2024, július19, péntek
KezdőlapMagyarországKiemelt hírekNikki Haley azért bukott, amiért a magyar ellenzék

Nikki Haley azért bukott, amiért a magyar ellenzék

-

Nem árulunk zsákbamacskát, a magyar ellenzék és Nikki Haley vereségei között vonunk párhuzamot, rámutatva a hasonlóság mellett a bukás vélhető okaira. Tesszük ezt azzal a szándékkal, hátha valaki megérti belőle, miért béna kacsa a magyar ellenzék, mit kellene megváltoztatni, s tesszük ezt annak biztos tudatával, hogy a világon senkit nem fog ez érdekelni, és senki semmit nem fog tanulni belőle.

A párhuzam önmagát adja, mert Nikki Haley ellenfele az a Donald Trump, aki példájának tekinti Orbán rendszerét, s karakterében is hasonló vonásokat mutat. Haley feladata az volt, hogy saját pártjában egyesítse azokat, akik nem akarják Trumpot, s alternatívát kínáljon azoknak, akiknek elegük van belőle. A magyar ellenzéknek hasonlóan kellene Orbánnal szemben többséget létrehozni. A kérdés az: hogyan?

Most ne foglalkozzunk azzal, hogy Magyarországon már nincsenek szabad választások. A tisztességes, demokratikus és egyenlő választások egyetlen feltétele sem áll rendelkezésre, ezért tisztességes és becsületes demokrata nem is indul el ilyen választáson, mert azzal csak legitimációt ad a választási csalásnak, törvényes látszatot nyújt Orbán törvénytelenül megszerzett hatalmának. Ez nem vonatkozik az EP-választásra, mert az másról szól.

Most csupán azt vizsgáljuk, mivel lehet többséget szerezni, s mivel nem. Az más kérdés, hogy ez a többség hogyan vethet véget egy önkényuralmi rendszernek, az alkotmány által tiltott kizárólagos hatalom birtoklásának, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének, amelyet Orbán egy államcsíny révén hozott létre. Ezért pedig úgy kellett volna letartóztatni, mint az ideológiailag hozzá nem túl távol álló mihazánkos szkíta összeesküvőket.

Először megnézzük, mit képviselt Nikki Haley, ami az eddigi két vereségéhez vezetett. Trump ellen gyűjtött támogatókat, de nem mert soha nyíltan szembefordulni vele és alternatív felfogást képviselni vele szemben. Nagyon úgy néz ki, hogy ez az identitásválság okozta a bukását. Haley Trump demokratikus ellenzékének akarta eladni magát, de soha nem szállt szembe Trump szélsőjobboldali programjával és populista hazugságaival.

A legnagyobb érve az, hogy ne két öregember csatája legyen a választás.

Nem mert állást foglalni a bevándorlásellenes uszítással szemben sem. Megismételte Trump erről szóló hazugságait. Nem fejtette ki a bevándorlással kapcsolatos összetett kérdéseket, hanem megerősítette a szélsőjobboldal erről szóló demagógiáját. A falépítést támogatta egy szakmailag megalapozott bevándorlási reform és tényleges határvédelem helyett. Nem tett kísérletet, hogy megváltoztassa a bevándorlásról szóló gondolkodást és közbeszédet.

Mindezt Amerikában, amely a bevándorlók hazája, amit a bevándorlók tettek naggyá, s ahol Amerika egy hét alatt összeomlana még az illegális bevándorlók milliói nélkül is. A bevándorlás melletti legnagyobb érv az Amerikai Egyesült Államok. S ebben az országban nem mert kiállni a bevándorlás mellett, megkülönböztetve annak különböző fajtáit. Nem merte elmondani, hogy a legkevesebb bűncselekményt a bevándorlók követik el.

Ez nem demokratikus alternatíva (ami nem tévesztendő a demokrata párt alternatívájával, mert az más). De lehet sorolni a példákat. Trump rasszista, aki a vér megmérgezéséről beszélt, a Mein Kampfot idézte. A spanyolokat egységesen bűnözőknek nevezte, feketék ellen uszított, kormányzása alatt szaporodtak a feketékkel szembeni rendőrtámadások. Trump gyalázta a szolidaritásból térdelő fekete játékosokat. Ellene indult a BLM mozgalom.

Haley nem utasította el a rasszizmust, csak a rasszizmus vádját. Azt mondta, hogy Amerika soha nem volt rasszista állam, ami történelemhamisítás. S szerinte nem a rabszolgaságról szólt a polgárháború, hanem a tagállamok jogairól. Ezek olyan elvtelen kompromisszumok voltak, amelyek Trump és a MAGA mozgalom rasszizmusát és kultúrharcát igazolták. Nem okoztak katarzist azoknak, akik republikánusként vagy függetlenként igazságra vágynak.

Elítélte a Capitolium elleni támadást, de azt mondta, hogy ha börtönbe kerül Trump, akkor kegyelmet ad neki. Ezzel súlytalanná tette az elkövetett bűncselekményt, csatlakozott a hazugsághoz, hogy Trump egy ártatlan áldozat, aki ellen politikai támadást intéztek. Még az igazságszolgáltatásba és a törvényességbe vetett közbizalmat is rombolta. Minderre feltette a koronát a legborzasztóbb kijelentésével, miszerint, ha veszít, Trumpra szavaz. Megpróbált a trumpisták kedvében járni és nem konfrontálni velük. Ez recept a bukáshoz.

Ez viszont azt eredményezte, hogy csak megerősítette a trumpistákat abbéli hitükben, hogy az általuk támogatott szörnyetegnek alapvetően mindenben igaza van. Eloszlatta a kétségeiket, amelyek még a legsötétebb fejekben is időnként felmerülnek. Haley miközben alternatívát akart állítani, az ellenkezőjét érte el, megerősítette és szalonképessé tette, legitimálta Trumpot a szavazók előtt. Miért is szavazott volna bárki rá? Ehhez képest csoda a szereplése, ami arra utal, hogy ennek ellenére is sokan Trump ellen akartak szavazni.

A szélsőjobboldali neofasiszták embertelen és hazug világképe (amelyet a humanizmusra, az emberi jogokra és a liberalizmusra épített demokratikus világképpel szemben alkottak), amivel felmelegítették a középkor, a fasiszta és náci ideológiát, nem kérdőjeleződött meg. Nem erősítette meg az emberek hitét egy emberséges világképben, ami a felvilágosodásból származik, az egész emberiség életét megváltoztatta és Amerika alapjait is jelenti.

Félelemből és gyávaságból igazolást adott ahhoz, hogy a hazug fasiszta világkép alapvetően igaz, az állításai megalapozottak és ez egy legitim világkép.

Nem cáfolta tételesen ezt a kocsma színvonalú hamis világképet, és nem védte meg ezzel szemben a civilizációt, az emberséget, a joguralmat, a szakmaiságot, a korrektséget, nem adta vissza az emberek hitét abba, amit korunk új fasisztái és náci szörnyetegei hamisan állítanak be, a hitelüket megkérdőjelezték és leromboltak. Ez a legnagyobb károkozás, amit el lehet képzelni, ha demokratikusan gondolkodó emberek nem állnak ki maguk mellett.

A magyar ellenzék szintén beleesett abba a hibába, hogy „nem Orbánnal kell foglalkozni”. Nem az ő állításait kell naponta porrá zúzni, azzal szemben az ellentétes legitim világképet felállítani. Ehelyett arról kell beszélni, mondják, hogy milyen Magyarországot szeretnénk. Csakhogy ezt nem lehet könnyebben bemutatni, mint azzal szemben, ami jelenleg van, s nem beszélve arról, hogy ezt kell leváltani, ezzel szemben kell az embereket megnyerni.

A magyar ellenzék ugyanabba a hibába esett, mint Nikki Haley, aki nem merte vállalni saját identitását, amely különbözik Trumptól, és nem mert szembefordulni azzal, amit Trump képvisel. Attól tartva, hogy elveszítheti a szavazók szimpátiájukat. A magyar ellenzéknek az a része, amelynek egyáltalán van ideológai felfogása, soha nem mert szembefordulni Orbán szélsőjobboldali hazugságaival.

Soha nem mert kiállni a bevándorlás mellett, soha nem vette a bátorságot ahhoz, hogy a bevándorlásról szóló szélsőjobboldali hazug gyűlöletpropagandát elutasítsa. A bevándorlás törvényes formái hasznára vannak egy országnak, az ellenőrzött bevándorlás sokkal jobb, mint a vendégmunkások behozatala, aminek hátrányait máris láthatják a magyarok. A fejlett nyugati országok gazdaságának legerősebb motorjai a bevándorlók. Bevándorlás mindig volt és mindig lesz, ha politikai okokból tiltják, korlátozzák, akkor lesz illegális.

Orbán a bevándorlásellenes uszítás fenntartása miatt hozat vendégmunkásokat, akik aztán tényleg elveszik a magyarok munkáját és nem tartják tiszteletben a magyarok kultúráját. Ezt Orbán okozta. Miért tennék, ha semmi közük hozzá? Nincsenek nagyobb bevándorlók, mint a magyarok, a munkaképes lakosság ötöde bevándorló valahol. A globális világban nem lehet légmentesen elzárkózni, nem is szabad, nem is érdemes. Törvényessé kell tenni és megfelelő ellenőrzés mellett kell végezni. Orbánnál is van bevándorlás, a legrosszabb fajta.

A magyar ellenzék soha nem állt ki egyenesen a melegek jogaiért, nem meri megvédeni a szélsőjobboldal által támadott kisebbségeket. Soha nem vállalta fel a szexuális kisebbségek jogait, soha nem tette világossá, mit jelent a genderelmélet az egyetemen, a transzgender magyarok kik, hányan vannak, és mit jelent, ha megkapják az egyenlő jogokat. Ehelyett a szélsőjobboldal narratívája kapott legitimtást, és mindenki retteg a témától.

Soha nem mutatott rá a hisztéria jellegére, a Nyugatról szóló hazugságokra, a szélsőséges uszító propagandára. Amerikában és Nyugaton is lehet látni, ki a férfi, ki a nő, semmit nem változott a helyzet, legfeljebb nem kell bujdosnia a társadalom egy részének. Nem cserélte ki senki a nemeket, nem operálják át tömegesen az embereket, heteroszexuális párok és a heteroszexuális emberek semmiféle hátrányt nem szenvednek, nem kerültek kisebbségbe.

Az a veszély, amivel korunk újfasisztái és náci szörnyetegei fenyegetnek, amitől ők akarnak megvédeni mindenkit, nem létezik. Az egyetlen komoly veszélyt ők jelentik. De ha velük és az ideológiájukkal szemben a normális civilizált emberek és pártok nem mutatják a másik világképet, a normalitás alternatíváját, magát az igazságot a hazugsággal szemben, akkor a világot átengedik a szörnyetegeknek, ők maguk pedig bukásra vannak ítélve.

Orbánnak minden szavát cáfolni kell, ki kell mutatni, hogy hazugság. Mindent, amit mond az ukránokról, Brüsszelről, a liberalizmusról, a háborúról, Sorosról. Soros Györgyöt senki nem védte meg, miközben Széchenyi óta annyi jót senki nem tett Magyarországgal, mint Soros György, s az egyetlen pozitív tevékenység az országban a Soros alapítványok által támogatott civilek munkája. De az ellenzék hallgat, lapít, nem emeli fel a hangját.

Nem elbeszélni kell a fasiszták mellett, hanem az általuk terjesztett hazug világképet kell leleplezni, megcáfolni, naponta porrá zúzni, és helyette a valóságot képviselni, felvállalni, megmutatni. Arra kell azonnal reagálni, amit a fasiszták hazudnak. Meg kell találni ezeknek a napi cáfolatoknak, határozott kiállásoknak a kommunikációs formáját, csatornáját, hogy azok ellensúlyozzák a goebbelsi propagandát. Kísérlet sincs erre, senkihez nem is jut el.

Vállalni kell az identitást, az ellenvéleményt, elutasítani a hazugságokat, felvilágosítani az embereket. Nem szégyellni kell a liberalizmust, hanem büszkének lenni rá, és elmondani azt, hogy miért. Ez még a jelenleg viszonylag független sajtóban sem történik meg, hallani sem lehet arról, hogy az ellenzék bármelyik pártja a hazugságokat naponta lerombolná. Ennél rosszabb, hogy nem is meri. Nincs erő, mert nincs az igazságba vetett hit, és nincs bátor kiállás. Nikki Haley és a magyar ellenzék ugyanolyan felemás identitást képvisel.

Amerikában az egyetlen remény, minden nehézség ellenére, hogy a Demokrata Párt és Biden nem ezt teszi. Addig van esélyük Trumppal szemben, amíg nem kezdenek el azzal szemben kompromisszumokat kötni, feladni a saját világképüket. Magyarországon ez már régen elveszett, ezért nincs semmiféle remény. Tudjuk, hogy mindez senkit nem érdekel, a levegőbe beszélünk mi is, mások is. Nem éri el az ingerküszöböt, mással vannak elfoglalva.

 

Amerikai Népszava
Amerikai Népszava
Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.
25,000KövetőKövessen minket!
1,000KövetőCsatlakozzon!
340KövetőIratkozzon fel!

Legutóbbi bejegyzések