Magyarország

Az egyértelmű, hogy Szijjártót dekonspirálták, ilyenkor a megbízó titkosszolgálat ejti, ha elég értékes, haza menekítik Moszkvába. A pozíciójáról leváltják, esetleg vizsgálat indul ellene. A választási kampányban azonban az orosz kémbotrány jelentős gellert kap, s a kormányban azért is védelmet élvez, mert a lebukás elismerése a választási vereséggel lenne egyenlő. Ugyanakkor a választástól függetlenül súlyos kérdéseket vet fel az orosz titkosszolgálat szoros beépülése a magyar minisztériumokban és a közszolgálat minden területén. Beleértve Magyar Pétert és a Tisza Pártnak nevezett azonosítatlan tárgyat is. Magyarország nem orosz gyarmatnak, hanem orosz tagköztársaságnak, Oroszország részének tűnik. Az egészen biztos, hogy orosz felségterület, és ezt a problémát nem oldja meg egy esetleges kormányváltás sem. Különösen egy minden tekintetben korrumpálható és zsarolható fideszes politikussal, aki az oroszok által irányított magyar kormány hivatalos diplomatájaként, az ellenséges területnek számító Európai Unióban szolgált, az EU ellen dolgozott. Ezt az orosz megszállást csak egy valóban kívülről érkező, az oroszokkal közvetett kapcsolatban sem álló új politikai elit lenne képes felszámolni. Erre azonban nincs esély, mert Orbán balliberális ellenzéke a Fidesz világát választotta, s a választásával Moszkvától azt kéri, hogy a helytartót cserélje le egy fiatalabb és erőszakosabb helytartóra (aki erre a szerepre fel is kínálkozott Moszkvának). Az orosz titkosszolgálat beavatkozása alapján azonban úgy tűnik, hogy Putyin még nem akarja lecserélni Orbánt, mert kritikus időben kellene betanítani Magyart a feladatra és kiépíteni az új hálózatot, amire nincsen elég idő. Ugyanakkor ráér, mert a kijelölt utód már elfoglalta a helyét. Vélhetően ez el is döntötte a magyarországi választást. A Kreml már szavazott. Még azt sem lehet tudni, hogy Magyar Pétert ki találta ki, honnan jött a sugallat és a támogatás. Egy ideig ezt még az érintettek sem tudják, egészen addig, amíg egyszer csak nem kérnek valamit.

Nyilván feltűnt mindenkinek, hogy kivétel nélkül mindenki úgy védelmezi a "Tisza Pártot" (értsd: Magyar Pétert), hogy előre kijelenti, ő nem "tiszás", vagy semmi elfogadhatót...

A logikus gondolkodás alapjait tagadják azok az állítások, hogy "csak Magyar Péternek (vagy a Tiszának) van esélye legyőzni Orbánt". Ez hazugság, mert a magyar népnek van esélye és lehetősége legyőzni Orbánt, nem Magyar Péternek, de az nem mindegy, hogy a magyar népnek mit mond az értelmisége: milyen utat mutat, s kit állít az élére. Történelmi bűne a magyar demokratikus értelmiségnek, hogy fideszes vezérelvű autokratát nevezett ki messiásnak, védett meg minden kritikával szemben, a fideszesek közül is a legrosszabb fajtából valót. Ezzel pedig egy újabb sötét diktatúra alapjait vetették meg. Még az sem áll, hogy Magyar Péter az Európai Unióban tartja Magyarországot, Orbán pedig kilépteti. Orbán tudja, hogy neki addig van orosz támogatása, amíg az EU-ban marad, s addig képzelheti világpolitikai tényezőnek magát, amíg az uniós vétójoggal visszaélhet. Az EU nélkül ő egy bukásra ítélt senki. Magyar nála semmivel nem nagyobb demokrata, ellenkezőleg: Orbán régi vágású politikus, aki megőrzött valamennyit az egykori demokratikus korlátaiból, de Magyar Péternek nincsenek korlátjai. Magyar még az uniós tagság szempontjából sem jelent semmiféle védelmet. Ezzel szemben Magyar garancia az Orbán-rendszer legitimációjára, a NER fenntartására. Egyedül Magyar mellett van esélye Orbánnak, hogy megússza a felelősségre vonást, a rendszere felszámolását, az anyagi elszámoltatást. Magyar Péter ígéretei, hogy a két Fideszen kívül, amelyet előbb-utóbb egyesíteni akar, nyílhat még száz virág, csak nyerje meg a választásokat, éppen olyanok, mint az eddigi ígéretei, amelyekből soha nem tartott be semmit. Most sem tűr a Tiszán kívül (ami egy száraz kóró a régi Fidesszel együtt), egyetlen virágot sem. A legnagyobb hazugsága, hogy csak két ciklusban uralkodhatna. Ezt egy nemzeti konzultációhoz hasonló "bábozással", amelyből már csinált néhányat Orbán mintájára, öt perc alatt megváltoztatná. Hogyan képzelheti bárki, hogy az az ember, aki a legkisebb együttműködésre sem hajlandó egyetlen baloldali vagy liberális demokratikus párttal, s halálra ítélt saját "pártján" kívül mindenki mást, még párttagokat sem tűr meg a saját pártjában, majd virágzó, sokszínű, plurális demokráciát, szabad országot fog építeni, ha egyszer hatalomra kerül? Az "út a börtönbe" program kicsit átalakul majd, mert egyszer csak nem a Fidesz, hanem a demokratikus ellenzék lesz a célpont, amelyet Magyar kézivezérlésű ügyészsége fog üldözni. Az "út a börtönbe" nekik készül. Miért gondolja bárki, hogy ez nem lehetséges?

Hasonlóan félreértik a helyzetet azok, akik azt gondolják, hogy ők a trójai falóban ülnek, amit Magyar betol a közéletbe, s amikor Magyar megbuktatja Orbánt, akkor ők majd kiugranak a trójai falóból, és Magyar helyett csinálnak egy demokráciát. Soha nem fognak tudni kiszállni Magyar trójai falovából, amely nem foglalja el a trójai várat, csak kiveszi a maga részét a parlamenti mandátumokkal és elbohóckodja az ellenzéket. De ha Magyar nyerne, nekik akkor sincs esélyük, hogy a legkisebb mértékben befolyásolják, mert a bábjait Magyar választotta ki a parlamentbe, ahogy az árnyékkormányába is. A balliberális ellenzék azt hiszi, hogy a "Tisza" az ő hamis zászlójuk, amivel megtévesztik a jobboldali szavazókat (akiktől nem azt várják, hogy változzanak meg, esetleg értékeljék felül az orbáni illiberalizmust, hanem abban erősödjenek meg), és higgyék azt, hogy Magyar Péter személyében is egy illiberálisra szavazhatnak. Csakhogy Magyar tényleg egy illiberális. Magyar balliberális támogatói azt hiszik, hogy a "Tisza" az ő cselük. De tévednek. A "Tisza" hamis zászlós hadművelet Magyar Péter csele, az ő csapdája, amibe beleestek, s amiből nem tudnak kimászni, mert a másik választás Orbán marad. A "Tisza" pedig csak addig marad hamis zászló, amíg az összes támogatója bele nem kényszerül, bele nem szocializálódik a fideszes fasizmusba, mint az Orbántól való menekülés egyetlen zsákutcájába, a kognitív disszonancia átkával megkötözve. Tökéletes csapdát állítottak maguknak. Aki menekülni mer, és baloldali vagy liberális demokrata pártot próbál keresni/csinálni/szervezni, az maga lesz a patás Gyurcsány. Aki a pléhmessiást kritizálni meri, azt azzal fenyegetik meg, hogy visszatér a patás Orbán. Ha a választást most elveszítik, akkor is beleszorultak a hamis zászlós hadműveletbe.

Iványi Gábor súlyos betegen, idős emberként, életét kockáztatva jár Ukrajnába, hogy a kis szerény adományait elvigye a szenvedőknek. Nem érdekli, hogy mit mond erről Orbán propagandája, kineveti, hogy ettől Zelenszkij bábjának neveznék. Ez az egyedül elfogadható magatartás, amely kioltja a propaganda hazugságait. Magyar nem taktikai okokból utasítja el Ukrajnát, hanem azért, mert egy ugyanolyan fasiszta, mint Orbán. Magyar hitelessége ezen dől meg, s ez nem csupán azt jelenti, hogy Ukrajnával szemben nem tisztességes. Ez mindent elmond róla, hogy mi várható tőle, és ez ijesztő. Ismerjük Magyar stílusát: ha nem gyűlölné az ukránokat, és ha az oroszokkal nemcsak az lenne a baja, hogy most Orbán kampányát segítik, akkor nem tagadná, nem elzárkózna, hanem csak azért is büszkén lobogtatná az ukrán zászlót. De azért nem teszi, mert egyetért Orbánnal, mert ugyanolyan, mint Orbán. De ha ő nem is teszi, a demokrata ellenzékieknek ezt kellene tenniük. Nincs nagyobb Orbán-ellenes megnyilvánulás, mint az ukrán zászló. Hamis és hazug a "Ruszkik haza!" szólam, ha közben a ruszkik által gyilkolt Ukrajna zászlója egy provokáció lehet. Szégyellje magát mindenki, aki ide süllyedt! Azok is, beleértve Lendvai Ildikó volt MSZP-s elnököt és másokat, akik istenítették a Magyar-féle felvonulást (a gyomrunk nem engedi meg "nemzetinek" nevezni), mert ennek a felvonulásnak a része volt az is, hogy az ukrán zászlót elutasítják, megtapossák, jelképesen leköpdösik az 1848-as forradalom évfordulóján, amit az orosz hadsereg fojtott vérbe ugyanúgy, mint most Ukrajnában. Mi nyíltan kimondjuk ezek után, hogy a demokrácia, a szabadság ellensége minden ember, aki Magyar Pétert, az orbánista fasiszta idológia és hazaárulás képviselőjét támogatja. Erre nincs mentség, nincs bocsánat. Jegyezzék meg: megszűntek ezzel demokraták, tisztességes emberek lenni. Az orbánizmus kiszolgálói, lakájai lettek, ugyanolyan hazaárulók, orosz bérencek, mint Magyar Péter és az ő mestere, akit követ. Ebben nincs taktika, nincs elnézés. Ukrajnában embereket gyilkolnak az oroszok, s aki nem tiltakozik ez ellen, aki nem szolidáris Ukrajnával, aki kriminalizálja az ukrán zászlót, az semmivel nem különb, mint Orbán. Így teljesen érthető, ha az orbánista Magyar Péter támogatója. Beolvadtak a Fideszbe. Ellenségei mostantól minden valódi demokratának. Hallani nem akarunk róluk soha többé. Az Ukrajna melletti kiállás a demokrácia erkölcsi minimuma, és aki ezt nem teljesíti, az nem része a demokratikus közösségnek. Akik erről lemondanak, azok nem rendszerváltók. Ez nem taktikai hiba, hanem erkölcsi bukás, ocsmány meghasonlás és totális identitásvesztés. Orbánnal és Magyarral együtt menniük kell. Ez nem ellenzék. El kell kezdeni egy valódi demokratikus ellenzéket építeni. Ellenük.

Magyar Péter Orosházán azt mondta: "Ha valaki, bárki a jövőben egy forint közpénzt elemel, akkor velem találja magát szemben, és nem lennék a helyében."...

Magyar hiába próbálja azt a látszatot kelteni, hogy rendszerváltó hangulat van, mert a március 15-i "Nemzeti menete" megmutatta, hogy Magyarországon nincs rendszerváltó hangulat. Mert azt még a kampányát teljes erővel támogató pszeudo-független sajtó sem merte állítani, hogy a "Tisza" menetén több ember vett részt, mint Orbán ugyancsak hazug Béke menetén. Ez nem rendszerváltó hangulat, s azért nincs rendszerváltó hangulat, mert a fideszes múltú Magyar Péter nem ígér valódi rendszerváltást, csak személycserét és a Fidesz eredeti "polgári Magyarország" programját, ami nem más, mint a jelenlegi. Magyar propagandasajtója, a 444.hu is azt írta Magyar március 15-i beszédéről, hogy "szlogenekkel telepakolt, de rengeteg ismétlést tartalmazó, emiatt sokszor a körbe-körbe járkálás érzetét adó beszédet mondott", továbbá "a beszéd végére viszont a tömeg egy része elfáradt". Magyar nyelvre fordítva: a tömeg elunta magát. Ez nem rendszerváltó hangulat és főleg nem országos rendszerváltó hangulat. A március 15-i nagy seregszemle nem győzelmi érzést árasztott, hanem egy vereség érzését. A vezér unalmas, a programja nem lelkesítő, a pátosza hamis és hazug. Ami pedig a Fidesz eredeti "polgári Magyarország" programját illeti, az nem kisiklott Orbán kezében, hanem beteljesült. Az illiberális, antiszemita, fasiszta program, amit Orbán "polgári Magyarország" programjának nevezett el, s amiben Magyar Péter még ma is hisz, csak így végződhetett. Ha Magyar ehhez tér vissza, csak ugyanoda juthat vele, mint Orbán. Nincs két "polgári Magyarország" program, s nincs demokratikus "polgári Magyarország" program, mely másképp végződhet. Orbán 16 év alatt jutott ide, Magyar 16 hónap alatt ott lenne vele, ahol most van Orbán. Vagy hamarabb.

A béke pártján Ukrajna áll. A háborút az oroszok indították, és ma is ők háborúznak egy másik ország területén. A béke nem azt jelenti, hogy Ukrajnának meg kell adnia magát, a háborús szándék pedig nem az, hogy megvédik magukat és nem kapitulálnak a hódítók, a tömeggyilkos orosz horda előtt. A békét az oroszok rúgták fel, a háborút ők tartják fenn. Zelenszkij (aki igazi nemzeti hős) igazat mondott, hogy Orbán már csak egyetlen dolgot nem tett ellenük: nem bombázta őket és nem támadta meg a katonáival Ukrajnát. Ezen kívül Orbán minden eszközt bevetett, hogy az oroszokat győzelemre segítse. Ezért vásárol orosz energiát, megvétóz minden támogatást, hitelt, gyűlöletpropagandát folytat ellenük. Amikor Orbán útonálló banditák módjára megtámadta az ukrán állam pénzszállítmányát, és elrabolta az ukránok pénzét, nemcsak gengsztertámadást hajtott végre, hanem háborús bűncselekményt követett el. Zelenszkijnek igaza volt, amikor azt mondta, a katonáit elküldi ahhoz, aki visszatartja a fegyverekre adott pénzt. Keressék rajta. Amit Orbán Ukrajnával szemben művel nemcsak hazug, igazságtalan és erkölcstelen, de a jelenlegi helyzetben háborús cselekmény is, mert ezzel beavatkozik a háborúba az orosz hadsereg oldalán. Ukrajnának igaza van nemcsak az oroszokkal, hanem Orbánnal szemben is. Felháborító hadi cselekménynek minősül az ukránellenes primitív gyűlöletpropaganda is. Ezért elfogadhatatlan, hogy Magyarország hallgat, nem tiltakozik a háborús uszítás ellen. Még inkább minősíthetetlen, hogy Magyar Péter és szavazói nemcsak hallgatnak, hanem Orbán mellé álltak. Szótlanul tűrik, hogy Magyar az EP-ben az ukránok ellen és Orbánnal szavaz, s nem állnak ki az igazság és Ukrajna mellett.

Ugyanez az ambivalencia jelenik meg abban, hogy miközben Magyar eljátssza Ugocsát, s minden hatalom és tekintély nélkül felszólítja Oroszországot, hogy mit tegyen, eközben ő kiegyensúlyozott kapcsolatokat is ígér Oroszországnak, hízeleg is nekik, amire megalázás és kinevetés lett a válasz, amit előre tudhatott volna. Hol van az árnyék-külügyminisztere? A Magyar Péter által előadott oroszellenes "keménykedés" nem valódi politikai állásfoglalás, hanem nacionalista póz, amely mögött nincs sem politikai súly, sem következetes stratégia, sem erkölcsi hitelesség. Ebből a pózból szükségszerűen következik a megalázó kudarc, ami elkerülhető lett volna, ám Magyar éretlenségét és kispályás alkalmatlanságát bizonyítja. Magyar saját magát hozta olyan helyzetbe, amelyben elkerülhetetlen volt a megaláztatás. A kudarc nem külső támadás következménye, hanem politikai dilettantizmus eredménye. Magyar súlytalan politikus, s egy lehengerlő birodalommal való szóváltás csak egyféleképp végződhetett: a gyengébb fél nevetségessé válásával és kifigurázásával. Az orosz fél nem egyszerűen vitába szállt Magyarral, hanem úgy bánt vele, ahogyan egy jelentéktelen szereplővel szokás. Ez a megalázó bánásmód most nem orosz agresszivitás következménye, hanem Magyar maga teremtette meg ezt a helyzetet. Ez figyelmeztetés arra, hogy Magyar nem képes súlyának megfelelően képviselni az országot. Egyre kínosabb Magyar Péter-rajongónak lenni, miután súlytalan személyiségével egymás után szalad bele olyan pofonokba, amelyek megalázzák nemcsak őt, hanem a közösséget is, amelyet képvisel, s amely rábízta magát. Az oroszokkal kialakult szócsatát elveszítette, de ennél rosszabb is történt: nevetségessé tette magát és bohócot csináltak belőle.

Olyan hazug értelmezések alakultak ki, hogy egy hazugságra épülő diktatúrát csak hasonló módszerrel lehet legyőzni. Ez a legnagyobb hazugság, mert a hazugságot csak igazsággal lehet legyőzni. A hazugsággal legfeljebb a másik hazugságot lehet felcserélni, de attól nem változik semmi. Magyar Péter nem egy alternatíva, hanem egy változat. A legszomorúbb pedig az, hogy akik elhiszik a hamis messiásról szóló hazugságokat, éppen annak teszik ki magukat, hogy a hazugság és az igazság közötti határokat elmossák, ezzel megsemmisítik saját képességüket és alkalmasságukat arra, hogy a diktatúrát elutasítsák, a propagandával szemben megvédjék magukat. A propaganda tömegemberei lesznek. Ijesztő látni, ahogy kárörvendően tapsolnak Magyar Péter hazugságainak, és élvezik, hogy a Fidesz ellen saját fegyverét vetették be. Ha valaki figyelmesen olvassa a szövegeiket, ott vannak az egyértelmű jelek, hogy már azonosulnak is Magyar hazugságaival, mint a Fidesz becsapott hívei, már elveszítették a valóság és a hazugság elválasztásának képességét. Arendt elmélete szerint készek arra, hogy egy totális diktatúra alanyai és védelmezői legyenek. Köztük olyanok is, akik Arendt elméletét nemcsak ismerik, hanem tanítják is. A hazugsággal szemben nem az ész véd meg, hanem a morál. Nem az intelligencia védi meg az embert a hazugságtól, hanem az erkölcsi érzék. Ha ez eltűnik, akkor a legműveltebb emberek is képesek a propaganda tömegévé válni. Az igazság nem taktika, hanem az egyetlen eszköz, amellyel egy hazugságra épülő rendszert meg lehet törni. Magyar Péter tiszaista támogatói erről mondtak le, ezzel magára hagyva az országot. Reményt akartak, és a reményt pusztították el.