Gyurcsány Ferenc hosszú idő után interjút adott, méghozzá a Partizánnak, amit nagyon helyesen tett, mert a goebbelsi propaganda eszközeivel folytatott gyurcsányozás egyetlen ellenszere, ha nem bújik el, nem rejtőzködik, hanem kiáll, és nyíltan beszél. Ez az interjú is bizonyította, hogy a megszólalásaival, a kiállásával képes a fideszes gyurcsányozást elhomályosítani. Csak egyetérteni lehet azzal, hogy az ellenzék legnagyobb pártjaként „az összefogás” mítosza miatt nem kívánnak tovább néhány százalékos ellenzéki pártok foglyaként viselkednek.
A DK helyesen teszi, ha felrúgja az ellenzéki előválasztást előkészítő és bonyolító dilettáns értelmiségi galambárusok és pénzváltók asztalait, akik mindig előkerülnek a választások előtt, s akik meg akarják mondani mindenkinek, mi legyen, aztán eltűnnek négy évre megint. Jól megtalálták most is Márki-Zay Péter személyében a lehető legrosszabb megoldást, amivel hűségesek maradtak az általuk folytatott gyakorlathoz, mindig ezt csinálják. Ennek éppen ideje lesz véget vetni.
Az is világos, hogy az ellenzéki előválasztás gondolata rossz koncepció, mert nem lehet egy tehetségkutatóhoz hasonló előválasztást tartani, mert abból se normális kampány, se kormányozhatóság nem lesz, és ez megmutatkozott a mindennél nagyobb esélyekkel kecsegtető választás mindennél nagyobb vereségével. Gyurcsány helyesen teszi, ha lesöpri az egyre kisebb, egyre jelentéktelenebb ellenzéki pártok mellébeszélő érveit az asztalról, mert nekik az a legkényelmesebb, ha az „összefogás” jelszavával beviszi őket valaki melegedni parlamentbe.
Üdítő volt a sok teszetoszaság után és mellett hallani azt a határozottságot is, hogy a DK mostantól használni kívánja az erejét, vélhetően nemcsak a zsákutcába került ellenzék, hanem Orbán ellen is. De Gyurcsány legfontosabb kijelentése az volt, hogy Márki-Zay Péter szenvedett történelmi és katasztrofális vereséget és nem ők. Az „ők” alatt ezúttal érthetjük a DK-t és a többi ellenzéki pártot, amelyeket Márki-Zay egyszerűen a háttérbe szorított, csendre utasított, de érthetjük az ellenzéki szavazókat és nem szavazókat is, akik Orbán ellen vannak.
A választás eredménye nem mutatott valós képet Orbán támogatottságáról és elutasítottságáról, mert a választás egy összevissza beszélő, zavaros, hülye ember kampányát mérte meg, aki Orbán legádázabb ellenségeit is távol tartotta a szavazástól, mert egy zsidózó, niggerező, migránsozó, buzizó, sorosozó idiótára normális ember, demokrata érzelmű polgár, egy liberális demokrata nem szavazhat. Orbán mindenképpen elcsalja kétharmaddal a választásokat, de ezt a választást elcsalnia sem kellett, ezt Márki-Zay (és a támogatói) odaajándékozták neki.
Ennek kimondása nagyon fontos volt. Magyarországon Orbán támogatottsága sokkal kisebb és sokkal gyengébb annál, mint amit ezek a választások mutatnak. De főleg, a legutóbbi, ami Márki-Zay katasztrofális és abszolút megérdemelt veresége volt, nem az ellenzéki érzelmű emberek megmérettetése. Ezt jó lenne, ha mindenki megértené, tudomásul venné, és ennek alapján felülvizsgálná az előválasztás elhibázott voltát, a Márki-Zay melletti kampányolást, kiállást, az előválasztás megpuccsolását, ráadásul egy orbánista gyűlöletbeszéddel. Igaza van, ha Gyurcsány nem kér ebből.
Az ellenzék legnagyobb pártja jól teszi, ha ezzel nem azonosul, ha ezt világossá teszi, és nemet mond arra, hogy sodródjon azzal az árral, amely a Márki-Zay féle iszapot is feldobta. Gyurcsánynak eddig és ebben teljes mértékben igaza van, nagyon jól tette, hogy ezt elmondta, és mint ahogy azt korábban is mondtuk, jól tenné, ha sokkal többet szerepelne, beszélne, kiállna, kellően határozott kijelentéseket tenne. De mindez kevés lesz, ha a legerősebb ellenzéki pártként nem változtat az ellenzéki stratégián, amely 12 éve a vereség biztos receptje.
Mert ez továbbra is garantálja az ellenzéki érzelmű emberek vereségét és Orbán hatalmát, függetlenül attól, hogy hányan támogatják a rendszerét. Az Orbán-rendszer arra a hazugságra épül, hogy ez egy demokrácia, hogy létezhet „illiberális” demokrácia, vagy demokratikus fasizmus (diktatúra) is. Ez a legitimációjának alapja, mind külföldön, mind belföldön, és ezzel tudja fenntartani magát az egész rendszer. Miközben egyértelműen önkényuralom van, diktatúra, mert nincsenek a hatalomnak korlátai, a végrehajtó hatalom maga alá gyűrte a másik két (három) hatalmi ágat is.
Ezt Gyurcsány tudja, ahogy azt is tudnia kell, hogy az ellenzék adja meg ennek a hazugságnak az alapját, a legitimációját és a tőkesúlyát azzal, hogy a parlamentben legitimációt ad a rendeleteknek. Mert ezek a diktátor rendeletei, amelyeket a parlamenti cirkusszal legitimálnak. Ezzel az ellenzék hitelesíti a demokrácia hazugságát Orbán diktatúrájában. Ennek pedig egyetlen oka a pénz, mert az állami pártfinanszírozásról az ellenzéki pártok, így a DK is, nem tudnak és nem mernek lemondani.
Ezért vállalják, hogy Orbánnal együtt hazudnak demokráciát, mert egy diktatúrában egy demokratikus ellenzéket játszanak, amivel akarva-nem akarva demokráciának látszatják és legitimálják a diktatúrát. Abszurd, hogy sem a DK tagsága, sem az ország lakossága nem veszi észre az ellentmondást a DK (és az egész ellenzék) szövege és tettei között. Diktatúrát mondanak és demokráciát játszanak. Ebben a formájában az „árnyékkormány” is az Orbán-rendszer, az Orbán-rezsim demokratikus voltának a legitimációja. Döntsék el: most akkor demokrácia vagy diktatúra?
Ebből a hazugságból, belső ellentmondásból nem tud kikeveredni a DK, mert nem vállalja az igazságot és annak következményeit: a rendszerből (benne a parlamentből) való kivonulást, ezzel pedig a legitimáció megvonását, a NER törvénytelenségének kimondását, Orbán államcsínnyel létrehozott rendszerének elutasítását, de nemcsak a duma szintjén, hanem mindazt, ami ebből következik, az Orbán-rendszer szerinti „törvényen kívüliséget”, a rendszer bojkottját, a diktatúra elleni civil szervezkedést, passzív ellenállást, az antifasiszta harcot. Ehelyett belesimulnak a NER-be.
Ez elfogadhatatlan. Ebből a kettősségből következik minden belső ellentmondás, minden megtorpanás. Emiatt színjáték minden. Lehet egy „árnyékkormányt” létrehozni, de nem egy diktatúra „kormányának” alternatívájaként, mert olyat csak egy demokratikus kormánnyal szemben lehet. Egy diktatúrában „árnyékkormányt” arra hoznak létre, hogy ne a spontán népfelkekés, ne erőszak legyen a rendszer alternatívája, hanem egy demokratikus átmenetet levezénylő, a nemzet egészét kifejező és képviselő „testület” irányítsa a folyamatokat.
Ehhez képest a DK pártelitből összeválogatott „árnyékkormány” az Orbán-kormány alternatívája, amely a diktatúra újabb választására készül, amivel tovább legitimálja a rendszert, s a diktatúra által kiírt és lebonyolított egyenlőtlen, hamis és csaló választásokat. Az Orbán-rendszer ellenfeleinek újabb kétharmados vereségét készíti elő, ami egyben az Orbán-rendszer újabb négy évre szóló hamis legitimitását, felhatalmazását is jelenti a diktatúra folytatására. Ez szintén elfogadhatatlan.
Ha pedig az Orbán-kormány alternatíváját jelentő árnyékkormányt állítanak fel, akkor annak olyannak kellene lennie, amely felrázza az országot, vágyat kelt az emberekben, hogy ilyen kormány alatt szeretnének élni. Nem akarjuk megbántani azokat, akik jobb híján tagjai lettek ennek az árnyékkormánynak, sem azokat, akik pártjuk miatt lelkesednek értük, de ez a társaság meg se közelít egy olyan névsort, ami katarzist, fellélegzést jelentene és vágyakozást keltene. Ennél jobb lett volna, ha elvetik ezt a rendszert legitimáló ötletet, ha már nem tudtak egy ilyen listát összehozni.
Az maga a tragédia, hogy még be is vallották, másokat szerettek volna, de őket vagy a pártjuk nem engedte, vagy a jelöltek nem vállalták, ezért lett a „futottak még” csapatból egy ilyen lista, ami egy tragédia és végzetesen kontraproduktív. Ez ugyanis azt mondja, hogy Gyurcsány Ferencnek és pártjának nem sikerült a DK-n kívüli pártokat, szakembereket, hiteles és tekintélyes személyiségeket megszólítania, bevonnia, vagy ez most nem aktuális. Nem képes tömegmozgalmat, a párton kívüli tömegeket is mozgósító és integráló népfrontot létrehozni. Ez a lehető legrosszabb üzenet.
Gyurcsány az interjúban azt mondta, hogy jelenleg van egymillió szavazójuk, belátható időn belül lesz másfél. Csak jelezzük, hogy ez éppen elég egy újabb kétharmados vereséghez, és a cél már nem is az lenne, hogy a Fidesz mindenkori kétharmados győzelmére beállított választásra készüljenek, hanem megtörjék ezt a bűvös kört, kiszálljanak belőle, és a diktatúrát a törvénytelen jellege miatt a legitimáció megvonásával és nemzeti szintű elutasításával döntsék meg, méghozzá békés eszközökkel, de a rendszer és Orbán abszolút elutasításával, a törvény elé állításuk követelésével.
Gyurcsány feladata nem az lenne, hogy pártja belterjes voltát erősítse, és pártjának szavazókat szerezzen, hanem az, hogy pártja elérje az egész országot, a magyar népet, felvilágosítva őket Orbán törvénytelen, csaló rendszeréről, az ország elfoglalásáról, kisajátításáról és kifosztásáról, és egy nemzeti mozgalom élére álljon a pártjával, amelyhez csatlakoznak a pártján kívüliek is. Megnyerni a párton kívüli értelmiséget, szürkeállományt, a rendszer különböző kárvallottjait, hogy azok fogadják el a DK-t a rendszerellenes erők vezetőjének és kapcsolódjanak be az ellenállás szervezésébe.
Ehhez Gyurcsánynak ki kell lépnie akolja melegéből, fel kell hagynia a párton belüli biztonság keresésével, nyitottá kell válnia arra, hogy kívülállókat megszólítson és megnyerjen a közös munkára, fel kell hagynia a párton belül elterjedt bükkfanyelvvel, modorossággal, amit felvett, és a szektás attitüddel, amit pártjában annyira szeretnek. Értelmes párbeszédet kell folytatnia el nem kötelezett, értelmes emberekkel, akiknek elegük van az Orbán-rezsim primitivitásából, hozzá nem értéséből, és keresnek egy intelligens, megbízható politikai erőt, amely az értelmes embereket integrálja.
Feltéve, hogy még képes és hajlandó erre, a külvilággal való intelligens, értelmes párbeszédre. A velük való megegyezésre. A beengedésükre, a bevonásukra.
Ez lenne a cél, nem a vereségre ítélt csaló választások előkészítése, az ellenzéki színjáték és a hazugság folytatása. Mert most hazudnak. Reggel, éjjel meg este. De senki nem akadályozza meg őket abban, hogy ezt befejezzék, kizárólag saját gyávaságuk, hogy nem mernek kilépni, áldozatot vállalni, beleállni az igazi konfliktusba. Addig pedig ránk, DK-n kívüli demokratákra ne számítsanak. Az árnyékkormányosdi kisdedjátékukkal etessék magukat és egymást. S addig reménytelen, hogy itt bármilyen változás történjen. Ezzel legyenek tisztában, hogy így döntöttek.
Felkészül a népfelkelés, az éhséglázadás, amely mindent elsöpör, őket is.
