Nem véletlen, hogy az Orbán-banda a bíróságok önállóságának felszámolására készül, mert ez az egyetlen hatalmi ág, mely a Fidesz által elfoglalt pontokon túl tartja magát a szakmai és etikai követelményekhez, és az önkényuralomtól független ítéleteket hoz. Ennek egyik újabb bizonyítéka a Győri Ítélőtábla másodfokú ítélete, amelyben megsemmisítette az első fokon eljárt Tatabányai Törvényszék ítéletét, és teljes egészében elutasította Morvay Péter, a „Hartmann László” fedőnevű volt III/III-as ügynök Bartus László újságíró elleni keresetét.
Morvay keresete önmagában is igazi ügynöki munka volt, maga a perbeli cikk pedig arról szólt, hogy a HVG Morvay jelenlegi ügynöki jellegű munkájának köszönhetően lett Kálmán Olga ügyében a Hit Gyülekezete szócsöve. A perben Bartus László többször kifejtette, hogy a Hetek című gyülekezeti propagandakiadvány „rovatvezetője”, az ATV „szakértője”, III/III-as múltját megszépítő Morvay nem újságíró, soha nem is volt az, a gyülekezeti propaganda médián kívül soha nem is dolgozott valódi sajtóban. Morvay ügynöki jellegű munkát végez, aki volt III/III-as tartótisztjét Németh Sándorra, a Hit Gyülekezete vezetőjére cserélte. Ezt nevezte ő időnként „megtérésnek”.
Morvay „Hartmann László” Péter mai ügynöki munkájának egy darabjával, a szélsőséges hazudozó, Udo Ulfkotte összeesküvés-elméleteit tartalmazó könyvével, amit a Hit Gyülekezete kiadója jelentetett meg
Maga a per a józan ész és a normalitás elleni brutális támadás volt, amelyben Morvay egy szöveget a cikk egészéből kiragadva önkényesen kiforgatott, és olyan jelentéssel ruházott fel, mintha Bartus László azt írta volna, hogy ő volt az utolsó távozó a III/III-ból. Holott a szöveg azt jelentette, hogy ő az utolsó volt III/III-as ügynök, aki ma aktív ügynöki jellegű munkát végez. Kiss Csaba, a Tatabányai Törvényszék bírája által vezetett első fokú eljárás hemzsegett az eljárási hibáktól, a bíró az ítéletében a perbeli szöveget is meghamisította, és olyan mondatról hozott Bartus Lászlóval szemben ítéletet, ami nem is volt a cikkben. Bartus László régi barátja, a jogi védelmét ellátó ügyvéd kiváló munkájának eredménye, hogy a sok hazugságból kihámozta az igazságot.
Kiss Csaba futurisztikus tárgyalásvezetése olyan kafkai világot teremtett, melynek az ítélet méltó befejezése volt, melyben olyan jogtörténeti gyöngyszemek találhatók, miszerint az ügy megítéléséhez nem volt szükség az Alperes meghallgatására, amely szöveget Bartus László a fellebbezésében javasolt a Tatabányai Törvényszék homlokzatára kiírni. Morvayról a per során kiderült, hogy mind a beszervezését, mind a hálózatból való távozását, mind a távozása következményét tekintve hazudott a bíróságon, amit Bartus László bebizonyított, de az első fokú bíróság elsiklott ilyen apróságok fölött. Morvay például azt hazudta, hogy a III/III-ból való távozása miatt kirúgták a Közgázról, miközben ő maga halasztott.
Morvay az első fokú bírósággal azt az orbitális baromságot hitette el, hogy létezik „pozitív erkölcsiségű” volt III/III-as ügynök, aki ő maga. Az első fokú ítélet a III/III-as ügynökmúlt „hamis színben való feltüntetésének” nevezte, hogy Bartus László anélkül írja le „Hartmann László” Morvay ügynökmúltját, hogy hozzátenné az ügynökmúltját megszépítő hazugságait. Ez a sajtószabadság durva megsértése. Morvay a bíróságon azt hazudta, az állambiztonság kényszerítette, és kényszer hatására lett a Közgázon besúgó. Ezzel szemben Morvay 1990-ben maga írta le, hogy miért és hogyan lépett be a hálózatba, miután egy hét gondolkodási időt kapott:
„A fő ok, amiért tudtam, hogy igent fogok mondani, az a titkos vágy volt, hogy ezáltal én is emberek élete felett kapok hatalmat. Ez a gondolat teljesen megigézett, alig vártam, hogy leteljék az egy hét.” (Morvay Péter)
Ez az ember a „pozitív erkölcsiségű ügynök”, mert egy „nőügy” miatt előbb kilépett, mint ahogy az egész hálózat megszűnt volna. Ennek az embernek kellene az ügynökmúltjáról az ő saját interpretációját és öncsaló morális felmentését hirdetni. Morvay a perbeli szövegnek négy egymást kizáró hamis értelmezést adott, a szöveg szándékos kiforgatásával. Mintha a szöveg egyszerre jelenthetné az egymást kizáró értelmezéseket, de valódi sérelme az volt, hogy a Bartus László elleni hamis ügynökvád után, amelyben a III/III-as Morvay hamisan is tanúskodott, Bartus László emlékeztet arra, hogy Morvay III/III-as ügynök volt, aki ma is ügynöki jellegű tevékenységet folytat, orosz álhíreket, hamis propagandát, összeesküvés-elméleteket terjeszt, sorosozik, amivel Bartus László szerint burkoltan még zsidózik is.
Morvay a Geert Wilders nevű szörnyeteggel, a holland szélsőjobb vezérével, akinek halálos mérget tartalmazó könyvét fordította és szerkesztette, valamint népszerűsítette
Az első fokú eljárás maga volt a bolondok háza, a csúsztatások és hazugságok diadala, ahol Morvay azért akarta elítéltetni Bartus Lászlót, mert őt az utolsó távozó III/III-as ügynöknek nevezte, miközben utolsó távozó ügynök nem is volt, a több ezer hálózati személy hálózati tagsága a hálózattal egyidőben egyszerre szűnt meg. Más értelmezése szerint pedig azzal a jelentéssel sértették a jóhírnevét, mintha ma is a 28 évvel ezelőtt jogutód nélkül megszűnt III/III-as Csoportfőnökség ügynöke lenne. Nonszensz, abszurd volt az egész keresete, amit a bíróságnak azonnal el kellett volna utasítania. Bartus László a tárgyalásvezetés egyoldalú, szélsőségesen részrehajló volta miatt elfogultsági kifogással élt Kiss Csaba bíró ellen, aki a per során felülbírálta a Magyar Tudományos Akadémia nyelvészének szakvéleményét, de olyan alapvető nyelvtani szabályok kifogtak rajta, hogy a jelző a jelzett szó előtt áll, és arra vonatkozik.
A Győri Ítélőtábla azonban egyszerűen átvágta a gordiuszi csomót, felvilágosította Morvayt arról, hogy a cikknek semmi köze ahhoz, ahogyan ő rosszhiszeműen a szöveget kiforgatta. Az első fokú eljárás során már több alkalommal diadalt ülő és gúnyolódó Morvay keresetét teljes mértékben elutasította, s minden perköltség tekintetében elmarasztalta. A másodfok az ítélet indoklásában megerősítette, a cikk szerint a HVG Morvay ügynöki jellegű munkája révén lett az adott esetben a Hit Gyülekezete szócsöve. Morvay rosszhiszemű keresete arra irányult részben, hogy a III/III-as ügynökmúltját tisztára mossa, az ügynökmúltja tényét a sajtóban ne lehessen leírni a megszépítő hazugságai nélkül, másrészt egy bírósági ítélettel kedveskedjen a jelenlegi „tartótisztjének”, Németh Sándor vezető „lelkésznek”, aki a Bartus László elleni hamis ügynökvádja miatt hamarosan bíróság elé áll, hogy számot adjon arról a hamis 6-os kartonról, amelyet a Gój Motoros Egyesülettel hozattak nyilvánosságra.
Mindez bosszú Bartus László újságíró „Fesz van” című könyve, valamint a Hit Gyülekezete, s az ATV hamis közéleti szerepvállalásáról írott cikkei miatt. Morvay keresete is közönséges zaklatás volt, ahogy az összes primitív gúnyolódó és mocskolódó bejegyzése a Facebookon és más oldalakon. A Győri Ítélőtábla megsemmisítő ítélete azonban reményt keltő, hogy vannak az aljasságnak határai, amelyeket ez az egyháznak álcázott szervezet sem léphet át. A Győri Ítélőtábla józan és tisztességes ítélete arra is felhívja a figyelmet, hogy mekkora kincs az igazságszolgáltatás még megmaradt függetlensége, és milyen pusztításra képes egy olyan igazságszolgáltatás, amely nem a jog, a függetlenség, a pártatlanság talaján áll.
A III/III-as Morvay másodfokon pert veszített Bartus Lászlóval szemben, győzőtt az igazság és lelepleződött a hamisság. Ilyen katartikus élményekre van szüksége Magyarországnak, s a magyar embereknek, hogy a Morvay-félék hazugságaival szemben értékelni tudják a jog, a törvény uralmát, a jogállamiságot, a liberális demokráciát. Hogy rájöjjenek, legalább azt meg kellene védeni, ami még megmaradt belőle. Tisztességes bírók megérdemlik a kiállást, és sokat tehetnek egy ország mentális állapotának javításáért. Az alkalmatlan bírókat kell a bíróságokról eltüntetni, nem politikai alapon válogatva őket.
„Hogy elnyomassák az ember az ő peres dolgában, ezt az Úr nem nézi el.” (Jeremiás siralmai 3,36)
