Akik önmagában Orbán Viktor személyének leváltásától remélnek pozitív változást Magyarországon, azok nem számolnak azzal, hogy Magyarországon semmi nem változik, ha Orbán rendszere megmarad. Az Orbán nélküli orbánizmus semmivel nem jobb, sőt, könnyen lehet, hogy sokkal rosszabb lesz. Erre pedig nagy esély látszik, mert Magyar Péter az Orbán-rendszeren belül ígér pozitív változásokat, ő maga pedig Orbánnál is kisebb kontrollal rendelkezik.
Másodszor is belépnek ugyanabba a folyóba: akik nem ismerték fel időben az Orbán-rendszerben rejlő veszélyt, nem ismerik fel Magyar személyében ugyanazt a veszélyt. Bagatellizálták a NER-t, védték Orbán-rendszerét, hogy az demokrácia, túlzónak nevezték, hogy az fasizmus és diktatúra, aztán kiderült róla, hogy mégiscsak az. Most pedig elhárítanak minden jogos és megalapozott kritikát és figyelmeztetést. A vesztükbe rohannak.
Magyar egy kontroll nélküli klasszikus vezér és diktátor, aki demokráciát ígér. De aki a demokratikus normáknak még saját pártjában sem ad teret, aki semmiféle ellenőrzést, pluralizmust, intézményes korlátot nem tűr és nem fogad el, az nem fog demokráciát csinálni. Ezért a választás kimenetele nem hozhat semmiféle demokratikus változást. Vagy Orbán marad, vagy az Orbán nélküli Orbán-rendszer marad, egy nála is gátlástalanabb vezérrel.
Minden vezér olyan diktatúrát csinál az országban, amilyen diktatúra a családjában és a pártjában van. Orbán diktatúrája leképezi a családját és a Fideszt. Magyar Péter (ha egyszer hatalomra kerül) éppen olyan diktatúrát fog csinálni, mint amilyet a családjában csinált, és pontosan olyan lesz a demokráciája, mint amilyen demokrácia a „Tisza Pártban” van. Akik megelegédtek Orbán eltüntetésével, egy nála sokkal rosszabb diktátort próbálnak hatalomra juttatni.
Magyar a személyes ellenségeit és riválisait fogja eltüntetni, s ezt nevezi rendszerváltásnak. Orbán rendszere azonban megmarad. A probléma, amely Magyar Péter támogatásához vezetett (egykori politikai szereplők személyes ellenszenvén és utálatán kívül), nem Orbán személye, hanem a rendszer, amelyet Orbán létrehozott és működtetett. Ez a rendszer nem változik meg attól, ha más fogja irányítani, ráadásul ugyanazzal a hamis ideológiával.
Ezért a kérdés nem az, hogy Magyar leváltja-e (legyőzi-e) Orbánt, hanem az, hogy mire cseréli az Orbán-rendszert. Orbántól csak akkor szabadulna meg az ország, ha az Orbán-rendszer megszűnne. De az egyértelmű, hogy Magyar Péter esetleges választási győzelme esetén (amit mi kizárólag akkor tudunk elképzelni, ha Orbán titokban ezt akarja), a NER megmarad, az Orbán-rendszer nem változik, csak átöltözik és gátlástalanabb diktatúrává lesz.
A választás kimenetelétől függetlenül Magyar Péter színre lépésével Orbán már mindenképpen nyert. Olyan kihívója van, aki nem kérdőjelezi meg a NER alkotmányosságát, nem semmisíti meg az Orbán-rendszert, nem tünteti el sem a Fideszt, sem őt a politikai életből. Az igazi számonkérés elmarad, és nem egy intézményes demokráciára cseréli az önkényuralmat, hanem az Orbán-rendszert legitimálja és viszi tovább.
Márpedig erre garancia, hogy Magyar megkerült minden intézményes demokratikus kontrollt. A „Tisza” nem rendelkezik semmilyen tulajdonsággal, ami egy valódi párt funkciója és alapkövetelménye: nincs tagsága, nincsenek szervezetei, testületei, intézményei, nincs belső pluralizmusa, nincs ellenőrizhető döntéshozatal, nincs elválasztva a vezető és a pénz, a vezető nem leváltható, hanem ő tulajdonosként magánvállalkozásban vezeti a „pártot” (a céget).
Ez már most rosszabb felállás, mint a Fidesz, amelyben Orbán szintén megkérdőjelezhetetlen vezér, de legalább formálisan léteznek a pártnak testületei, vannak egyéniségei, megoszlanak bizonyos szerepek. De Magyar Péter még azt is megtiltotta, hogy az általa kiválasztott képviselőjelöltek megszólaljanak, nincsenek a „pártnak” arcai, a potenciális miniszterjelöltek is korlátozott mértékben szerepelhetnek. A Tisza-szigetek nem tartoznak a Tisza-párthoz.
Ez a legárulkodóbb jel, mert a Tisza-szigetek valamennyire alulról szerveződő közösségek, de strukturálisan nem részei a „Tisza Pártnak”, hanem a párttól független szervezetek, amelyeknek nincsenek jogaik a pártban. Magyar és az alkalmazottai mégis beleszólnak az életükbe, kívülről utasítják őket, de nekik a párthoz semmi közük nincs és nem lehet. Magyar Péternek nincsenek intézményes demokratikus korlátai. Ez egy politikai-üzleti vállalkozás, nem párt.
Az már kiderült, hogy a parlamenti képviselőjelöltállítás is hazugság volt, eljátszották a demokratikus színházat, de a tényleges döntéseket Magyar hozta meg. Valamiért az összes jelölt elfogadta a képtelen helyzetet, hogy ismeretlen marad, nem kampányol, nem nyilatkozik, nem vitázik, mert a választók valamennyi körzetben Magyar Péterre szavaznak, nem rájuk, ők valóban csak bábok. Szerepük erre korlátozódik majd a parlamentben is.
Ezért sem a szavazóknak, sem az ország népének, sem a „Tisza Párt” képviselőinek, sem a Tisza-szigetek tagjainak nincs és nem is lesz semmiféle beleszólása, kontrollja afölött, hogy Magyar Péter mit csinál. Megkockáztatjuk, hogy ennyire kontroll nélküli vezére még nem volt Magyarországnak. Még a kommunista pártban is nagyobb demokrácia és kontroll működött, mint a csupán papíron létező „Tisza Pártban”.
Egy héttel a választás előtt mindennek átgondolása csak abban segít, hogy értelmes demokraták eldönthessék, hogy bűnrészesei lesznek-e annak, amit Magyar korlátlan hatalommal való felruházása, vagy akár csak a parlamentbe küldése jelent. Ez az ember mindent megsemmisített annak ígéretével, hogy ő leváltja Orbánt, de ennek kapujában az ő személye nem ígéret az Orbán-rendszer megsemmisítésére. Ellenkezőleg.
Akik egy lépéssel előbbre gondolkodnak, azoknak tudniuk kell, hogy a demokrácia és a szabadság legnagyobb veszélyét nem a hanyatló Orbán, hanem a populista, fiatal, energikus, korlátokat nem tűrő és gátlástalan Magyar Péter jelenti. Aki előre lát, az már most Magyar Péter ellen szavaz.
