Momentum: újabb antiliberális párt alakult

13 perc olvasási idő

Miután párttá alakult a Momentum Mozgalom, azonnal megismételte zavaros hittételeit, amelyeknek antiliberális tartalmát nem akarják meghallani a párt hívei. Ezen kívül a Momentum reagált arra, amit Gyurcsány róluk mondott: kétségtelen, hogy a Momentum mint ellenzéki párt vetélytársa lett a DK-nak is, de örül a megjelenésüknek. Kihívás, de lehet, hogy jobb munkára fog ösztönözni, “nem baj ez a demokratikus sokaságnak”.

Erre “a Momentum viszont nem örül Gyurcsánynak” szöveggel válaszoltak. Mellbevágóan udvariatlan, durva és arrogáns stílus ez, függetlenül attól, kinek mi a véleménye Gyurcsány Ferenc vagy a DK tevékenységéről. A miénk nagyon rossz, mert árulásnak tartjuk az Orbán alaptörvényére tett esküt, a diktatúra parlamentjében az állami párttámogatásért cserébe nyújtott legitimációt. Éppen azt, amire most készül a Momentum is.

Modortalanság, ahogyan egy új párt megjelenésekor beleszállnak valakibe, aki annak ellenére tesz egy gesztust feléjük, hogy nekik tényleg kihívás a Momentum, és valójában Gyurcsány leiskolázhatta volna őket a szövegeik alapján, amit meg is kellett volna tennie. Mivel ezt elmulasztotta, és nem számított arra, hogy ilyen tiszteletlenül és arrogánsan reagálnak majd, felkínálta magát egy pofonra, amit ezúttal nem érdemelt meg.

A bunkóságon túl van a dolognak egy fontosabb üzenete is. Magyarországon ugyan nincs demokrácia, de a Momentum erre nem tér ki, mert akkor máris szembekerülne ideológiai semlegességével, ezért ők demokráciának tekintik Orbán rendszerét. A párttá alakulás is ezt jelzi. Demokráciában viszont nincs ilyen, hogy kinek örül, kinek a létezését kérdőjelezi meg egy párt. Ez nem liberális és nem demokratikus magatartás. Ezt csak azért említjük, mert az LMP például liberális pártként üdvözli a Momentumot.

Liberális párt ilyet nem mond. Önkényuralmi ideológiát valló pártokat kérdőjelezhet meg legfeljebb, amelyek célja a liberális demokrácia felszámolása. Ilyen pártok a Fidesz és a Jobbik. De velük szemben az agresszív Momentum cseppet sem ilyen agresszív. Pedig az elmúlt 27 évhez, ahogy szeretik egybemosni a rendszerváltás óta eltelt időt, Orbánnak több köze van, mint Gyurcsánynak. A kényszeres “középen állás” nem mindig az igazságot jelenti, mert az igazság néha itt van, néha ott.

De ők a rendszerváltást sem fogadják el, ami történelmi hazugság. A rendszerváltás nem azt jelenti, kik tartoznak az uralkodó elitbe, amit a nép választott meg demokratikus úton, hanem azt, hogy az egypártrendszert többpártrendszer váltotta fel, megtörtént a hatalmi ágak szétválasztása, magántulajdonra épülő gazdaság, vállalkozások, szabad választások, demokratikus intézményrendszer, jogállami alkotmány és törvény előtti egyenlőség jött létre. Ezt letagadni szélsőjobboldali pártok sajátja. Azt nem kifogásolni, hogy ezeket Orbán megszüntette, nem csupán politikai vakság, hanem súlyos felelősség.

Megfigyelhető egy másik fontos, sokatmondó jelenség: azt írják, a baloldal és a jobboldal is válságban van, “nincs szolidaritás a jobboldalon, nincs pozitív nemzetkép a baloldalon”. Ez a jobboldal legnagyobb baja, hogy nincs szolidaritás. Megdöntötték az alkotmányos rendet, önkényesen eltörölték a jogállami Alkotmányt, illiberális államot hoztak létre, a világsajtó a diktatúrák között emlegeti Magyarországot. A hatalom kizárólagos birtoklása jött létre, az Orbán-család magántulajdonba veszi az országot, de a Momentum szerint a szolidaritás hiányzik mindössze belőlük. Nincs problémájuk az önkényuralommal, hanem letagadják.

Ahogy a baloldalnak azt róják fel újra, hogy nincs “pozitív nemzetképe”. Ez hiányzik csak Magyarországon, a pozitív nemzetkép, ahogy Fekete-Győr mondta korábban, “egészséges nemzettudat”, ami a szélsőjobboldal retorikája, a náci propaganda előszobája. Ahogyan az is szélsőjobboldali szöveg, hogy “be kell fejezni a rendszerváltást”. Ezt a Jurta-Színházban gyülekező neonyilasok írták a Riadó és a Szent Korona című újságban. Csurka vette át, és Orbán valósította meg az “átmenet zavaros évtizedeinek” lezárásával. Ez szélsőjobboldali populista demagógia. A zsidó kommunisták hatalmának átmentését jelenti dekódolva.

Amiről Fekete-Győr és pártja beszél, az megvalósult. Itt van a szeme előtt: Orbán Viktor már “befejezte” a rendszerváltást. Ezt deklarálta a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata. Ezt jelenti a “rendszerváltás befejezése”: egy újabb nacionalista önkényuralmi rendszert. A különbség, hogy Orbán a 2010 előtti időszakot nevezte be nem fejezett rendszerváltásnak, Fekete-Győr beleszámítja az Orbán-rendszert is, egybemosva az alkotmányos demokrácia évtizedeivel. Fekete-Győr szerint 1989-et nem fogadja el, a 2010-es rendszerváltásról nem vesz tudomást.

A mindenkit el kell takarítani, és maradjon csak a Momentum, megegyezik azzal, hogy a haza nem lehet ellenzékben, és a Fideszen kívül nincs szükség másra, a centrális erőtér megszünteti a szembenállást. Ez egy antiliberális, antidemokratikus program. Különbség van a nemtetsző politikusok elutasítása, és mindenféle szembenálló politikai és ideológiai erő létezésének felszámolása között. El lehet küldeni nemtetsző politikusokat, de nem lehet felszámolni világnézeti, ideológiai különbségeket.

Azt írják magukról: “Szeretnénk végre a 21. századba vezetni Magyarországot és olyan országot építeni, melyet nem ideológiai harcok osztanak meg, hanem közös célok tartanak össze”. Az ideológiai különbségek jelentik a szabadságot, a gondolat, a vélemény, a szólás, a vallás szabadságát, a sokszínű társadalom szabadságát. Aki ezt megkérdőjelezi, el akarja tüntetni, fel akarja számolni, az nem liberális. Nem tudjuk, hogy a párt tisztában van-e azzal, hogy az ideológiamentesség ideológiája is ideológia. Szélsőjobboldali ideológia.

Azt írják magukról: “mertünk nagyot álmodni”. Ez Fidesz jelszó. Merjünk nagyok lenni. Arra emlékszünk még, hogy “álmok álmodói” a Millenáris Parkban? Ez maga a Fidesz. Ez olyan álom, ami itt valósul meg a szemeink előtt a NER-ben. A Momentum annyival rosszabb és fenyegetőbb a Fidesznél, hogy a Fidesz a demokráciát felszámolta, de a többpártrendszert nem számolta fel, a látszatot megtartotta, szembenálló politikai erők és ideológiák létét nem kérdőjelezte meg. A Momentum ezt eltörölné az ideológiai harcok megszüntetésének jegyében. Aki ideológiai elveket képvisel, az a jó ellensége.

A veszélyességük abban áll, hogy Goebbels van a sorok között. Még el sem kezdték, de már jelszavakban beszélnek, az üzeneteket sulykolják, ahogy a Fidesz tette a szómágiával. Nem emberi szöveget használnak, hanem gépként ismétlik az üzenetet. Ez Orwell nyelve, az “újbeszél” nyelv. Itt van egy alakulat, amelyről azt hiszik, hogy ellenzéki liberális és baloldali, miközben szélsőjobboldali párt, amely a pluralizmus, a világnézeti szabadság, az ideológiai sokszínűség, a politikai szembenállás, a szembenálló politikai erők felszámolását hirdette meg. Ez ugyanaz a populista hazugság, demagógia, amit a diktátorok hirdettek.

Egybemossák a 2010 előtti és utáni politikai rendszert, mindenkit letolvajoznak, a korrupt politikusokat azonosítják egy államilag szervezett rablással, mindenkit leügynököznek, az állításaik szakmailag inkorrektek, hatásvadászok és populisták. A politikai szembenállást, ami a demokrácia alapja és lényege, megkérdőjelezik, ahelyett, hogy a szembenállásnak demokratikus kereteit követelnék helyreállítani. Elfogadják az Orbán-rendszert.

A Momentum mégsem jelent igazi veszélyt, mert hazugságai csapdájába esett. Azzal, hogy elismeri Orbán alaptörvényét, felesküszik a rendszerre, hitelét veszti, Orbán rendszerének részeként ugyanoda kerül, mint az összes kollaboráns párt. Ezzel minden esély megszűnik, hogy zavaros eszméiből bármit megvalósítson. Az igazi veszély az lenne, ha nem jutnának be a kollaboráns álparlamentbe, a rendszer igazi ellenfelei pedig mögéjük sorakoznának fel.



Amerikai Népszava Opinion

Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.

Előző cikk

Jönnek a lengyel bértapsolók

Következő cikk

Bartus László: A nevetséges március 15-i füttyögésről