/

Hamlet új őszödi beszédre készül

9 perc olvasási idő

Az árnyékkormány, ha egyáltalán egy év múlva még emlékszik rá bárki, azon megmozdulások közé fog tartozni, amelyeket Gyurcsány Ferenc az újabb őszödi beszédében fog elmondani. Ha valaki megfigyeli, most ugyanaz történik, mint amikor “nem kormányoztak”. Most nem vállalják a rendszer igazi ellenzékének szerepét, amely megkérdőjelezi a rendszer törvényességét, és a rendszeren kívülről támadja az alkotmányos rend megdöntését, amivel Gyurcsány Ferenc ugyanúgy tisztában van, mint az alaptörvény érvénytelenségével.

Gyurcsány az örök Hamlet, az okos lány, aki jött is, meg nem is, hozott is, meg nem is. De ez valójában azt jelenti, hogy nem is jött és nem is hozott semmit, csak annak a látszatát próbálja kelteni. Amikor kormányzott, az “igazságbeszédében” bevallotta, hogy nem kormányoztak, csak úgy tettek, mintha kormányoztak volna. Erre mondta, hogy “majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mint hogyha kormányoztunk volna. E helyett hazudtunk reggel, éjjel, meg este. (…) Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz”.

Most ugyanezt csinálja ellenzékben. Erről szól az “árnyékkormány” is, amelybe nem jöttek el a meghívott árnyékminiszterek, de pótolták őket. Rendszerváltásról beszélnek, de árnyékkormányt csinálnak, nem “árnyékrendszert”, amivel a rendszeren belül (Orbán pénzén) kritizálják a kormányt. Fából vaskarika. Hamlet akkor sem tudta eldönteni, hogy cselekedjen, és most sem tudja ezt megtenni, ahogy soha nem tudja eldönteni. Ezért nyugodtan megírhatja az ellenzéki évekről elmondandó következő őszödi beszédet.

Ez pedig így hangzik: “majdnem beledöglöttem, hogy tizenkét évig (s még több – a szerk.) úgy kellett tenni, mint hogyha ellenzékiként harcoltunk volna. E helyett hazudtunk reggel, éjjel, meg este. (…) Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó tizenkét (s még több – a szerk.) évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz”. A valódi ellenzékiség helyett látszattevékenységet és pótcselekvést folytattunk, hülyítettük az embereket, mintha csinálnánk valamit, de valójában nem tettünk semmit, mert nem mertük meglépni soha, amit kellett volna.

Ezt fogja mondani, mert tudja.

Vannak, akiknek meg kell várniuk, hogy ez elhangozzék, akkor jönnek rá, mekkora kamu ez az árnyékkormány. Mi nem tartozunk ezek közé, mi pontosan látjuk, hogy Gyurcsány erről az újabb őszödi igazságbeszédében mit fog mondani. Ha egyáltalán lesz újabb igazságbeszéd, vagy már abban sem lehet reménykedni? Mindez azért szomorú, mert felépített egy erőművet, ami soha nem kezd el működni, és nem termel áramot. Miközben sötét van. Nem meri elindítani az erőművet.

Kívülről pedig reménykedünk, hogy miután lassan senki nem marad, indítsa már be. Feri készül, készül, kezébe veszi a koponyát, elmondja a monológot, hogy lenni vagy nem lenni, aztán nem lesz belőle semmi. S mi majdnem beledöglünk, hogy tizenkét éve úgy tesz, mintha tenne valamit, de ehelyett hazudik reggel, éjjel meg este, mert nem mer lépni. Miközben teljesen világos, hogy amit mond, az nem igaz.

Mert diktatúrát mond, és demokráciát játszik. Miközben tudja, hogy nincs demokrácia. Azt is tudja, hogy diktatúra ellen demokráciában használatos eszközökkel nem lehet harcolni. Mégis ezt teszi. Ez a hazugság.

Tragédia ez, személyes tragédia is, nemzeti tragédia is. De nem lehet mit tenni. Ilyen. Hamlet. Soha nem fogja eldönteni. Minden akció csak látszat, szemfényvesztés, nem komoly, két napig tart jó esetben. Mert nem is gondolta komolyan. Mert nem is ezt kéne csinálni. Ezért nem tud Orbán ellenfele lenni, mert hiányzik ez a plusz. A kockázatvállalás, a bátorság, a határozottság. Orbán azért vezeti az országot, mert benne ez megvan, túl sok is van benne. Belőle pedig hiányzik. Pedig minden más meglenne, és az ellenfele végtelenül aljas hazug ember, akit legyőzhetne.

De nem kell bántani. Ilyen. Bántják éppen eleget. Ám azért az újabb őszödi beszédet nem kéne megvárni, hogy szembenézzünk a valósággal. A helyzet pedig súlyos, mert ugrásra készen áll, hogy az ő helyébe lépjen a gyűlölködés hódmezővásárhelyi apostola, a migránsszámláló koronázatlan királya, a gátlástalanság élő szobra, a százmilliókkal való elszámolás zsonglőre, a tiszták tisztogatója, a megfontolt és bölcs beszéd Messije, akihez képest Orbán egy progresszív demokrata genderaktivista zseni és fénylő csillag. A legsötétebb fideszes gazember az (ál)ellenzéki oldalon.

Aztán ott van még a Momentum, a liberális párt, amelynek vezére félig fasiszta vagy talán egészen az. A tetszhalott MSZP, amely azt keresi, kiken élősködve hosszabbíthatja meg az életét akár csak egy nappal is, és a szemmel nem is látható töredékpártocskák, a jellemóriás főpolgármesterrel, aki inkább kosárlabdameccsre ment volna, s aki rászabadította a félbolond Machiavellit az országra. Amivel kezdeni lehetne valamit, az valóban csak a DK. De így nem. Reménytelen. Pedig most lehetett volna kezdeni valamit, miután az összefogásról szóló hazugságok és illúziók is megdőltek.

Nincs más, majd kitelik Orbán ideje és elsöpri a népharag. Ez csak idő kérdése. A mi tiszteletteljes kérésünk az, hogy az ilyen kamu akcióktól kíméljenek bennünket. Legalább ne bosszantsanak. Saját híveiket bolondítsák mással. Ez egyszerűen méltatlan. Hozzá is, hozzánk is.

 

Amerikai Népszava Opinion

Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.

Előző cikk

Markó Beáta: A Nemzeti Elmebaj Rendszere

Következő cikk

A népirtó orosz illiberális szörnyállam már önmagát is pusztítja