy, aki az Egyesült Államokban született vagy honosított, és annak joghatósága alá tartozik, az Egyesült Államok és annak állama állampolgára.”
Ez a rendelkezés biztosította, hogy minden, az ország területén született személy – függetlenül szülei állampolgárságától vagy jogi státuszától – amerikai állampolgár legyen. Az 1898-as United States v. Wong Kim Ark ügyben a Legfelsőbb Bíróság megerősítette ezt az értelmezést, kimondva, hogy a külföldi szülők gyermeke is állampolgár, ha az Egyesült Államokban született.
Történelmi háttér: A 14. alkotmánykiegészítés és a feketék szabadsága
A születési állampolgárságot az 1868-ban elfogadott 14. alkotmánykiegészítés rögzíti. A kiegészítés célja az volt, hogy biztosítsa a felszabadított rabszolgák és leszármazottaik jogait, miután a polgárháború véget vetett a rabszolgaságnak. Az amerikai történelem egyik legfontosabb emberi jogi vívmánya volt, amely világosan kimondja: „Mindenki, aki az Egyesült Államokban született és joghatósága alá tartozik, az Egyesült Államok és annak tagállamai polgára.”
Ez a rendelkezés védte meg a feketék és később más bevándorlócsoportok gyermekeinek állampolgári jogait is. A születési jogon járó állampolgárság elve az amerikai identitás egyik alapköve: nem származás vagy vér alapján jár, hanem a földrajzi születési hely számít. A születési jogon járó állampolgárság eltörlésének szándéka mögött tagadhatatlanul rasszista szempontok állnak.
Trump már 2018-ban kijelentette, hogy elnöki rendelettel kívánja eltörölni a születési jogon járó állampolgárságot, azt állítva, hogy a 14. kiegészítés nem vonatkozik illegális bevándorlók gyermekeire. 2024-es kampányában ismét hangsúlyozta, hogy „megállítja a születési állampolgárságot”, és elrendeli, hogy azok a gyermekek, akiknek egyik szülője sem amerikai állampolgár, ne kapjanak automatikusan állampolgárságot.
Trump álláspontja szerint ezt elnöki rendelettel is meg lehetne valósítani, nem lenne szükség kongresszusi szavazásra, sőt, szerinte alkotmánymódosítás sem feltétlenül szükséges. Jogászok túlnyomó többsége ezt alkotmányellenesnek tartja, de Trumpot nem zavarják a jogi keretek: kampányrendezvényein nyíltan beszél arról, hogy figyelmen kívül hagyja a bírósági döntéseket, és a végrehajtó hatalom kiterjesztésére törekszik.
Jogi helyzet és bírósági kihívások
A 14. alkotmánykiegészítést eddig minden bírósági értelmezés egyértelműen a születési hely alapján járó állampolgárság megerősítésére használta. A Legfelsőbb Bíróság 1898-ban a United States v. Wong Kim Ark ügyben kimondta, hogy mindenki, aki amerikai földön születik, az állampolgár — még akkor is, ha szülei nem azok.
Trump újraindított támadása azonban veszélyes precedenst teremthet. A konzervatív többségű Legfelsőbb Bíróság esetleg hajlandó lehet újraértelmezni a szabályokat, különösen, ha a végrehajtó hatalom jogköre megerősödik és a jogállamiság tovább gyengül.
Jelenleg nincs olyan jogi döntés, amely igazolná Trump szándékát, és a szakértők szerint elnöki rendelet nem írhatja felül az alkotmányt. De a veszély nem jogi, hanem politikai természetű: Trump célja az, hogy megingassa a jogbiztonságot, és a közvéleményt fokozatosan hozzászoktassa a demokratikus alapelvek felrúgásához.
A Migration Policy Institute és a Penn State Egyetem előrejelzései szerint, ha a rendelet érvénybe lépne, 2045-re 2,7 millióval, 2075-re pedig 5,4 millióval növekedne az engedély nélküli bevándorlók száma az Egyesült Államokban. Emellett évente körülbelül 255 000 gyermek születne az országban állampolgárság nélkül, ami hosszú távon súlyos társadalmi és gazdasági következményekkel járna.
A rendelet támogatói azzal érvelnek, hogy a 14. kiegészítés „joghatóság alá tartozik” kifejezése kizárja azokat, akiknek szülei nem rendelkeznek állandó jogi státusszal. Ezt az értelmezést azonban a Legfelsőbb Bíróság korábbi döntései, például a Wong Kim Ark ügy, nem támasztják alá. Sőt, a Plyler v. Doe ügyben a Bíróság kimondta, hogy az illegális bevándorlók gyermekei is az Egyesült Államok joghatósága alá tartoznak.
A következmények: Mi forog kockán?
Ha a születési állampolgárság elve meginog, az alapjaiban rengeti meg az amerikai jogállamiságot. Kérdésessé válhat az állampolgári jogok öröklése, a jogbiztonság és az azonos elbánás elve.
Ez különösen veszélyes az etnikai kisebbségek, bevándorlók és nem dokumentált státuszú emberek számára. Az állampolgárság elvétele nemcsak jogi, hanem identitásbeli és társadalmi válságot is okozna. Ezzel megnyílna az út más alapjogok visszavonása előtt is — az állampolgárság bizonyítása, megkérdőjelezése vagy elvesztése egy rendőrállam gyakorlata.
Sokan attól tartanak, hogy a kérdés precedenst teremthet más demokratikus alapjogok lebontására. Egy olyan rendszer épülhet ki, amely a születés helyét, nemzetiséget vagy lojalitást vizsgálja, mielőtt állampolgári jogokat biztosítana. Ez etnikai alapú megkülönböztetéshez, társadalmi feszültségekhez és politikai üldöztetésekhez vezethet.
A Legfelsőbb Bíróság döntése ebben az ügyben alapvetően befolyásolhatja az amerikai állampolgárság jövőjét. Ha a Bíróság jóváhagyja a rendeletet, az precedenst teremthet más alkotmányos jogok, például a szólásszabadság vagy a szavazati jog korlátozására is. Ezért a döntés nemcsak az érintett gyermekek és családjaik, hanem az egész amerikai demokrácia szempontjából is kritikus jelentőségű.
A születési állampolgárság eltörlése nem csupán bevándorláspolitikai kérdés, hanem az amerikai demokrácia jövőjének próbaköve. Ha az egyik legfontosabb alkotmányos alapelvet rendeleti úton el lehet törölni, akkor semmilyen jogbiztonság nem létezik többé.
Trump kezdeményezése egy újabb állomása annak az autoriter politikának, amely az alkotmányos berendezkedés lebontására, a jogállam meggyengítésére és a végrehajtó hatalom korlátlanná tételére irányul. A születési jogon járó állampolgárság védelme nemcsak jogi, hanem erkölcsi kötelesség is: a szabadság, az egyenlőség és a demokrácia megőrzésének záloga.
