Orbán az európai Trumpot próbálta eljátszani a budapesti EU-csúcson, de ez éppen úgy sikerült neki, mint Tumpnak, aki megválasztása után azt ígérte, hogy egyesíti az országot, miközben „gonosznak”, „betegnek”, „belső ellenségnek” nevezte a politikai ellenfeleit.
Orbán is el akarta játszani a nagylelkű urat, mintha őt is megválasztották volna Európa elnökének, aki most félreteszi az ellentéteket és megbocsát mindenkinek. Nem győzte hangsúlyozni, hogy Trump mintájára ő majd újra naggyá teszi Európát.
Mindez nem elég, ezt a szándékot kivetítette az Európai Unió tagállamainak vezetőre is, mintha ő egyesítette volna őket, és ők Orbán zászlaja alatt demonstráltak volna rég nem látott egységet. Pedig egység csak azért lett, mert Orbán ezúttal nem konfrontálódott.
Az európai egység eddig is megvolt, Orbán kivételével. Ezt az egységet Orbán töri meg minden alkalommal. Ezúttal az történt, hogy ő is az egységhez csatlakozott, de ezt sem úgy tette, hogy feladta volna a bomlasztó nézeteit, csak ezeket most félretette.
Valójában ő csatlakozott a rajta kívül fennálló európai egységhez. Orbán mégis azt próbálta előadni, mintha ő egyesítette volna Európát, Európa vezetői pedig az ő zászlaja alatt és az ő vezetésével egyesültek volna, méghozzá Trump jelszava és politikai programja mellett.
Ebből egyelen szó sem igaz. Orbán az elszigeteltségét próbálta oldani, intellektuális vitának nevezni azt, amiben az orosz államnak végzett ügynöki tevékenységen kívül semmi nincs, amit intellektuálisnak, tisztességesnek, vagy akár csak vitának lehetne nevezni.
Orbán úgy tett, mintha Trumpot Amerika, őt pedig Európa vezetőjének választották volna, az amerikai fasiszta állam megteremtését ígérő Trumppal párhuzamosan ő is békés hangot ütött meg, azt a hamis látszatot keltve, hogy most majd mindenki beáll mögé.
Orbán egyesítette Európát Trump mögött. Ezt a hazugságot kommunikálta az orbáni propaganda.
Ebből Amerikában sem lesz semmi. Trump első alkotmányellenes és diktatórikus lépésére azonnal elutasítóan fog reagálni az ország demokratikus és nem fasiszta közvéleménye, s ő egy pillanat alatt elfelejti a nagy nemzetegyesítést, s a katonaság bevetését ígérte.
Hasonlóképpen, amint Orbán újra nyíltan előáll az orosz tömeggyilkos horda érdekeinek védelmével és képviseletével, az európai egység azonnal megbomlik a szokott módon: a 26 európai állammal szemben ott áll majd Orbán egyedül, megvetve, kivetve, elszigetelve.
Orbánt magával ragdta az eufória Trump választási győzelme kapcsán. Trumpnak képzeli magát Európában, pedig őt senki nem választotta meg erre, nem lett Európa vezére, és a csőd szélén táncoló, elszegényedett és jelentéktelenné tett Magyarország nem Amerika.
Pedig Orbán ezt akarja előadni Trumpnak, és elhitetni vele, hogy Trump Amerikában, Orbán pedig Európában rombolja le a civilizációt, a demokráciát és a szabadságot, visszatérve az egykori rabszolgatartó, rasszista és konföderációs Amerikához, illetve a fasiszta Európához.
Nekik ez az amerikai és az európai nagyság ideje, amit visszahoznának, de Magyarország kivételével ezt még sehol nem sikerült, sehol nem követelik tömegek, hanem gyerekeket ijesztgetnek vele. Magyarország neve és mintája, mint fenyegetés hangzik el mindenhol.
Normális ember azt is visszautasítja, ha Donald Trumphoz (Putyinhoz, Kim Dzsongunhoz) hasonlítják, nemhogy annak képzeli magát. Tegyük hozzá, ugyanez igaz Orbánra is, ezért Magyar Péter büszkesége, hogy a fiatal Orbánhoz hasonlítják, ugyanez a szörnyű kategória.
Orbán álomvilágban él, mert miközben Ukrajna nem volt a budapesti EU-csúcs napirendjén, azért odaszúrtak neki, és a nagy megbékélése közepette is világos volt, hogy Orbán nem változtatott az oroszpárti retorikáján. Miután a másik orosz ügynök, Trump nyert, pláne.
Egyelőre nem az látszik, hogy Trump győzelmével Európa behódolna a trumpizmusnak és Orbán mögé állna, hanem ellenkezőleg. Ukrajna melletti egységes kiállást szorgalmaznak, és abba az irányba mennek, hogy Európa védje meg magát Amerika nélkül (ellen) is.
Ahogy Amerikában is az első sokk után már arról írnak a tekintélyes lapok, hogy Trumpot nem diktátornak választották, a választási győzelme „nem alkotmányos felhatalmazás a fasizmusra„, s nem számít, mit mond a Legfelsőbb Bíróság, az elnök nem király.
Ezért egyelőre Amerikában sem látszik sima meccsnek a fasiszta átalakítás, ami abból is látszik, hogy itt már most fasisztának nevezik Trumpot és illiberális rendszerének álmait, míg Magyarországon még most sem merik leírni, hogy ez fasizmus, hanem elkenik.
Ezen pedig az sem segít, ha Orbán Trump fülébe súgja a kulcsszót, hogy „fülkeforradalom”, de ezt Amerikában kiröhögik, ilyen nincs az alkotmányban. Így Európában a Putyin-Trump-Orbán trió által kínált fasiszta szörnyállam egyelőre nem vonzó.
Azt viszont meg kell jegyezni, hogy miközben Orbán Trump-majmolása külföldön szánalmat és megvetést vált ki, Magyarországon ezt megeszik. Trump Orbánnak is megnyerte a 2026-os választást. Magyar hiába próbál dörgölődzni Trumphoz, Orbán mellett nincs esélye.
Orbán máris visszavette a kezdeményezést. Magyar egyszemélyes színházi produkcióját csak korlátolt emberek díjazzák, és nagy ostobaság kell azt elhinni, hogy ez az ember majd leváltja Orbánt. Orbánnak Trump visszahozta a kedvét és a reményt. Magyarnak annyi.
